Közös oknyomozásra invitáljuk a PestiSrácok.hu tisztelt olvasóit! Cikkünk egy kis fűrészüzem gátlástalan „einstandolásának” történetén keresztül mutatja be a felszámolóbiztosok korrupt világát.
Történetünk főszereplője a rendszerváltás utáni nagy tőkefelhalmozásban kulcsszerepet játszó, még a Hajdú-Bét ügyben is érintetté vált és az igazságszolgáltatásban szerteágazó kapcsolatokkal bíró Kossuth Holding. Továbbá egy szombathelyi cégbíró, aki a cégiratokban „a múlt átírásával” minden jel szerint komoly segítséget nyújtott a holding kártérítési felelősségének anulálásában. Ügyünk az igazságszolgáltatás megtisztulásának próbája is, hiszen a PestiSrácok.hu a meddő bírósági csiki-csukit megunva most Handó Tündétől, az Országos Bírói Hivatal elnökétől vár magyarázatot a megmagyarázhatatlanra.
SIPOS ANETT
Azt, hogy a demokrácia alapkövének számító bíróságok működésében esetenként komoly problémák is felütik a fejüket, finom utalásokkal már Handó Tündétől, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől is hallottuk részlegesen elismerni. Azt, hogy ez a rendetlenség különösen igaz a felszámolási ügyekre, azt nyomozóhatóságok, jogi egyetemi tanárok, a fent említett bírósági vezető, és egy-két bíró is elmondta már, az ügyvédeken és a károsultakon kívül. Ám az eddigi bírálatokat néhány publicista és kommentelő egyszerű politikai játszmában íródott propagandának állította be, hiteltelenítve az embert és a téma komolyságát. Mindezért jelen cikkünkben minden reális igényt megpróbálunk kielégíteni: konkrét ügyet kapnak, konkrét dokumentumokkal. A cím azonban nem vicc, tényleg tesztelni akarjuk Önöket.
Sok adatot át kell nézni, meg kell érteni a mechanizmus lényegét, ami sokkal fáradságosabb, mint az adócsalás miatt büntetőeljárás alá vont Győzike milliós nyaralásáról szóló írást végigfutni. Aki viszont úgy érzi, hogy az országunkban nem mennek jól a dolgok, az most kicsit erőltesse meg magát, és figyeljen a részletekre. A teszt végén beikszelhetik, vagy kommentként meg is írhatják, mit gondolnak.
Közben persze nem hagyjuk a dolgot egy facebook-poszt szintjére süllyedni. Hivatalos panasszal éltünk az illetékes felügyeleti jogot gyakorló bírósági vezetőnél, és az anyagot leadtuk az Országos Bírósági Hivatalban(OBH) is, hátha úgy nagyobb lesz a motiváció. A demokráciatesztnek így ők is résztvevői.
A sztoriról: azért tartjuk fontosnak ezt, mert problémák esetén hinni kell az igazságszolgáltatásban ahhoz, hogy a szemet szemért fogat fogért elv ne jöjjön vissza a hétköznapok gyakorlatába. Illetve azért is írjuk ezt, mert ha sokan megértik ezt a történetet, és veszik a fáradságot, hogy kommentben, vagy levélben jelezzék a véleményüket, az eljut(hat) a döntéshozókig, míg más szereplőknek minimum kellemetlen lesz. Ez a mi idealizmusunk. Két család már tönkrement, itt az idő szépíteni.
Rövid dicsekvés
Kijelenthetjük, eddig szerény újságírói módszereinkkel ebben az ügyben szép eredményeket értünk el. A felszámoló szervezethez elküldött levelünk átvételi napján, azonnali intézkedés volt tapasztalható. Úgy tűnik, van esély!
Kezdjük az elején
Vas megyében működött egy fűrészüzem, melynek vezetői a joghoz nem sokat értettek. A fához viszont igen. Az üzem folyamatosan tudott fejlődni, új gépeket vettek és egyre több megrendelésük volt. Az indulásra felvett hitelt is pontosan törlesztették. Úgy tűnt magyar kisvállalkozói sikersztori lesz az övék. Aztán az egyik fuvarosuk olyan számlát állított ki, amin nem csak a nekik elvégzett szállítás szerepelt. A fuvaros önhatalmúan megtoldotta egyéb oda nem tartozó tételekkel a bizonylatot, amit a fűrészüzem vezetői bónuszként nem akartak kifizetni. Leutaztak hát személyesen egyeztetni. Úgy tűnt, asztal mellett rendezik a konfliktust, hisz több megoldás felmerült, amiben a fuvaros elismerte a túlzást és rönkfával akarta ellentételezni azt. Miután több éve üzleti kapcsolatban voltak, hittek neki, szóban megegyeztek. Aztán a fuvaros mégis felszámolást indított ellenük. Zseli Józsefék a faüzem tulajdonosai ekkor kezdtek el jogászi segítségért kapkodni, mert a korábbi személyes beszélgetés alkalmával nem készítettek írásos megállapodást, azt gondolták az adott szó kötelez. Így nem tudták azt igazolni, hogy a tételek egy része valótlan, és a kifizetés elől sem zárkóztak el, csak épp a korrigált érték szerint akartak elszámolni. Annyira nem voltak dörzsöltek, hogy ügyvédi, vagy bírói letétbe helyezzék a pénzt és tértivényes levelekben érintkezzenek a fuvarossal. Az efféle megoldásokban későbbi ügyvédjük se volt erős. Mire valóban kézhez kapták a felszámolás elrendeléséről szóló értesítést, kicsúsztak a fellebbezési határidőből.
A felszámolást végző Kossuth Holding Zrt. szerint minden rendben zajlott. Zseliék szerint nem létező címre küldték ki az első levelet, aztán meg olyan személy vett át levelet, aki arra nem volt jogosult. Sok hasonló esetben gyanús, hogy kooperál a hirtelen felszámolás alá kerülő vállalkozásoknak addig hitelező pénzintézet és a felszámoló szervezet, de ezt eddig még egy ízben sem sikerült bizonyítani. Van ugyanis egy olyan szabály a csődtörvényben, ami szerint a felszámolás pillanatában a cég összes tartozása azonnal lejárttá válik. Tehát a tulajdonosnak, egy 5 ezer forintos számla miatt akár azonnal egy összegben rendeznie kellene a bank felé az 5-50 milliós hitelét függetlenül attól, hogy azt addig pontosan fizette-e. Így a hitelezői listán első helyet élvező bank általában mindent visz, amire jelzáloga van. A sokadik helyre szorult egyéb hitelezők gyakran üres kézzel távoznak a felszámolási eljárásokból, aminek az a vége, hogy a felszámolt cég megszűnik, kivezetik a cégjegyzékből.
Itt tényként kijelenthető, hogy a felszámolóbiztos korrupt volt. Kenőpénzért alacsony áron értékesítette Zseliék faüzemét. Idén február 14-én jogerősen el is ítélték ezért, letöltendő szabadságvesztést kapott. Ez egészen kivételes helyzet. Nagyon ritka, hogy nagy felszámoló cégek képviselőit a bíróságokon jogerősen elmarasztalják. Persze az is ritkán fordul elő, hogy a felszámoló biztos civil ruhás rendőrök jelenlétében kép és hangfelvétel mellett vegye át a mellékest. Az Ikervár-Fa ügyében pont ez történt: Kovács Péter a vevőként bejelentkező kuncsafttal is közölte, hogy 5 millió forintot kér annak fejében, hogy alacsony áron pályázati nyertesként megvehesse a faüzemet. Pechjére a vevőt civil ruhás nyomozók is elkísérték, akik videón is megörökítették az eseményeket.
Részlet következik az elsőfokú ítéletből:
„Kikapcsoltatta a telefonját, nehogy valaki lehallgassa a beszélgetésüket. Elmondta, hogy az ő cége folytatja Zseli József ellen a felszámolási eljárást. Ha 65 millió forintért veszi meg a telephelyet, akkor az ő cégének jutaléka 4 százalék, ami forintosítva 2,4 millió forint. Azt is elmondta, hogy az ő munkabére ennek az összegnek a 10 százaléka, vagyis 240 ezer forint. K. Péter vádlott közölte, hogy neki ezért nem érdeke, hogy a telephelyet 65 millióért adják el, neki jobban megéri, ha 30-40 millió forint körül adják el a telephelyet, de a vevő neki 5 millió forintot fizet zsebbe.”
Kovács Péter 12 millióért adta el végül a telephelyet. Előzetes letartóztatásban egy percet sem volt. A másodfokú ítélethirdetés óta börtönbe be nem vonult. Amíg a bíróság ezzel kapcsolatban nem intézkedik, nem is kell izgulnia. Böröcz Anita, a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnokságának főelőadója általános kérdésünkre a következő választ adta.
„A büntetés letöltésének kezdő időpontját és helyét a bíróság határozza meg. Amennyiben az elítélt nem jelentkezik a börtönben, az ítéletet hozó bíróság büntetés-végrehajtási csoportja intézkedik felkutatásáról, illetve a körözés kiadásáról. A büntetés-végrehajtás akkor kerül először kapcsolatba az elítélttel, amikor a BV. intézetben jelentkezik a szabadságvesztés büntetés letöltésére, vagy a rendőrség e célból átkíséri.”
Cégbírósági kozmetika
Ráadásul úgy tűnik, hogy Kovács ítélete előtt két nappal valakik át akarták írni/íratni a múltat. Egészen 2006-ig visszamenőleg ki akarták törölni ezt a bukott embert, mintha nem is lett volna jelen felszámolóként. Ha a Kovács Péterrel szemben hozott jogerős ítélet alapján egy másik perben megállapítanák az Ikervár-Fa Kft. felszámolásának törvénytelenségét, az minden addigi szerződést és egyéb jognyilatkozatot érvénytelenítene. Súlyos kártérítési kötelezettséget jelentene, ami az eddig eljáró bíróságoknak is jelentős vér- és presztizsveszteség.
Ha magamat beleképzelem az ő helyükbe, hogy megértsem a motivációjukat, akkor arra jutok, hogy ha Kovács „pályára lépésének” kezdőnapjáig, akár 2006-ig jogellenesen, de mégiscsak hivatalosan be van vezetve egy másik személy a cégjegyzékbe, azzal egérutat nyerhetek. A bíróságon így sokkal esélytelenebbek lennének Zseliék. Egyelőre nem tudjuk mit gondoltak ekkor a Kossuth Holdingnál, bár megkérdeztük őket. A Szombathelyi Törvényszék elnökének is küldtünk egy panaszt, hogy nézzenek utána ennek a 2012-ben bejegyzett 2006-os dátumnak. Annál is inkább, mert Kovács Péter ítéletét 2012. 02.14-én mondták ki, a változás pedig mintha előkészítve várta volna az ítéletet, hiszen 2012. 02.12-én kelt.
Az egyszerűség kedvéért ide másoltuk a vonatkozó adatokat a cégjegyzékből:
13/2 Zseli József (an: Fülöp Erzsébet) ügyvezető 9600 Sárvár, Laktanya u. 1. VI /27.
Hatályos: 2000.07.10. – 2006.01.18.
13/3 [01 10 044789 ] Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 45.
Kovács Péter (an: Rozsos Erzsébet) felszámolóbiztos 2112 Veresegyház, Galagonya u. 28.
A képviselet módja: önálló.
A jogviszony kezdete: 2006.01.18.
Változás idopontja (törlés): 2012.02.15.
Törlés kelte: 2012.03.12.
Hatályos: 2006.01.18. – 2012.02.15.
13/4 [01 10 044789 ] Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zártkörűen Működő Részvénytársaság HU 1075
Budapest, Kazinczy utca 24-26.
Adószám: 12867231242
Kissné Ágics Ilona (an: Milkovics Janka) felszámoló 1096 Budapest, Telepy utca 29/C.
Születés ideje: 1953.10.19.
Adóazonosító jel: 8317024229
A képviselet módja: önálló.
A jogviszony kezdete: 2006.01.18.
Változás idopontja: 2012.02.15.
Bejegyzés kelte: 2012.03.12.
Hatályos: 2012.02.15. – …
A TESZT
Most következik az eddigieknél is nehezebb, adatokkal teli rész. Nagyrészt kronológiában soroljuk fel az eseményeket, amiről a végén Önök alkotnak véleményt. Minden irat az oldalunkról letölthető. nyugodtan menjenek ki, sétáljanak egyet, kemény rész következik.
1. A Szombathelyi Cégbíróságon dr. Bakucz László bíró 2012. 02. 12-én készített egy végzést, amiben Kovács Péter felszámolói megbízatása az Ikervár-Fa Kft-nél megszűnik, 2012. 02.15-el. Kissné Ágics Ilona 2006. 01. 18-tól (!) felszámoló. Ezt a végzést a bíró nem írta alá, de az aktában benne van.
2. Az az irat, amiben a felszámoló szervezet vezetője arról tájékoztatja a bírót, hogy a változás feltételei fennállnak, mert a régi felszámoló lemond, illetve az új elfogadja a kinevezést 2012. 03. 09-én érkezett a bíróságra. Az irat üres hátoldalára pecsételt érkeztető bélyegző szerint, amit egyetlen aláírás sem hitelesít.
3. A változás bejegyzéséhez szükséges kérelemnek megfelelő formanyomtatványon semmilyen dátum, vagy érkeztető bélyegző nincs. Ott 2012. 02. 15-el kérik a változást a Kossuth Holding részéről. Ezt megelőző 2006-os vissza dátumozásra utaló írásos kérésnek nincs nyoma az aktában, sem 2012. 02.12 előtti változásbejegyzési kérelem, ami alapján az alá nem írt végzést meg lehetne hozni.
4. 2012. 03. 12-én dr. Bakucz László a Szombathelyi Cégbíróság bírája meghozza aláírásával hitelesítetten azt a végzést, amiben Kissné 2006-től felszámoló, és 2012. február 12-én törölték Kovácsot. Ezzel a végzéssel alakult ki a fentre bemásolt adatokkal teli cégkivonat.
5. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság bírája dr. Habulin István a felszámolási eljárás közzétételéről aznapi hatállyal, 2012. 05. 14-én rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a felszámoló személyében történt változást ezzel az időponttal kellene bevezetni a hatályos adatokba. Dr. Habulin István július 3-án és július 5-én több végzésben elutasítja Zseli Józsefék beadványát a felszámolás törvénytelenségének megállapítására.
6. 2012. 07. 17-én a PestiSrácok.hu nevében a következő kérdéseket jutattuk el Csorba Gábornak, a Kossuth Holding vezérigazgatójának:
„Hogyan fordulhatott ez elő? Milyen kapcsolata van Önnek, vagy az Ön cége bármely megbízottjának a Vas Megyei Cégbírósággal? Miként vezethette be a bíróság a jogszabályokkal ellentétes adatokat az Önök kérésére a cégjegyzékbe?
Önök Kovács Péter korrupciós perének másodfokú ítéletét megelőzően két nappal kérték a cégjegyzékben a fenti módosítást. Volt információjuk az ítélet tartalmára vonatkozóan, hogy erre az értelmezhetetlen lépésre szánták el magukat?
Amennyiben Önök 2006. 01. 18-tól Kissné Ágics Ilonát tartják az Ikervár-Fa Kft. felszámolójának, vélhetően szándékukban áll minden Kovács Péter által tett jognyilatkozatot semmisnek tekinteni – beleértve a telephely eladását. Mikor fogják ennek megfelelően kártalanítani a cég tulajdonosait? Velük miért nem vették fel idáig a kapcsolatot? (Fenti levelemet megküldöm a Szombathelyi Törvényszék elnökének és az Országos Bírósági Hivatal elnökének panasz formájában.)”
7. dr. Holobrádi Emese a Kossuth Holding ügyvédje 2012. 17.17-én kijavítás iránti kérelmet terjesztett elő a Szombathelyi Cégbíróságon, mert tévesen szerepel a végzésben a 2006.01.18-i dátum az új felszámoló jogviszonya mellett.
8. 2012. 07.23-án e cikk szerzője panasszal élt a Szombathelyi Törvényszék megbízott elnökénél, mely panaszt eljutattuk az igazgatási felügyeleti és a remélhetőleg nemcsak rendelkezéseiben, de gyakorlatában is kiváló új OBH-elnöki panaszszabályzat szerint panasz-felülviszgálati jogkört gyakorló Országos Bírósági Hivatal elnökének is.
9. 2012. 07.23-án dr. Bakucz László bíró meghozta harmadik végzését az Ikervár-Fa Kft. felszámolóbiztosi változásáról. Törölte az előző 2006-ra visszamenőleg „érvényes” bejegyzést, és 2012. 02.15-től lett Kissné Ágics Ilona a felszámoló, a bejegyzés kelte 2012. 07.23. A bejegyzés hatályának időpontja a végzésben nincs feltűntetve. Érthető, hiszen nehéz lenne a jogszabályi hatályosság kezdetének megfelelő június 14-et, amit a Győri Törvényszék kért, július végén jogszerűen átvezetni.
10. dr. Tóth Ferenc arról tájékoztat minket dr. Hoós Tibor megbízott elnök helyett, hogy a Szombathelyi Törvényszékhez intézett panaszunk kivizsgálása nem tartozik a megbízott elnök hatáskörébe, ráadásul mi nem is tartozunk azon személyi körbe, amik jogosultak jogorvoslatra a cégbírósági végzésekkel kapcsolatban. Ráadásul az általunk hivatkozott 2006. január 18-i dátummal kapcsolatban arra hívják fel a figyelmünket, hogy az a felszámoló szervezet kijelölésének időpontja…
11. A Szombathelyi Törvényszékhez intézett panaszunkra kapott válasz miatt Handó Tündéhez az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordultunk felülvizsgálati kérelemmel, aki dr. Hoós Tibor ”főnöke”és odakoppinthat, ha törvénytelenséget észlel.
12. 2004. évi XXIX. törvény: A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell
a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
Ezzel demokráciatesztünk utolsó pontjához érkeztünk. Alkossanak véleményt arról, mi történhetett.
A felszámolási ágak-bogak közt kevésbé járatos olvasóinknak adunk opciókat. Amit igaznak találnak, beikszelik. A többiek kommentekben kifejthetik nézőpontjukat.
a) Nem történt semmi, csak összekeverték a dátumokat. A bíró maximum hibázott, de nem sértette meg a törvényeket.
b) Az alá nem írt végzés az aktában nem a véletlen műve. A 2006-os dátum sem elírás, hanem bűncselekmény, ami egyedül a felszámoló szervezetet terheli. Lehet, hogy megvezették a bírót az adatokat illetően.
c) A bejegyzést készítő bírót terheli kizárólag a felelősség.
e) A felszámoló szervezet és a bíróság is el akarta kerülni, hogy a felszámolás törvénytelenségét megállapíthassák egy későbbi ítéletben. Ehhez próbáltak hivatkozási alapot gyártani. A bírósági korrupció olyan szinteket ér el, hogy elegendő a gyakorlatban a felszámolónak a jól bejáratott bírói kapcsolatát felhívni, hogy az mindet előkészítsen. A bejegyzéshez szükséges iratokat utólag küldték el, ezért írta alá a bíró csak a második végzést. A Kováccsal szemben meghozott letöltendő szabadságvesztés kiszabását nem lehetett elkerülni, pedig minden követ megmozgattak. Ezért volt a kavarodás.
Különvélemény
Mi úgy látjuk, hogy a Kossuth Holding és más nagy múltú felszámoló szervezetek túl markánsan érvényesítenek érdeket ma Magyarországon, ami oda vezethető vissza, hogy kapcsolataik és két évtizedes múltjuk van az eredeti tőkefelhalmozásban. Azt sem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy minden nagy pártban, és gazdasági holdudvarban vannak személyes, vagy politikai „lekötelezettjeik”. Tekintve, hogy a volt állami nagyvállalatok közül jó párat ők, és a hozzájuk nem cégjogi, hanem személyi kapcsolatokon keresztül köthető felszámoló cégek számoltak fel és osztottak el az arra érdemesnek ítélt pajtásoknak, akiket ma elitnek nevezünk. Lásd: az egykori gyümölcs és zöldségtermesztésre építő Szabolcs-Szatmár megyei Kereskedelmi Szövetkezet Vállalat és a Elegant Május 1. Ruhagyár esetében. A Kossuth Holding egyik alapítója Magyari József (ki ne hagyják a hitvallását!) úgy hírlik igen nagy megbecsülésnek örvend a magyar politikai mindegyik térfelén. Ő volt a hatalmas emberi drámákkal járó, Bajnai Gordon exkormányfőtől sem független Hajdú-Bét felszámolási botrányának egyik legfőbb érintettje is. A másik alapító Baráth Tamás inkább baloldali kötődésű, mert a Kossuth Holdingban vállalt szerepe mellett tagja volt az MSZP egyik legfőbb gazdasági szervezetének, a Táncsics alapítvány kuratóriumának. A bíróságok persze függetlenek. Mi is ezt gondoljuk, ezért panaszkodtunk hivatalosan és nyilvánosan is. Mert a demokrácia ott kezdődik, ahol a jogsértéseknek van következményük, és nem söprik a szemetet a bíróság tekintélyére hivatkozva a szőnyeg alá.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS