Demkó Attila a PS-nek: előbb-utóbb egyik fél sem fog tudni előre lépni a harctéren, akkor jöhet valamiféle tűzszünet vagy évtizedekig húzódó hidegháború (VIDEÓ)

Az orosz-ukrán háborúban mind a két fél bezárta magát egy olyan helyzetbe, hogy nagyon nehéz a valódi béke – fogalmazott portálunk érdeklődésére Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a Gombaszögi Nyári Táborban adott interjújában. Mint kifejtette, a békének nagyon kevés az esélye, inkább egyfajta tűzszünet következhet. Úgy vélte, előbb-utóbb kifullad az ukrán ellentámadás, akár sikeres lesz, akár nem, utána viszont az oroszok sem tudnak egy nagyobb támadással eredményt elérni. Ennek a folyamatnak a végén valamilyen tűzszünet fog következni, ami átmegy egy akár hosszú évtizedekig elhúzódó hideg, vagy félig forró háborúban a két ország között.

Hiába, a Gombaszögi Nyári Tábor sem tudta elfeledtetni a szomszédunkban zajló háborút, ezért a szervezők jobbnak látták, ha inkább beszélnek róla. Ennek apropóján Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő állt kameránk elé a Ma7 Sátorban tartott beszélgetést követően, ahol kérdésünkre válaszolva elöljáróban arról beszélt, az orosz elnök fejében akkor dőlt el, hogy megtámadja Ukrajnát, amikor Victor Medvecsukot, az ukrajnai emberét, rokonát hazaárulási perbe fogták és bezárták az orosz tévécsatornákat.

Putyinnak ekkor az a terve, hogy politikai úton vegye vissza Ukrajnát zátonyra futott

– fogalmazott. A szekértő hozzátette, bár az oroszok állítják, hogy leginkább Ukrajna NATO-csatlakozása a támadás mögött álló egyik legfőbb érv, ennek a kérdésnek is több rétege is van.

Az oroszok úgy érzik, hogy egy hozzájuk rendkívül közel álló népet akar a Nyugat elszakítani tőlük. Ez egy nagyon komoly fájdalom, amely nemcsak Putyin fixa ideája, de komoly orosz értelmiségiek, például Szolzsenyicin is beszél erről

– hangsúlyozta Demkó Attila.

Oroszország nem akart harcolni a Nyugattal

A szakértő szólt arról is, Oroszország 2000-től kezdve folyamatosan erősödött, ugyanakkor még volt olyan felvetés is Putyin részéről, hogy Oroszország akár NATO-tag, vagy egyfajta NATO-partner lehetne. A 2000-es évek elején egyértelműen látható volt, hogy Oroszország nem harcolni akart a Nyugattal, hanem próbálta keresni a megegyezéshez vezető utat.

Nemcsak arról van szó, hogy Oroszország folyamatosan agresszív volt, hanem a Nyugat is lépett át orosz vörös vonalakat, akár Koszovót nézzük, ami az első katonai jellegű krízis volt ’99-ben, aztán jött Koszovó majd Irak, bizonyos értelemben Líbia

– sorolta a szakértő, aki úgy vélte, ezek voltak azok a pontok, amelyek Oroszország fokozatos elidegenedéséhez vezettek. Hozzátette, míg korábban az oroszok sokkal könnyebben elfogadtak dolgokat, fokozatosan azt tapasztalták, hogy nekik kell folyamatosan visszavonulniuk, és folyamatosan megszegik a nekik tett ígéreteket. Demkó Attila kiemelte, bár külső szemlélőként kijelenthető, hogy Oroszország sem mondhatja meg semelyik más országnak, hogy mit tegyen vagy gondoljon, de az orosz percepció szempontjából ők a Nyugatot látják agresszornak, és a putyini világképben ez logikus is.

Béke nem lesz, de jöhet a kifulladás

Demkó Attilát végezetül a béke lehetőségéről is kérdeztük, amellyel kapcsolatban kiemelte,

mind a két fél bezárta magát egy olyan helyzetbe, hogy nagyon nehéz a valódi béke.

Mint kifejtette, ha Oroszország nem csatolja el ezt a négy oblasztyot, akkor könnyebb lenne a helyzet, hiszen valamiféle autonómiában meg tudna egyezni a két fél, még ha Ukrajna kényszerből is tenné. Ebben a helyzetben viszont Ukrajna nem fog lemondani területeiről, és Oroszország sem fogja feladni az elfoglalt régiókat.

A békének nagyon kevés az esélye, aminek esélye van az a tűzszünet. Az lehetséges, ha kifárad az ukrán offenzíva, nem úgy sikerül, vagy az ukrán offenzíva nagy sikert arat, de már tovább nem tudják vinni. De én azt gondolom, inkább az lesz, hogy kifullad valamilyen szinten ez az ukrán támadás, utána az oroszok sem tudnak nagy támadással eredményt elérni, és akkor a végén valamilyen tűzszünet következik, ami utána átmegy egy akár hosszú évtizedekig történő hideg, vagy félig forró háborúban a két ország között

– fogalmazott Demkó Attila.

A videóban többek közt szó esik arról is, lehetnek e Lengyelországnak regionális középhatalmi tervei a balti államokkal és Ukrajnával összefogva, és ezek mögött állhat e Washington; illetve, hogy nem újabb pufferzónát akar e kihasítani Ukrajnából Putyin, amely a NATO és Oroszország közé ékelődhet.

A videót László Petra és Susánszky Mátyás készítette.

Vezetőkép: PS