Az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett Donald Trump amerikai elnök a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet csütörtöki zárónapján, arra az esetre, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket – írta meg több portál diplomáciai forrásokra hivatkozva, amelyet szinte azonnal sorra cáfoltak meg a jelenlévők. A brüsszeli NATO-csúcson akkor tetőződött a feszültség, amikor Trump nekiment a németeknek azzal, hogy noha amerikai pénzen védetik meg magukat az oroszoktól, közben velük üzletelnek.
Trump: az Egyesült Államoknak szilárd a NATO melletti elkötelezettsége
“Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta sajtótájékoztatóján Donald Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten: a védelmi szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni; a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé. Az amerikai elnök leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás.
Trump arról számolt még be, hogy jövő hétfői találkozóján a jogilag Ukrajnához tartozó Krím-félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Aláhúzta, hogy jó találkozóra készül Putyinnal, akivel “jól kijönnek”, nincs sok kérdés napirenden, kiderül majd, hogy milyen eredményeket sikerül elérni. Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban “vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli. Trump emellett beszélt arról is, hogy “az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát”. Közölte, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett: rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás “maga alá gyűri” Európát.
Rámutatott, ő maga “erős álláspontot” képvisel a migrációt illetően, s valószínűleg – legalábbis részben – emiatt nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ahogyan a közelmúltbeli olasz választásokon is ez volt a meghatározó téma, és a britek is elsősorban a bevándorlás miatt döntöttek az EU-ból való kilépés mellett. Utóbbi téma kapcsán kiemelte: nem biztos abban, hogy a britek arra a tervre voksoltak, amelyet csütörtökön mutatott be a londoni kormány, s amely miatt a kabinet több tagja is lemondott a hét elején. Donald Trump a német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral.
Charles Michel belga kormányfő közölte, nem érezte sértőnek Trump “egyenes beszédét”, s kitért arra is, hogy Belgium teljesíti vállalásait a kitűzött határidőig, de nincs realitása annak, hogy ez már jövőre meg fog történni. Petro Porosenko ukrán elnök – aki szintén jelen volt Brüsszelben – azt mondta, nem tart a jövő heti amerikai-orosz csúcstalálkozótól, attól, hogy Trump esetleg elismeri a Krím orosz annektálását. “Nem félek semmitől, erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését” – közölte.
Donald Trump – Fotó: MTI
A NATO-tagországok vezetői szerdai közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak attól, hogy Trump komoly engedményeket tesz Putyinnak. Névtelenséget kérő NATO-tisztségviselők elmondták, Trumpot feldühítette, hogy az előző napi találkozót követően arról tudósított a média, hogy az ülés viszonylag nyugodtan zajlott. Csütörtökön késve érkezett, és rögtön élesen kikelt a szövetségesek ellen elégtelen védelmi kiadásaik és az EU szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. Kijelentette: “súlyos következményei” lesznek, ha Európa nem emeli meg azonnali hatállyal a katonai költségeit, országa ebben az esetben a maga útját fogja járni a védelempolitikában.
Macron: Trump nem fenyegetett azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból
A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő az erről szóló korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból. Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél.
Emmanuel Macron francia elnök – Fotó: MTI
Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne ezt a célértéket megduplázni. Leszögezte, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról. A francia elnök kiemelte továbbá: Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett.
Merkel: a szövetségesek elkötelezték magukat, hogy komolyan hozzájárulnak a védelmi kiadásokhoz
Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy a NATO-tagországok nagyon komoly megbeszélést folytattak a védelmi kiadásokról, és határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez.
Petro Porosenko ukrán elnök (b) és Angela Merkel német kancellár – Fotó: MTI
A szövetségesek egyetértettek, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell tenni azt – mondta. “Az ülésen mások mellett magam is világossá tettem, hogy ezen az úton járunk” – tette hozzá.
Orbán: Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa
Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy “amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben az M1 aktuális csatornának. Közölte: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése. Ezzel azonban nem minden európai állam ért egyet – hívta fel a figyelmet. “Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (…) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél” – fejtette ki.
A miniszterelnök kitért arra: a tavalyi NATO-csúcshoz képest – amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, és amelynek a hangulata “érdes”, “pokrócszerű” volt – a mostani tanácskozáson “a NATO állam- és kormányfőinek társasága, a vezetők klubja az összecsiszolódás jeleit mutatja”. Úgy érzékelte ugyanis – mondta Orbán Viktor -, hogy az egy évvel ezelőttihez képes a mostani konfliktusok kisebbek voltak, a különbségek csökkentek, az egyetértés nőtt. Ezért a mostani csúcstalálkozót a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, “összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról”. A miniszterelnök értékelése szerint a meghozott fontos döntések az egységet mutatják. Maradtak fenn ugyanakkor véleménykülönbségek – jelezte, ezek között kiemelve, hogy az Egyesült Államok “jól átgondolt érvekkel és erőteljesen érvel” amellett, hogy minden tag emelje fel a katonai kiadásait, költsön többet fegyverekre, hadseregre, biztonságra.
Orbán Viktor miniszterelnök és Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök – Fotó: MTI
A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, “a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus”. Utóbbiról úgy fogalmazott: Törökország kulcsország, stabil Törökország nélkül ugyanis nem lehet megvédeni délről a terrorizmussal és a migránsokkal szemben a kontinenst. Ezért Magyarország üdvözli, hogy Ankarának sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtania, amely minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot – közölte. A háborús konfliktusokat pedig – folytatta -, amelyek nem az egyedüli, de fontos kiváltó okai a migránsválságnak, rendezni kell, mert a béke nemcsak úgy kerül veszélybe, hogy háború alakul ki, hanem úgy, hogy eltűnnek a békés élet feltételei, és akkor a migránsok felkerekednek, máshol keresnek maguknak országot, “mondjuk, éppen a mienket akarják belakni”. Ezt részben határvédelemmel kell megakadályozni, részben pedig az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében való közreműködéssel – tette hozzá.
Grúzia és Ukrajna részvételéről a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt. Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani – fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése.
Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom, és erősen kell majd beszélnem a mai nap során
– jelezte a miniszterelnök. A közös európai hadseregre vonatkozó törekvésekről Orbán Viktor azt közölte: Magyarország híve egy ilyen hadsereg mihamarabbi felállításának. A közös hadsereg irányításának problémája ugyanakkor egy komoly szakmai feladat – folytatta -, de “nekünk nem újdonság, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában mi már voltunk közös hadsereg része”. Tehát “nekünk van tudásunk, amit be tudunk adni a közösbe” – jegyezte meg, kijelentve: egy igazi független Európának az az érdeke, hogy legyen saját hadereje. Ezért is fontos, hogy minden európai állam, a németek is igyekezzenek minél nagyobb összeget költeni egy közös hadsereg felállítására – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen haderő összeütközést jelenthet-e a NATO-val, úgy fogalmazott: ez szándék és intelligencia kérdése. Ha az észak-amerikaiak ezt nem tekintik velük szembeni lépésnek, akkor működtethető egy két pilléren nyugvó biztonsági rendszer.
MTI; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS