Elhagyták a liberális elefántcsonttornyot: A mexikói melósok imáikba foglalhatják Trump nevét - és az amerikaiak sem járhatnak rosszul
Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó megállapodtak egy új kereskedelmi egyezményben, amely az Észak-Amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) helyére lép. Az USMCA egy mozaikszó, amely a három aláíró állam nevének kezdőbetűiből képeztek. Ez a névváltozás tulajdonképpen kifejezi az új szerződés lényegét: a régi szabadkereskedelmi lózung helyére nemzetek közti megállapodás lép. Az elefántcsonttoronyban hirdetett határnélküliség elvét felváltja egy konkrét, a gazdasági élet számos területét részletesen szabályozó államközi megállapodás.
A Trump-adminisztráció hátat fordított a hatalmas, 30-40 országot felölelő kereskedelmi rendszereknek, ahol a nemzetállamok elvesztenék azokat a jogosultságaikat, amellyel beleszólhatnak a gazdasági életbe, és minden hatáskört átjátszanának különböző transznacionális csoportoknak és cégeknek. Ahogy Robert Lighthizer amerikai főtárgyaló fogalmazott:
A dolgozó nők és férfiak, valamint a gazdálkodók számára előnyös lesz, míg a Wall Street-i fickóknak más területen kell szerencsét próbálniuk.
Kicsit populistára sikeredett ez a megjegyzés, de tegyük hozzá, hogy a Dow Jones-index éppen a napokban döntötte meg a történelmi rekordját, ami arra utal, hogy a brókerek sem bánkódnak túlságosan.
Egyébként a megállapodás nagyon újszerű és idáig sohasem látott szempontok alapján fogja meg a három ország - az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó - kapcsolatrendszerét.
Garantálja a mexikói munkásoknak a szakszervezet-alakítási jogot és kötelezi a mexikói kormányt a minimálbér-emelésre. Az autóiparban a szakmunkások számára a legalacsonyabb órabért 15 dollárra emeli.
Ha ezt valójában betartja az ottani kormány, akkor a mexikói munkások az imáikba fogják foglalni az amerikai elnök nevét. Emellett nagyrészt megszűnik az ország bérelőnye az autóiparban, és így az amerikai autógyártóknak, illetve az oda betelepült német, francia és japán cégeknek már nem éri meg annyira fenntartani a mexikói gyáraikat.
Ez pedig kedvezőbb helyzetbe hozza az amerikai munkásosztályt.
Továbbá szabályoztak egy csomó más részletet is, amely közül a legfontosabb, hogy évi 1,3 millió darabban limitálták a Mexikóban összeszerelt és az USA-ba szállítandó autók számát.
Kanada kényszerhelyzetbe került: muszáj jóban lenniük a Trump nevű "bohóccal"
Egyébként ugyanez a kvóta vonatkozik majd Kanadára is.
A Trudeau-kormány, amely évekig játszotta Donald Trump liberális ellenzékének szerepét, hirtelen megváltoztatta a véleményét.
Nagyon nem akarta aláírni a megállapodást, ám amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Mexikó belemegy az alkuba, akkor lépniük kellett. Rádöbbentek, hogy muszáj jóban lenniük a Trump nevű „bohóccal”, aki történetesen az USA elnöke. Így lelépdeltek a liberális fellegvár lépcsőin és kezet fogtak a "rasszista" elnökkel.
Felülemelkedtek azon a problémán, hogy az USA kormánya nem a gendertudományok alapján politizál.
Rengeteg engedményt tettek, csak hogy bent maradhassanak a partiban. Elfogadták Ottawában az amerikai szerzői jogi szabályozást, szintúgy a gyógyszeriparra vonatkozó szabadalmi törvényeket. Ahhoz is hozzájárultak, hogy a kanadai televíziók az amerikai reklámokat sugározzák az amerikai labdarúgó mérkőzések (NFL) közben.
De a legnagyobb engedmény az, hogy az amerikai mezőgazdasági termékek előtt megnyitják a piacaikat. Ezt már Mexikó korábban megtette, és manapság az USA több kukoricát exportál délre, mint amennyit a kukorica őshazájában termelnek.
Nem csoda, hogy az amerikai farmerek ujjongva éljenzik Trump-ot, mert ha valóban betartják a megállapodást az érintettek, akkor hatalmas piacokhoz kaphatnak hozzáférést az agrártermékeik.
Az USA-ban a '70-es években még 130000 tejgazdaság volt, amely szám mára már 40000 körülire csökkent, de így is a marhatenyésztés adja az ágazat gerincét, ezért létfontosságú.
Ezzel Donald Trump teljesítette az egyik legfontosabb választási ígéretét, amely a NAFTA kivezetéséről szólt. Most elő fogja venni a többi országot: Kínát, Japánt - és ami minket is fog érinteni, az Európai Uniót.
Hazai pályán, Észak-Amerikában elérte, amit akart, így teljes erővel fordulhat másfelé. Japán és India már lépett, és közölte, hogy bármiről szívesen megállapodnak az USA-val.
Zavarodott kínaiak
Kínával megkezdte a vámháborút, amely egyre inkább egy bokszmeccshez kezd hasonlítani. Pekingben teljesen meg vannak zavarodva, és nem tudják, miként reagáljanak az amerikai nyomásra. Hol engedékenyebb hangnemet ütnek meg, hol meg bedurvulnak. Az elmúlt napokban éppen az jutott az eszébe a kínai vezetésnek, hogy bedobja a katonai erőt és 300000 katonát vezényelt a koreai határra. Pátoszos nyilatkozatban mondták el, hogy ahol megszűnik a kereskedelem, ott kezdődik a háború.
Na és Merkel?
Európában a német kancellár húzza az időt, vagy csak azért nem csinál semmit, mert fogalma sincs róla, hogy mit is kéne?
Miután már Trumpot beiktatták, akkor ő még fogadta Berlinben Obamát, és kvaterkáztak egy jót. Olyan szellemiségű nyilatkozatot tettek közzé, amiről azt gondolhatnánk, Obama lenne az elnök.
Ezt a sértést valószínűleg Trump nem felejti el, és ott fog törleszteni, ahol csak tud.
Na és mi?
Pedig jó volna valamit kitalálni, mert most már látjuk, mire ugranak az amcsik: az autóiparra és a mezőgazdaságra. Ez a két ágazat pedig Magyarországot is keményen érinti. Gondoljunk csak arra, hogy a győri Audi nagy mértékben USA-exportra termel. Jó volna már, ha a németek tennék a dolgukat és kormányoznák Európát, és valamiféle stratégiát találnak ki Trump nyomulására.
Fotó: MTI
