Ötödik alkalommal adták át a Jótollú Magyar Újságíró Sajtódíjat a Nézőpont Intézet konferenciáján, amit idén Császár Attila, a Magyar Televízió, az MTVA, a Hír TV és az Echo TV legendás riportere, szerkesztő-műsorvezetője vehetett át. Az eseményen a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című médiaelemzését is bemutatta az intézet. A konferencián felszólalt Dr. Koltay András, a Médiatanács elnöke, Dr. Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint a Nézőpont Intézet vezetői is. Az előadók részletesen tárgyalták a hazai és európai médiumok helyzetét, a szólásszabadságot, valamint azt, hogy a közösségi média hogyan alakítja át a társadalmi életet. Az európai balliberális média 10 éve azt harsogja, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon. Ennek ellenére az intézet elemzése szerint az ellenzéki médiumok száma 13 év alatt szinte a duplájára nőtt.
A rendezvényen ötödik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró-díjat. Az elismerést idén Császár Attila, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerkesztő-műsorvezetője kapta. Boros Bánk Levente méltatásában azt mondta, hogy Császár Attila
mindenhol dolgozott, ahol ebben a szakmában érdemes dolgozni, testközelből tudósított a rendszerváltozásról és a médiaháborúról, valamint médiatörténelmet írt 2006-ban, amikor a Hír TV nézőit tájékoztatta a brutális terrorról.
Császár Attila megköszönte a díjat és rövid beszédében kiemelte, hogy ez a díj nemcsak neki jár. Külön köszönetet mondott az operatőröknek, vágóknak, technikusoknak, mindazoknak, akik nélkül elmondása szerint nem tartana ma itt.
Független újságíró nem igazán létezik
– emelte ki az MTVA műsorvezetője. Mint elmondta, megdöbbentette néhány korábbi, a másik oldalra került kollégája, akiknek “kint a terepen” megvolt a saját véleményük sok politikai kérdésről.
Viszont amint átlépték a szerkesztőség küszöbét, a sajtószabadság mint olyan megszűnt számukra létezni. Mélységesen megdöbbentett a végtermék, amit kiadtak a kezükből. Más volt az elvárás, ezért mást írtak le, mint amit láttak-hallottak
– mondta Császár Attila. Kiemelte, hogy ő vállalja és mindig is vállalta a véleményét, még 1994-ben is, amikor hatalomra került az MSZP és percek alatt kirúgták a közmédiától. Tudomása szerint, amióta az Orbán-kormány vezeti az országot, politikai meggyőződés miatt nem bocsátottak el senkit a közmédiától, nem volt tisztogatás.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója, a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című médiaelemzés bemutatóján. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Ilyen egy “rémdiktatúra”: 2010 óta folyamatosan növekszik az ellenzéki média
Előzőleg Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója nyitotta meg a konferenciát. Előadásában kiemelte, hogy a magyarországi médiapiacon a rendszerváltozással párhuzamosan jelentek meg a külföldi befektetők és kerültek évtizedekre domináns pozícióba. Kiemelte, hogy
mára döntő többségben, 95 százalékban magyar tulajdonú vállalatok birtokolják a hazai médiapiacot.
Az igazgató hozzátette, hogy a legjelentősebb külföldi tulajdonosnak a német RTL Group és a svájci Ringier számít a magyar médiában. Boros Bánk Levente szerint a magyarországi médiaszabályozás liberális: bárki, bármikor, szabadon és könnyen alapíthat médiumot; ennek egyetlen feltétele, hogy bejelenti azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. Elmondta, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma: míg 2010-ben még 34 politikailag releváns ilyen felület működött Magyarországon, addig számuk 2023-ra 52-re növekedett, ami 53 százalékos emelkedést jelent.
A szerkesztőségek fenntarthatóságát mutatja, hogy tíz év alatt 28 kormánykritikus felület kezdte meg működését
– mutatott rá az igazgató.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című médiaelemzés bemutatóján. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Közel ugyanannyian tájékozódnak kormánybarát, mint kormánykritikus forrásokból
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet, azaz a technikai lehetősége adott annak, hogy a polgárok elérjék a médiumokat. Ráadásul – tette hozzá – a hozzáférés a hírforrásokhoz jobb az európai uniós átlagnál. A szakértő ismertetett egy közvélemény-kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy egy adott országban minden információt megkaphat-e a polgár a saját országa médiájától.
A kérdésre a magyarok 45 százaléka válaszolt igennel (hasonlóan a románokhoz, az osztrákokhoz és a lengyelekhez), ez pedig a “média minőségének a bizonyítéka”
– jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. Kitért arra is, hogy felmérések szerint a lakosság 80 százaléka rendszeresen néz televíziót, 75 százaléka rendszeresen internetezik, 43 százaléka rádiózik és 19,5 százaléka olvas nyomtatott sajtót. A televíziós piacon adott a lehetőség 16 csatorna ingyenes hozzáféréséhez, tehát anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek van lehetősége a különböző tévécsatornák híradóinak megtekintéséhez, a háztartások 83 százaléka pedig rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel, és ez magasabb, mint az uniós átlag – mondta Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezetője annak bizonyítékaként, hogy Magyarországon politikai egyensúly van a médiapiacon, szintén egy felmérés eredményeit ismertette.
Ennek alapján a felnőtt magyar lakosság 91 százaléka fogyaszt valamilyen médiatartalmat, 20 százaléka pedig egyaránt néz, olvas vagy hallgat kormánybarát, kormánykritikus és közszolgálati tartalmakat. Kormánybarát médiumot a teljes felnőtt népesség 75,5 százaléka szokott nézni/hallgatni/olvasni, kormánykritikust pedig 80 százaléka. Kizárólag kormánybarát médiát 6,2 százaléka, csak kormánykritikust pedig 14 százaléka
– ismertette.
Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke, a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című médiaelemzés bemutatóján. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Koltay: a szólásszabadságot széles körben védi a jogrendszer
Koltay András szerint a szólásszabadság erős védelme olyan vívmánya az 1990-ben újraszületett magyar demokráciának, amelynek jelentőségét nem szabad csorbítani. A magyar nyilvánosság sokszínű, de “kellően megdolgoztatja” a megfelelően tájékozódni kívánó állampolgárt – mondta az elnök, aki fontosnak nevezte, hogy a véleménynyilvánítás mindig tényeken alapuljon. Kitért arra, hogy a nyilvánosságban elérhető szolgáltatások túlmutatnak a puszta tájékoztatáson, jelentősen átalakítják a társadalmi életet.
Hatással vannak többi között a közoktatás működésére, a politikai kommunikációra, átalakítják az emberi tudásról alkotott képet. Ebből pedig szabályozási feladat is keletkezhet, elsősorban a gyermekvédelemben, amelynek ma minden korábbinál kiemeltebb a szerepe
– mutatott rá az elnök.
A médiapiac nemzetközi, ebből következően az állami beavatkozás lehetőségei korlátosak
– állapította meg az elnök, majd magyarázatképpen hozzátette: a nem magyar joghatóság alá eső médiumokkal szemben nem tud közvetlenül fellépni a médiahatóság, annak ellenére sem, hogy az érintett tartalmakat Magyarországon, magyar nyelven, magyar közönségnek készítik. Koltay András szerint az állami szerepvállalás, az állam “aktív, tevőleges magatartása” nagyon fontos a kultúra védelme szempontjából, a magyar tartalomgyártás visszaszorulása ugyanis “a magyar kultúra károsodását idézi elő”. A magyar tulajdonlás az elnök szerint részben képes ellensúlyozni a káros hatásokat. Felhívta a figyelmet a dezinformáció, a “fake news” jelenségének terjedésére is, amely szavai szerint rendkívül veszélyes, ugyanakkor jogi, hatósági eszközökkel nehezen kezelhető. Koltay András azt mondta, hogy a média függetlensége Magyarországon általában véve “retorikai fogás”.
Magyarországon a sajtó úgy alakult, hogy az újságíróknak világnézetük, értékrendjük, politikai meggyőződésük van. Aki független újságírónak nevezi magát, rendszerint kormánykritikus
– jegyezte meg. Összegzésképpen úgy fogalmazott: a hagyományos szabályozási feladatok a jövőben sem tűnnek el, noha azok sem képesek csodaszerként kezelni az összes problémát. A médiapiacon a legtöbb fontos kérdés nem jogi, szabályozási, hanem kulturális, értékrendbeli kérdés, amelyeket globális kontextusban kell értelmezni. Ha úgy érzik szükségét, megpróbálják megvédeni a maguk álláspontját – hangsúlyozta az elnök.
Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című médiaelemzés bemutatóján. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Kovács Zoltán: Sokan a médiát politikai fegyverként akarják használni
Kovács Zoltán arról beszélt, hogy Nyugat-Európában – például Nagy-Britanniában, Németországban, Finnországban vagy Svédországban – a kormányok sajtónyomás alatt, a “hatalmi ágként” működő média nyomása alatt vannak.
Habár nyugaton erre azt mondják, hogy független sajtó, valójában ez a sajtó csak a közvéleménytől független, ugyanis ott a sajtó és a politika nem azt képviseli, amit az emberek szeretnének, amit a közvélemény valójában gondol, hanem az “odaáramló pénzeket”, amely valamilyen politikai beavatkozást vár el
– mondta az államtitkár.
Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője, a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című médiaelemzés bemutatóján. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Csinos nyereséget termelnek a kormánykritikus médiumok is
Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője kiemelte, hogy a kormánykritikus médiumokat üzemeltető gazdasági társaságok és egyesületek összbevétele évről évre – egy év kivételével – folyamatosan emelkedett. Adózott eredményük az elmúlt hét évben pozitív volt.
Magyarország legjelentősebb kormánykritikus médiavállalkozásai nyereségesek, összesített adózott eredményük 2021-ben több mint 32 milliárd forint volt
– jegyezte meg. Hozzátette: a legutolsó üzleti évben a legnagyobb adózás utáni eredményt a Magyar RTL Televízió Zrt. érte el 27,68 milliárd Ft-tal, amelyet a Central Médiacsoport Zrt. (1,67 milliárd Ft) és a Ringier-AxelSpringer Magyarország Kft. (849 millió Ft) követett. A nyereséges médiumok között találhatjuk a Klubrádió Szolgáltató Zrt.-t, a telex.hu-t üzemeltető Van Másik Kft.-t és a 444.hu mögött álló Magyar Jeti Zrt.-t is, sőt, úgy tűnik, a Szlovákiában bejegyzett, a Nyugatifény.hu-t kiadó Western Light s.r.o. is profitot tudott termelni a 2021-es évben.
Császár Attila a Nézőpont Intézet vezetői és a korábbi díjazottak körében. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS