Pesti Srácok

Jövőre "nettó" hitelező országgá válhat hazánk

Jövőre "nettó" hitelező országgá válhat hazánk

A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarország pénzügyi helyzete egyre stabilabb, jövőre, vagy legkésőbb két év múlva pedig nettó hitelezők leszünk – mondta el a PestiSrácoknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezt a tényt a hitelminősítőknek is le kell követniük idővel, és javítaniuk kell Magyarország besorolását.

Jövőre Magyarország nettó hitelezővé válhat – jelentette ki a PS-nek Suppan Gergely. Ez azt jelenti, hogy több hitelt nyújtunk a külföld felé, mint amennyit onnan felveszünk. Ez elég meglepő állítás, ezért érdemes részletesebben megnézni, miből is tevődik össze a külföldre irányuló hitelezésünk. Az egyik komoly tétel a jegybanki tartalék, amely lényegében külföldön elhelyezett pénzeszköz, ami hitel formájában realizálódik.

De a kereskedelmi banki mérlegek is évek óta szemmel láthatólag javulnak. A kimutatásokból kiderül, hogy a hazai bankoknak lassan több követelésük van a külföld felé, mint amennyi tartozásuk. Ez nemcsak hitel lehet, hanem például részesedésvásárlás, vagy a tőkeexport valamely más módja. Ide tartozik az is, ha a magyar bankok külföldi állampapírokat vesznek, vagy egyre gyakrabban előfordul, hogy külföldi cégeknek hiteleznek. Az is egyre sűrűbben tapasztalható, hogy magyar cégek más országbeli leányvállalataikat finanszírozzák hazai forrásokból. Például a MOL-nak vannak külföldi leányai (ilyen a horvát INA, vagy a szlovákiai Slovnaft), amelyeket az OTP-én keresztül hitelez. De az is idetartozik, amikor esetleg az OTP a szlovákiai, ukrajnai vagy bulgáriai bankjainak ad kölcsön. Ez összetett dolog, és bankonként változik az, hogy miből tevődik össze a külföldi követelésállományuk.

A kifelé hitelezés fogalmába tartozik az is, amikor egy magyar állampolgár a nemzetközi piacon vásárol értékpapírokat. Vagy éppen euró alapú befektetési jegyeket vesz, esetleg euróban denominált életbiztosításokat köt.

PestiSracok facebook image

A hitelminősítőknek egyszer muszáj lesz lépniük

Annak, hogy nettó hitelezővé válunk, komoly jelentősége van. A lélektani siker mellett azt is jelenti, hogy biztonságos országgá váltunk. Ha ugyanis egy állam nettó hitelezővé lép elő, akkor a nemzetközi pénzügyi kitettsége csökken; azaz csökken a kiszolgáltatottsága a külföldi hitelezők felé. A külföld felé hitelező államok pénzügyileg a legstabilabbnak minősülnek, mint például a régiónk éllovasa, Csehország.

Ennek felismerése a piac részéről még nem történt meg. Suppan Gergely emlékeztetett arra, hogy a hitelminősítők legalább két fokozattal vannak lemaradva, már ami Magyarország besorolását illeti. Idővel azonban muszáj lesz nekik is lekövetniük azt a tényt, hogy Magyarország piaci stabilitása sohasem volt ennyire kedvező.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)