Vaskos tanulmányban elemezte ki az egyre zavarosabb és forróbb közel-keleti helyzetet a Migrációkutató Intézet. Dezső Tamás „Az amerikai–iráni válság Iraqban” című írása fényt derít arra, hogy Kászim Szulejmáni megölésével miért eszkalálódtak soha nem látott magaslatokba az indulatok, illetve hogy Teherán, magát áldozatként feltüntetve hogyan igyekszik a világ – vagy legalábbis a muszlim országok – közvéleményének támogatását elnyerni. A tanulmányból kiderül: az amerikai és iráni szembenállás nemcsak a térség országaira nézve rejt kockázatot, de közvetett módon a migráció felerősödéséhez is vezethet. Dezső Tamás Közel-Kelet-szakértő portálunknak elmondta: miután újabb 22 rakétát lőttek ki az irániak, a helyzet valamelyest megváltozott, hiszen a most következő lépések fogják eldönteni, hogy a konfliktus formális háborúvá alakul-e, ami egyelőre úgy tűnik, egyik félnek sem lenne az érdeke.
Az Egyesült Államok Irakban állomásozó gyorsreagálású hadteste 2020. január 3-án kora reggel dróntámadással megsemmisített egy több járműből álló konvojt, amely éppen a Bagdadi Nemzetközi Repülőteret készült elhagyni. A konvojban utazott Kászim Szulejmáni tábornok, az Iráni Forradalmi Gárda Kudsz („Jeruzsálem”) alakulatainak parancsnoka, illetve Abu Mahdi al-Muhandisz, az Irán által támogatott főként, síitákból álló Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) parancsnokhelyettese, amúgy a Kata’ib Hezbollah milícia vezetője. Ezzel a támadással az Egyesült Államok komoly csapást mért az általa terrorszervezetként nyilvántartott Iráni Forradalmi Gárdára és a síita milíciákra. A sikert azonban sokan vitatják, annak ellenére, hogy Kászim Szulejmáni volt Irán egyik legnagyobb formális és informális hatalommal bíró és legtehetségesebb tábornoka, Irán egyik legbefolyásosabb embere.
A feleknek most kell komoly döntést hozni
A helyzet azonban folyamatosan változik. Dezső Tamás a PestiSrácok.hu-nak elmondta: pillanatnyilag nagyon nagy a csend, amely annak köszönhető, hogy hajnalban az irániak újabb 22 rakétát lőttek ki (ezek ballisztikus közép-hatótávolságú rakéták) amerikai célpontokra, amiből 17-18 csapódott be az al-Asszad légibázisra, ahol egy iraki tiszt életét vesztette és többen megsebesültek.
Az iraki Ain al-Aszad légitámaszpont a nyugati Anbar kormányzóságban. Fotó: MTI/AP/Nászer Nászer
A másik megtámadott helyszín Erbílben van. Az észak-irakban lévő kurdisztáni városban teljesít szolgálatot a nemzetközi katonai misszió keretén belül a 200 fős magyar kontingens. Ezt a bázist nem találták el, illetve a Migrációkutató Intézet szakértője szerint talán nem is akarták eltalálni.
Irán most úgy érezte, hogy visszavágott, ami belpolitikai marketing szempontból fontos, Trump azonban korábban megüzente, hogy ha próbálkoznak, akkor lerombolja az összes olajfinomítójukat, tehát most elég nagy a csend, mindenki azt várja, hogy a másik mit lép.
Dezső Tamás szerint most három fontos dologra kell odafigyelni.
- Mit válaszol az újabb kilőtt rakétákra Amerika?
- Irán folytatja-e?
- Az iraki ügyvezető kormány veszi-e a bátorságot, hogy megszavazza azoknak a szerződéseknek a felmondását, amely garantálja, hogy amerikai és koalíciós erők tartózkodhassanak az ország területén?
Dezső Tamás portálunknak arról is beszélt, hogy mindenki politikai hasznot akar kovácsolni az eseményekből, annak ellenére, hogy Trump elnök döntéseit nem feltétlenül kell politikai érdekekhez kötni, mert „alapvetően bevállalós”. A szakértő szerint fontos része a történetnek, hogy „végre” kimondták azokat a dolgokat az amerikai-iráni viszonnyal kapcsolatban, amelyeket eddig is mindenki tudott, viszont amelyekről mindenki csak nagyon óvatosan beszélt.
Most végre mindenki tudja, hogy ez egy valós konfliktus, és felszínre kerültek a dolgok
– mondta.
Iraki kurd harcosok, azaz pesmergák őrségben az észak-iraki Erbíl nagyvárosban 2020. január 8-án, miután az iráni hadsereg hajnalban rakétacsapást mért az amerikai katonák által használt iraki Ain al-Aszad légitámaszpontra és Erbílre. Fotó: MTI/EPA/Gailan Hadzsi
Kifejtette azt is, hogy most fog eldőlni, hogy eszkalálódik-e annyira a helyzet, hogy kitör egy formális háború, ami Dezső Tamás szerint senkinek nem igazán áll az érdekében.
Egyelőre nem tudjuk, mi van, még a sebesültekről sem nagyon hoztak ki adatokat, de a helyzet percről percre is változhat akár
– tette hozzá.
A Migrációkutató Intézet legfrissebb tanulmánya ITT olvasható.
Forrás: Migrációkutató Intézet/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS