Dézsi Csaba András a PS-nek: „Most nem népszerűnek kell lennem, hanem működtetnem kell a várost”
Több más önkormányzat mellett nehéz lépésekre kényszerül Győr városa is a háború és az egész Európát sújtó energiaválság miatt. Tavaly decemberben három milliárd forint plusz kiadással járt, amikor a Győr-Szol Zrt. földgázkereskedője egyoldalúan felmondta a már megkötött szerződést és új szállítót kellett keresni. Ez alapján tervezték a 2022-es költségvetést. A világpiacon, többek között a háború és a tőzsdei manipulációk következtében viszont jelentősen tovább emelkedtek az árak, így Győrben is újra kellett húzni a vonalakat.
Nem vagyok hajlandó csődbe vinni a várost és orvosként annak a híve vagyok, hogy az „életmentéssel” nem lehet várni, amíg megérkezik a külső segítség, hanem azonnal be kell avatkozni, mert ezen múlhat az élet. Lehet, hogy mellkaskompresszió közben eltörik két borda, de ha a beteg emiatt reklamálni tud, az azt jelenti, hogy életben maradt
– mondta a PestiSrácok.hu-nak Dézsi Csaba András polgármester.
Az „életmentés” Győr város esetében azt jelenti, hogy prioritást állítottak fel a szolgáltatásokban: az intézményeknek nem minden telephelye lesz folyamatosan nyitva, annak érdekében, hogy a kiemelten fontos feladatok, mint a gyermekek vagy az idősek ellátása semmiben ne szenvedjenek hiányt, a közétkeztetés és a szociális ellátások, a távfűtés és a tömegközlekedés biztosítva legyenek. Tágas medencék helyett összébb kell húzódni, és lesznek, akiknek egy időre marad a száraz edzés, viszont nem fognak óvodák, bölcsődék, idősotthonok fűtésén spórolni, és minden egyes munkahelyet próbálnak megőrizni.
Két éve és nyolc hónapja vezeti Győrt dr. Dézsi Csaba András kardiológus professzor, aki az életmentéssel sem felhagyva vállalta, hogy a morális válságból felállítja a várost. Akkor, amikor rendkívül magas arányú győzelmet ünnepelhetett és a győriekkel együtt tervezni kezdte a jövőt, még nem sejthette, hogy rövid időn belül olyan rendkívüli nehézségekben kell majd helytállnia a vezetésnek, amelyekből egy is sok még egy egész ciklusra is.
Az erkölcsi válság hamar szertefoszlott a nyitott és közvetlen polgármesterrel, akinek nem szokványos vezetési stílusa és a karakán, ha nem is mindig pozitív, de egyenes megnyilatkozásai országos ismertséget és népszerűséget is hoztak. Azonban 2020-tól kezdve szinte hármas csomagban kaptuk meg korunk és generációnk legsúlyosabb keresztjeit: járvány, gazdasági világválság, háború energiaválsággal. Ilyen helyzetben pedig életbe lépnek a válságtervek.
Annyira megszoktuk a kényelmet, hogy óriási veszteségnek fogjuk fel annak időszakos elvesztését is, pedig most messze nem csupán ez a tét
Győr városában egy időre részlegesen bezárt a háromból két uszoda, a múzeum több kiállítótere és a könyvtár néhány részlege is, de arra törekszenek, hogy a szolgáltatásokhoz hozzáférhessenek az emberek, csak máshogyan, átgondolva. Míg a baloldali polgármesterek szorgalmasan mutogatnak a kormányra, politikai hasznot remélve, Dézsi Csaba András szerint most nem az a dolga egy polgármesternek, hogy népszerű legyen, hanem az, hogy működtesse a várost. Ehhez pedig racionálisnak kell lenni, akkor is, ha ezért nem köszönő szavakat szoktak osztani.
A győriek bizalmát hiteles városvezetéssel, kommunikációval és nyitottsággal nyertem el. Amikor meghirdettem a nyitott városházát, megígértem, hogy mindig mindenről beszélni fogunk, elérhető leszek és mindig azt mondom, amit gondolok. Pontosan ezért nem fogok most sem kertelni; azt akarom, hogy lássák tisztán a helyzetünket
– fogalmazott Dézsi Csaba András. Hozzátette: pontosan ugyanezekkel a nehézséggel néznek szembe mindenhol Európában. Van, aki vár arra, hogy dobják a mentőkötelet, és van, akinek természetes, hogy először is magunknak kell megoldásokat keresnünk, és áldozatokat is hoznunk ahhoz, hogy túléljünk.
Mi egy nagyon szerencsés generáció voltunk, és talán vagyunk is, mert nem volt sem világválság, sem világjárvány, sem háború az életünkben, az országunkban. Ugyanakkor éltünk megszállás alatt, amiben megkeményedett az ember
– jegyezte meg a győri polgármester. Emlékeztetett, hogy az edzőteremben akkoriban reggel nem volt fűtés, gyakran hideg vízben zuhanyoztak edzést követően, de nem panaszkodott senki, mert szerették, amit csináltak. A túlzott kényelem már nem egészséges; általános jelenség lett, hogy mindenki beül az autójába, végigaraszolja a dugókat reggel és délután a városban, megesszük, amit megkívánunk, aztán meg diétáznunk, fogyókúráznunk és edzenünk kell, hogy valamennyire egészségesek maradjunk.
Hiszem, hogy az ilyen kényszerhelyzetek, mint ami bekövetkezett az életünkben, sosem véletlenek. Hívő emberként úgy gondolom, komoly figyelmeztetést kapott most a világ, hogy észrevegyük, mekkora baj van az életmódunkkal
– fogalmazott Dézsi Csaba András.
„Az eltört borda csak annak fáj, akit sikeresen újraélesztettek”
Polgármesterként a hirtelen bekövetkezett energiaválságra való reagálást a győri városvezető ahhoz hasonlította, mint amikor halálközeli állapotba kerül egy beteg, és az orvosnak arra azonnal reagálni kell.
Nincs idő hezitálni, azonnal kell meghozni a fontos döntéseket, különben a beteg meghalhat. Dönthetsz jól, dönthetsz rosszul, de ha nem döntesz, meghal a beteg, ezért a lehető legjobb megoldást kell választanod. Amikor arról van szó, hogy tegyünk-e olyat, amivel enyhébb károkat is okozhatunk, fel kell mérni, hogy mi az, ami a túléléshez vezet és hol vannak ahhoz képest a károk, amiket esetleg kiváltunk. Újraélesztés közben, ahogy nagy erővel nyomjuk a beteg mellkasát, hogy pumpáljuk a szívét, óhatatlanul eltörik egy-két borda. Az utána nagyon fog fájni a betegnek. De ha fáj az eltört bordája, az azt jelenti, hogy életben van
– szemléltette a nehéz döntések pszichológiáját az orvos-polgármester.
Spekulánsok nyernek vagyonokat a megfizethetetlen energiaárakon – Mi, az energiát felhasználók arról tudunk dönteni, hogy aktuálisan mi a fontosabb
A kialakult helyzet a győri polgármester szerint részben előidézett. Az energiaárak egekbe emelkedése, mint mondta, összetett: a háborús helyzet, az elhibázott európai szankciók és tőzsdei spekuláció eredménye, hiszen az egész világon nem lehet drágább az olaj kitermelése és a villamos energia előállítása.
De ez nem az én terepem. Nekem a város dolgaival kell foglalkoznom, azzal, hogy a város költségvetését valahogy tartani tudjuk, a kötelező feladatainkat ellássuk, és azokból az önként vállalt feladatokból, amik Győr város lelkületéhez hozzátartoznak, egy fontossági sorrendet felállítva, amit lehet, próbáljuk meg továbbra is ellátni
– jelentette ki Dézsi Csaba András.
Felidézte, hogy az a sokk, ami az energiaárak elszállása miatt éri az embereket, Győrt már tavaly decemberben elérte. A Global NRG Zrt., amely korábban hat éven át megbízható partnerként szállította Győrnek a hő- és melegvíz-szolgáltatáshoz szükséges gázt, veszteségeire hivatkozva több százmillió forintos kompenzálást kért utólag. Miután a lakosságnak a távhőt és meleg vizet szolgáltató Győr-Szol Zrt. az elmúlt évre visszamenően ezt már nem tudta törvényesen megtenni, a gázszállító egyoldalúan felmondta a szerződést. Emiatt ugyan büntetőfeljelentést tettek, de ez azon nem változtatott, hogy gáz nélkül maradhatott volna a város, ha a kialakult helyzetet azonnal nem oldják meg. Más szállító cégektől olyan drasztikus árajánlatokat kaptak, ami már jól mutatta, hogy több milliárd forinttal fog megugrani a fűtés előállításának költsége. Ebből a győriek, akik változatlan áron kapták továbbra is a távhőt, ekkor még semmit nem éreztek. De azt, hogy az árak ennyire elszállnak – nemcsak a gáz, hanem a villamosenergia is –, ezen kívül a nyakunkba hullik egy háború és menekültválság, akkor még nem tudta senki. Ennek ellenére már elkezdték felállítani a feladatok prioritási sorrendjét.
Keretekben tervezünk. Minden egyes intézményünknek megvan a pénzügyi kerete, az a bizonyos takaró, ameddig nyújtózkodni lehet. Amikor láttuk, hogy még nagyobb baj lesz, azt kértem az intézmények vezetőitől, hogy számoljanak. Nézzük meg, hogy a tervezett programokkal, szolgáltatásokkal az adott kereteiken belül mit lehet finanszírozni, illetve mennyi plusz finanszírozásra lenne szükség. A kezdetektől azokat a feladatainkat helyeztük a középpontba, ami az élelmezést, a gyermekek és idősek ellátást érinti. Ezekben az intézményekben a villanyt és a fűtést nem minimális, hanem az optimális szinten fogjuk biztosítani
– idézte fel az intézkedésről szóló döntések meghozatalának előzményeit Dézsi Csaba András.
Különböző pénzügyi előrejelzések alapján több milliárdos hiánnyal is számolhat a város az év végére, muszáj a hiányt mérsékelni
Felelőtlen döntés lenne, ha télen a korábban megszokott módon fűtenénk mindent
– mondta a polgármester.
Ezzel azonban még mindig nincs vége: a közösségi közlekedéshez például már az idei évben a tervezett 1,5 milliárdhoz képest mintegy 400 millió forint többletköltséget fogalmazott meg a Volánbusz Zrt., ráadásul lejár a közszolgáltatási szerződés, folyamatban van a pályázat, és jelenleg úgy tűnik, hogy a következő évben a korábbi 1,5 helyett 4 milliárdot kellene önerőből biztosítani a városnak, ha a feltételeiket elfogadnák. Hasonló a helyzet a közvilágítással is. Békeidőben nagyságrendileg 400 millió forint volt a város kivilágításának költsége, azonban ennek az évnek a második felében teljesen felborultak az árak, köszönhetően az elektromos áram beszerzési díjának és a rendszerhasználati díjaknak. Napjainkban havi bruttó 90 millió forint a város közvilágításának számlája. A következő évben, ha ez a tendencia folytatódik, mintegy 4 milliárdos költséggel kell számolnia Győrnek.
A várost pedig nem vagyok hajlandó csődbe vinni. Minden intézményünk csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarónk ér! Itt nem lehet jópofizni!
– mondta Dézsi Csaba András.
A gyermekek és az idősek ne szenvedjenek hiányt és lehetőleg senki ne veszítse el a munkáját
– fogalmazta meg a polgármester a célt. Mindezek tükrében a nem kötelező feladatokat, szolgáltatásokat átszervezik és az abban dolgozókat időszakosan átcsoportosítják.
A fő szempont az volt, hogy a munkáját senki se veszítse el. Amelyik intézményt tehát nem tudják időszakosan kinyitni, mert a felfűtését nem tudná kifizetni a város, annak a dolgozói máshol kapnak feladatot erre az időre. A könyvtár működését több helyen például úgy oldják meg, hogy online felületen lehet kiválasztani és kölcsönözni a könyveket, amit a könyvtár dolgozói házhoz szállítanak. A Győri Nemzeti Színház múlt rendszert idéző óriás betonkocka épülete az egyik legnagyobb energiafaló – említette meg Dézsi. A racionalitás tükrében a színház igazgatója, a Vaskakas Bábszínház vezetője, a Filharmónia és a Győri Balett vezetője közösen dolgozzák ki, melyik energiahatékonyabb épületben legyenek a téli időszakban az előadások és milyen beosztásban. A Győri Könyvhetet most a könyvtárépületben fogják megtartani, három napon át, 50 könyv bemutatásával. A Győri Filharmónia már a bérleteit is úgy árusította, hogy telt ház előtt tudjanak játszani; megszüntették a korábbi helyekre szóló bérleteket, több előadáson ugyanis minden sorban legalább a székek fele üres maradt. A bérleteket összevonva kisebb költséggel, de így telt ház előtt fognak játszani.
Érdekes ez a kényszerhelyzet. A Covid idején eltávolodtunk egymástól, most pedig összébb kell húzódnunk. Ez sokkal intenzívebb kapcsolatokat fog kiépíteni, hiszen egymásra lesznek utalva a művészek, a sportolók, hogy segítsék egymást, és praktikusabban oldják meg a munkájukat. A Covid-járvány idején például a győri színházban egy több évtizedes problémát oldottunk meg: társulatot hoztunk létre, megteremtve a dolgozók és színészek létbiztonságát
– tette hozzá Dézsi Csaba András. A válsághelyzet döntései közül talán az uszodák részleges és időszakos bezárása váltotta ki a legnagyobb visszhangot. A polgármester azt mondta, abszolút egyetért azzal, hogy fontos a mozgás, a sportolás lehetősége, az úszás pedig sokaknak egészségügyi szempontból javasolt. A kialakult helyzet miatt azonban néhány hónapig a szárazedzésre és a gyógytornára kell áttérniük.
Az Úszó Nemzet Program folytatása miatt tárgyalunk Wladár Sándor elnök úrral, keressük a lehetőségeinket, de azt látni kell, hogy ezt nem tudjuk most megoldani az Úszószövetség hathatós együttműködése nélkül. Sportolóink sikerei, a dicsőség közös érdek a szövetségekkel, Győr az ilyen mértékben megemelkedett költségek finanszírozását ebben a helyzetben nem tudja magára vállalni, és szerintem elvárható, hogy ha a fővárosi kiemelt sportközpontok segítséget kapnak, akkor ezt kapja meg a győri sportközpont is
– jegyezte meg a polgármester.
A város megígérte, hogy minden olyan javítási, karbantartási munkát elvégeznek a kényszerszünet alatt, amit eddig azért tologattak, mert a folyamatos használat igénye eddig is erőteljes volt és mellette nem lehetett a munkákat elvégezni. Ugyanakkor kiváló tanuszodák vannak két iskolában is, ott ezeket a programokat akár lehetne is folytatni. Nem mondanak le a fejlesztési tervekről, beruházásokról, de tisztában vannak azzal, hogy most elsősorban a tervezések időszaka következik. De ahhoz, hogy „békeidőben” az építkezések megvalósuljanak, hogy el tudjanak indulni, ahhoz most kell a terveket elkészíteni. A mostani rendkívül nehéz időszakot pedig szerényebb körülmények között át kell vészelni. Azoknak, akik az uszodabezárás miatt aggódnak, vagy negatív hangulatot keltenek, a városvezető azt üzente: sajnálja és próbálja megérteni, ha valakinek most ez a legnagyobb problémája, de ő elsősorban nem az úszásprogramok miatt aggódik.
Én jelenleg azért aggódom, hogy ne legyen totális háború!Most mindennél fontosabb a mielőbbi béke!
– mondta.
