Csütörtöktől mini Schengen fog működni a Nyugat-Balkánon

Albánia, Szerbia és Észak-Macedónia nem kívánja kivárni, amíg országuk az EU tagjai lehetnek, ezért a három ország vezetői úgy döntöttek, hogy a majdani tagság bizonyos módszereit elkezdik már előzetesen alkalmazni egymás között. A mini Schengen EU-mintára egymás közötti (ellenőrzésmentes) szabad határátlépést tesz majd lehetővé a három ország polgárai számára. A rendszert fokozatosan vezetik be, zöld sávokat biztosítva egymás relációjában, gyorsítják az egymástól érkező áruszállítmányok beléptetését, sőt, egymás vonatkozásában a munkavállalási engedélyek megszerzését is külön, gyorsított eljárás alá helyezik – ami már igazából a hagyományos Schengen-rendszertől független terület.

Alexandar Vučić szerb elnök a bejelentés kapcsán tartott közös sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy mivel az Európai Unióban bővítési fáradtság van, a tagságra váró országoknak saját erőből kell az európai modell minél több előnyét megmutatni a polgáraiknak és vállalkozóiknak. A tervek szerint a teljes átállásra még idén, az év végéig sor kerül, és Vučić reményét fejezte ki, hogy addigra talán Montenegró és Bosznia-Hercegovina is csatlakozni tud hozzájuk.

Az utóbbiak kapcsán Edi Rama albán miniszterelnök megjegyezte, hogy azért nem vártak rájuk is a bejelentéssel, mert rá akartak mutatni az EU-rendszer szerinte létező abszurditására, ahol mindent egyhangúan kell eldönteni, és bárki vétózhat. Ők hárman már most egyetértettek, és nem tartották szükségesnek, hogy előbb kivárják a térség többi államának is a teljes egyetértését, mielőtt belevágnak abba, amit egymás között már el tudnak fogadni – mutatott rá az albán kormányfő. A mini Schengen összerakásával mindenesetre egyszerre akartak belső hozadékot elérni – a könnyebb mozgással csökkentve például a nemzeti etnikumok közötti feszültséget –, és kifelé növelni a térség vonzerejét, akár a befektetők szemében, akár a nehezen alakuló majdani uniós tagság szempontjából.

Az utóbbi csatlakozási folyamat kapcsán amúgy igen kritikusan szólt mindhárom vezető. Zoran Zaev nagyon frusztrálónak nevezte, hogy miközben szerinte a térség folyamatosan teljesíti a külső elvárásokat – az ő országa még a nevét is módosította –, addig az EU úgymond nem hozza a tőle várt lépéseket. Erre mondta azt Edi Rama, hogy szerinte az egész nyugat-balkáni EU-csatlakozási folyamat Beckett drámájára, a „Godot-ra várva” című darabra emlékeztet, ahol a főszereplők azért nem vágnak bele tényleges témájukba, mert egy harmadikra is várnak, aki viszont soha nem érkezik meg.

Megfigyelők megjegyzik, hogy bizottsági részről már régen szorgalmazták a térség országainál, hogy kezdjék el integrálni piacaikat és piacszabályozási rendszerüket, lényegében visszatükrözve az európai uniós játékszabályokat. Ez részint növeli a térség iránti bizalmat, részint könnyebbé és gyorsabbá teszi majd az EU-rendszerbe történő integrálódást – érvelnek Brüsszelben. A Balkán-Schengen létrehozása valahol szakértők szerint e folyamatba illeszkedő első érdemibb közös vállalkozás.

Forrás: infostart.hu; Fotó: MTI/Rosta Tibor