Minden eddiginél keményebb brüsszeli cenzúra jön
Fotó: Olivier Hoslet
Az Európai Bizottság élesítette online cenzúráját a magyar választás előtt. Ez azt jelenti, hogy brüsszeli szervezetek a Tisza Párt érdekei mentén határozzák meg, mi számít „álhírnek” – és mi tűnik el az internetről.
Ellenzéki propagandisták és Soros szervezetek döntik el mit láthatnak az interneten a magyarok a választási kampányban, természetesen az Európai Bizottsággal a hátuk mögött - írta a Mandiner.
Kezdődött azzal, hogy az Európai Bizottság március 16-án bejelentette: aktiválja a dezinformáció elleni gyorsreagálási rendszert, az úgynevezett Rapid Response Systemet (RRS) a magyar választási kampány idejére. A testület sajtótájékoztatóján Thomas Regnier szóvivő világossá tette: a rendszer célja, hogy a kampány alatt gyorsabban azonosítsák és kezeljék az online dezinformációs kampányokat, valamint a külföldi befolyásolási kísérleteket.
Regnier azt is kiemelte, hogy a rendszert a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex (Code of Practice on Disinformation, továbbiakban: kódex) aláírói aktiválták.
Az RRS nem csupán a kampány ideje alatt működik: a választás után még egy hétig aktív marad, hogy a szavazást követő időszakban megjelenő tartalmakat is figyelni lehessen.
Vagyis a teljes politikai ciklus legérzékenyebb szakaszában egy központilag koordinált rendszer felügyeli az online nyilvánosságot.
A rendszer jogi alapját az uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a DSA adja. 2025. február 13-án a Bizottság és a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete jóváhagyta, hogy a dezinformáció elleni gyakorlati kódex beépüljön a DSA keretébe.
Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb online platformok – az úgynevezett VLOP-ok – kötelesek csökkenteni a „rendszerszintű kockázatokat”, köztük a dezinformációt, vagyis amit annak ítélnek a „független tényellenőrök”.
A szabályozás valódi súlyát az adja, hogy ha egy platform nem felel meg az elvárásoknak, akár a globális éves bevételének 6 százalékára rúgó bírságot is kaphat.
A rendszer tehát nem ajánlás: kényszer. Aki nem működik együtt, azt pénzügyileg büntetik.
A kódexnek jelenleg 44 aláírója van, ők azok akik aktiválták a mechanizmust: nagy techcégek, civil szervezetek és regionális tényellenőrző hálózatok.
Ezek között olyan ismert balliberális szereplők találhatók, mint a Soros György által finanszírozott Reporters Without Borders vagy a Globsec, amelynek tagja Orbán Anita, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje. Akit Panyi Szabolcs, lebukott ügynök „újságíró” a barátjának mond és állítása szerint ő fogja eldönteni, hogy ki dolgozhat egy reménybeli tiszás külügyminisztériumban.
A rendszer működtetésében egy állandó munkacsoport vesz részt, amelynek tagjai többek között az ERGA (az európai médiaszabályozók szervezete), az EDMO (Digitális Média Európai Megfigyelőközpont), valamint az Európai Külügyi Szolgálat képviselői. Az EDMO magyar tagjai között ott találjuk a Soros pénzzel kitömött Political Capitalt, a Mérték Médiaelemző Műhelyt, az Idea Alapítványt és a Magyar Hangot. De a 444.hu által működtetett Lakmusz „tényellenőrző” oldal is besegít a projektben.
Vagyis a „tényellenőrzés” nem egy semleges technikai folyamat, hanem egy konkrét, jól körülhatárolható politikai és médiakör kezében van.
A rendszer három pillérre épül:
- Válságkezelés: rendkívüli események esetén a platformok azonnali döntéseket hoznak, nem várnak heteket.
- Közös fellépés: a platformok, tényellenőrök és hatóságok valós időben osztják meg egymással az „álhírekről” szóló információkat.
- Protokoll: konkrét lépések rögzítése, például a „hiteles források” előresorolása és a „káros tartalmak” gyorsabb korlátozása.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szűk kör gyorsított eljárásban dönti el, mi jelenhet meg, és mi tűnik el az online térből.
A tényellenőrök szerepének megerősítésével és a DSA eszközeinek kihasználásával a Bizottság az elmúlt években folyamatos nyomást gyakorolt a technológiai cégekre. Erről az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága is beszámolt: jelentésük szerint Brüsszel több száz találkozón keresztül érte el, hogy a közösségi platformok világszerte módosítsák tartalommoderálási szabályaikat.
A következmény: a politikailag érzékeny vagy veszélyesnek minősített vélemények eltűnnek az online térből.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
