Demszkyék metróbotránya rontja Magyarország uniós besorolását

Egyoldalú adatokat közöl és sajátosan értelmezi a balliberális média az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Magyarországot érintő, 2013 és 2017 közötti jelentéseit. A brüsszeli testület által vizsgált, korrupciógyanús magyarországi projektek közül minden téren kimagaslanak a 4-es metró szociálliberális kormányok alatt kötött szerződései, ezek jelentősen rontják korrupciós besorolásunkat – írta a Magyar Idők.

A Magyar Idők írása emlékeztet, hogy a 2014-ben átadott 4-es metró 2010 előtti ügyei meglehetősen sok munkát adnak ma is a hatóságoknak. A Központi Nyomozó Főügyészség csaknem két éve folytat vizsgálatot a 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében. Vesztegetés bűntette miatt jelenleg három gyanúsított ellen nyomoznak. A negyedik gyanúsítottat, Terner Gézát még nem tudták kihallgatni, mivel Izraelbe menekült. A 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanácsadói szerződésekkel és menedzsmenti döntésekkel összefüggésben 2017 januárja óta egy másik nyomozás is tart, ezt fokozott ügyészi felügyelettel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le. Az OLAF korábbi jelentése szerint a 4-es metróval kapcsolatban ­Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2010 előtt megkötött, 452,5 milliárd forintnyi szerződésből a korrupcióval és szabálytalansággal érintett rész meghaladja a 272,8 milliárd forintot. Az uniós testület szerint százhatvanhétmilliárd forint kifizetése nem igazolható, azért akár 76,6 milliárd forint uniós támogatást is visszakövetelhet Brüsszel Magyarországtól, ami a 2013 és 2017 között vizsgált magyar ügyekben a legnagyobb tétel.

Az OLAF tavalyi, összuniós tevékenységét ismertető értékelése szerint tavaly százkilencvenhét ügyet zártak le, és 3,09 mil­liárd euró visszafizettetésére tettek ajánlást az EU költségvetésébe, miközben a hivatal kétszáztizenöt új eljárást is indított. Mivel az ­uniós fejlesztési források kedvezményezettjei a szegényebb kelet-közép-euró­pai országok, ezért a legtöbb vizsgálat őket érinti. Az OLAF tavaly Romániában tizenegy, Magyarországon és Lengyelországban tíz-tíz ügyet vizsgált, amelyekből Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét zárult ajánlással. Fontos megemlíteni, hogy a testület ajánlása nem feltétlenül jelent korrupciógyanút. Az OLAF deklarált politikai elfogulatlanságát árnyalja, hogy az eljárások több mint fele éppen azt a hét tagállamot sújtja, amelyek nem kívánnak az európai ügyészséghez csatlakozni. Az ellenzék úgy kiáltott világraszóló magyar korrupciót, hogy az OLAF által most közölt dokumentumból nem derült ki, összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot Magyarország esetében tavaly. Ezzel ellentétben az OLAF-jelentés cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, hogy a magyar hatóságok elszabotálnák a brüsszeli ajánlásokat. A magyar hatóságok 2010 és 2017 között az OLAF harminchét korrupciót vélelmező ajánlása alapján tizenhét esetben indítottak eljárást, ami uniós összevetésben a legmagasabb arányú együttműködést jelenti.

Forrás: Magyar Idők. Fotó: MTI/Máthé Zoltán