Orbán Viktor Kínában - Egy új nemzetstratégia kibontakozása

A kínaiak megadják a módját annak, ha vendégül látják a világ 37 országának vezetőt. Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés csúcstalálkozójára érkező küldöttségeket a császárkori Pekingre emlékeztető pompával igyekeznek lenyűgözni a vendéglátók. A meghívottak közt ott találjuk Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, de megjelent Vlagyimir Putyin orosz elnök vagy Recep Tayyip Erdogan török elnök is. De engedtessék meg nekünk, hogy minket a magyar kormány tevékenysége érdekeljen. Két hete járt Kínában Varga Mihály pénzügyminiszter, most pedig a kormányfő mellett ott volt a küldöttségben Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter, és Palkovics László, az innovációs miniszter. Kis túlzással a „fél magyar kormány” Pekingbe utazott. A nagy létszámú küldöttség kiutazásának nyilván valami más oka is van, mint az, hogy kimenjenek és egy banketten beszélgessenek egy jót a világ vezetőivel.

Gyorsvasút és 5G

A látogatásnak két fő oka van magyar részről. Az egyik az 5G-technológia és a hozzá kapcsolódó IoT- (internet of things) alkalmazások, a másik a Belgrád-Budapest vasútvonal. Mindkettő nagy üzlet, és a következő évek hazai gazdasági fejlődését alapvetően meg fogja határozni. A vasútvonal ügye már évek óta húzódik, és most úgy tűnik, hogy végre-valahára meg is indul a kivitelezés. Célja az, hogy a Szuezi-csatornán keresztül hajóval érkező, Európába özönlő kínai árut Szaloniki kikötőjében átrakhassák vonatokra, és úgy szállítsák tovább Nyugat- és Észak-Európába. Ez jó üzletnek tűnik, mert Magyarország a tranzitdíjakból tetemes bevételekre tehet szert, hiszen a tervek szerint a forgalom egy részét Csepelen fogják hajóra pakolni és a Dunán továbbszállítani Németország irányába, vagy vasúton halad tovább Ausztria és Szlovákia irányába. Ez újabb bevételeket jelent majd a magyar cégeknek, tehát egy ilyen vasúti fejlesztés kétszeres haszonnal fog járni. Ez bőven fedezni fogja annak a mintegy 2 milliárd dolláros hitelnek a kamatait, amelyet a kínaiak nyújtanak a Belgrád-Budapest vasútvonal megépítéséhez.

Csúcstechnológiai kilátások

Ám ennél izgalmasabb kérdés az 5G és az IOT. Ez a kifejezés tulajdonképpen azt takarja, hogy a jövőben a gyárak önvezérlő robotjait, a városi közlekedési eszközöket vagy éppenséggel a háztartási gépeket nagy sebességű internettel kapcsolnák egymáshoz, és így teljes rendszereket lehetne egy központból irányítani, amely hatalmas hatékonyság-növekedést tenne lehetővé. Legalábbis ez az idea, amelynek azonban a megvalósulása ma még eléggé kétséges. Mi, magyarok egészséges kárpát-medencei szkepticizmussal tekintünk rá, mondván, „majd meglátjuk”. Ez a következő évtizedek nagy üzlete is lehet, ám kiderülhet az is, hogy csak egy lufi, amely kipukkad. De akárhogy is lesz, már most is nagy pénz van benne. A világ nagy cégei és a kormányok zsákszám öntik bele a pénzt az ilyen fejlesztésekbe. Nap, mint nap olvasni az önvezérelt autókkal és gépekkel kapcsolatos lelkendező tudósításokat. Szóval akármi is lesz az IoT kifutása, mindenképp érdemes beszállni. Kimaradni nem lehet belőle, és akik az élen haladnak, akár tetemes nyereségre is szert tehetnek a végén. Majd kiderül, de egy biztos, hogy „aki mer, az nyer”.

És ebben a fejlesztésekben Kína van az élen. Az IoT-ben az USA perpillanat a sor végén kullog, míg Európa és Japán alkotja a középmezőnyt. A németek nem is állnak olyan rosszul, hiszen a Siemens-Bosch cégszövetség rengeteg olyan szabadalommal rendelkezik, amelyek a jövőben még nagyon sokat érhetnek. De az élen toronymagasan a kínai cégek tanyáznak, köztük a zászlóshajó, a Huawei. Ez a cég már ma a világ legnagyobb távközlési berendezésgyártója, ők a legjobbak az 5G-s mobilhálózatok fejlesztésében. Nemrégiben mutatták be például az új LiteOS operációs rendszert, amelyet direkt az IoT-ra fejlesztettek ki, és amely lehetővé teszi, hogy az intelligens tárgyak kommunikáljanak egymással. Gőzerővel folyik a szabványosítás, vagyis az a harc, amely eldönti, hogy a világ melyik ország szoftverét alkalmazza majd. Az amerikaiak szintén beszálltak ebbe a versenybe, és az Apple, a Google és az Amazon szintén saját architektúrát fejleszt, de az élen egyértelműen a kínaiak vannak: a már említett Huawei mellett a Tencent, a Xiamoi és az Alibaba is saját megoldásokkal rukkolt elő.

Ezt a versenyt majd a világ szuperhatalmai lejátsszák egymás közt; a kis Magyarországnak az lehet a célja, hogy ebből a lehető legtöbb hasznunk származzon. Mivel a kínaiak a piacvezetők, ezért velük is együtt kell működni, sőt, velük a leginkább. Bár érdemes megemlíteni, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban nemcsak Kínában járt, hanem ellátogatott az Amazon központjába is. Igaz, hogy az "amcsik" kissé le vannak maradva, de ez nem lesz mindig így. Úgy tűnik, hogy egyre több pénzt fektetnek az IoT-be, és idővel majd felzárkóznak. Tehát velük is érdemes jóba lenni. Ezen kívül a német Siemens nemrégiben nyitott egy szoftver fejlesztő céget Budapesten, amely szintén az IoT-hez kapcsolódó projekt. Szóval mindhárom erőközponthoz igyekszünk utat találni, és próbáljuk megtalálni benne a saját hasznunkat.

Nemzetstratégiai gondolkodás

Nem tudom, hogy észrevették-e, hogy a magyar kormány milyen tudatosan szervezi és építi a kapcsolatokat és szövögeti a szálakat. Tulajdonképpen ezt a tevékenységet nevezik a politológusok megvalósuló nemzetstratégiának. Tudatosan építik fel a nemzet jövőjének gazdaságát, és igyekeznek a világgazdaság fordulataihoz alkalmazkodni. Egyszer már nemcsak a lemaradók szemszögéből nézzük a világ dolgait, hanem igyekszünk az új trendek kialakításában részt venni, és amennyire lehet, az élbolyba kerülni. Sajnos Magyarországnak erre Trianon óta sok lehetősége nem volt. Mi általában csak a vigaszágon tudtunk versenyben maradni. Néha azonban még ott se. Most azonban változhat a helyzet, és egy új világgazdasági korszakba az élmezőnyből startolhatunk.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs