Aggasztóan alakul az energiafogyasztás, azonnali lépésekre van szükség

Az energiahatékonyság a jelenleginél jóval nagyobb tempóban is javítható lenne a már ma is elérhető technológiákkal. Az IEA szerint a potenciál óriási, egyedül ezzel el lehetne érni, hogy 2020 után már ne emelkedjen az üvegházgáz-kibocsátás. A helyzet azonban a legutóbbi, 2018-as adatok szerint az, hogy a világ egyre távolabb kerül ettől. A globális energiahatékonyság, vagyis a felhasználás intenzitása tavaly mindössze 1,2 százalékkal javult, ami az évtized kezdete óta a legalacsonyabb érték. Mégpedig a Nemzetközi Energiaügynökség stratégiája (Efficient World Strategy, EWS) alapján évente legalább 3 százalékos javulásra lenne szükség ahhoz, hogy a globális éghajlatvédelmi és fenntarthatósági célok elérhetők legyenek. A 3 százalékos értéket eddig mindössze egyetlen egyszer, 2015-ben sikerült érinteni, de a tempó ezt követően fokozatosan lassulni kezdett, sőt, a Donald Trump elnökletével a Párizsi Klímaegyezményből kivezetett Amerikai Egyesült Államokban tavaly egyenesen romlott az energiahatékonyság. Az alábbi grafikon az elsődleges energiaintenzitás javulásának mértékét jelzi.

Az energiahatékonyság javításával nem csak a klímavédelmi célok eléréshez kerülhetne közelebb a világ, de jelentős gazdasági haszna is lenne belőle. Az elmúlt években világszinten több ezer milliárd dollárral sikerült csökkenteni az ipar, a szolgáltatások, a szállítási és ingatlanszektor energiaköltségeit, úgy is, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket közel sem használtuk ki. Az "elvesztegetett lehetőség" az IEA szerint azt jelenti, hogy az energiaintenzitás javulásával a globális GDP a megvalósult 1,6 ezer milliárd helyett akár 4 ezer milliárd dollárral (körülbelül az éves német GDP) is nőhetett volna 2018-ra, amennyiben az előző három évben sikerült volna tartani a 3 százalékos hatékonyságjavulási ütemet.

Az alkalmazott technológiák és folyamatok energiahatékonyságának javulási üteme lassul, miközben strukturális tényezők is gátolják a technológiai fejlődésben rejlő potenciál kiaknázását. A jelentés szerint mindez mélyebb, szociális és gazdasági trendekkel - például az energiaintenzív iparágak súlyának növekedésével - és olyan specifikus faktorokkal is összefügg, mint például az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás. 2018 nagy részében a napi átlaghőmérséklet a világ legtöbb régiójában nemhogy az iparosodás előttit, de az 1910-2000 közötti évek átlagát is masszívan meghaladta. Európában például a napi átlaghőmérséklet a tavalyi év folyamán 1,8 Celsius fokkal alakult az előző szűk évszázad értékei felett. Vagyis itt már tavaly "sikerült" meghaladni a Párizsi Klímaegyezmény által a 2100-as évre kijelölt célt, mely szerint a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerülése érdekében a globális átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodás előtti szinthez képest 1,5, de legfeljebb 2 fokkal emelkedhet.

A háttérben strukturális változások is működnek

Például a lakóépületek esetében az energiafogyasztó eszközök számának bővülése, illetve az egy főre eső alapterület növekedése gyakorlatilag ellensúlyozza a hatékonyságban egyébként elért javulást. A szállítási-közlekedési ágazat energiaintenzitása pedig egyenesen nőtt tavaly, miután az új, hatékonyabb járművek értékesítésének bővülése lassult, a nagyobb járművek kereslete pedig nőtt, miközben a közlekedési eszközök kihasználtsága csökkent. A jelentés szerint, amennyiben a trend folytatódik, a klíma- és fenntarthatósági célok elérésére esély sem lesz. Pedig a már ma is kereskedelmi forgalomban lévő, költséghatékony technológiák alkalmazásával az energiahatékonyság javításának ütemét a jelenlegi több mint kétszeresére, évi 3 százalékra lehetne emelni. Elterjedésük és széles körű alkalmazásuk kulcsa a megfelelő politikai döntések meghozatala lenne, amelyekkel fokozhatók lennének az erre irányuló beruházások. Az egyik ilyen terület a digitalizáció lehet. Egy sor digitális technológia alkalmazásával, illetve az épületek, berendezések, felszerelések és közlekedési rendszerek közötti összeköttetések megsokszorozásával érzékelhetően javítani lehetne az ipar, az ingatlanok és a szállítás-közlekedési szektor energiahatékonyságát. De - figyelmeztet a jelentés - a digitális megoldások terjedése maga is hozzájárulhat az energiaigény növekedéséhez, amit a szabályozási környezet kialakításakor szintén szem előtt kell tartani.

A Nemzetközi Energiaügynökség Energy Efficiency 2019 című jelentésének előszavában a szervezet ügyvezető igazgatója, Fatih Birol azonnali cselekvésre szólította fel a politikai döntéshozókat és a befektetőket. Az IEA tanácsaira számos kormány támaszkodik energia- és klímapolitikájának alakításában, ezért is figyelemreméltó, hogy a szervezet első embere szerint a politikai nyilatkozatok és a globális üvegházgáz-kibocsátási adatok között egyre nagyobb az ellentmondás. Az IEA ezért tizenöt ország közreműködésével szeptemberben megalapította a Három Százalék Klubot azzal a céllal, hogy elősegítsék a globális energiahatékonyság javulásának legalább évi 3 százalékos ütemre való gyorsítását. Ezt megelőzően júliusban az IEA életre hívott egy másik kezdeményezést is, amelynek célja, hogy a legmagasabb szinten befolyásolja jó irányba a politikai döntéshozatalt. A nemzetközi politikai és vállalati vezetőkből álló testület neve magyarra körülbelül úgy fordítható, hogy Globális bizottság a sürgős cselekvésért az energiahatékonyság érdekében (Global Commission for Urgent Action on Energy Efficiency), kapkodással azonban ez a kezdeményezés sem vádolható, első ülését ugyanis csak megalakulása után közel fél évvel, decemberben fogja megtartani.

Magyarország sem áll jól

Számos más államhoz hasonlóan Magyarország sem teljesít fényesen az energiahatékonyságot illetően, így nem valószínű, hogy az ország eléri az EU felé vállalt célt. Az ország primer energiafelhasználása tavaly körülbelül 10 százalékkal alakulhatott a 2020-ra vállalt 1009 petajoule felett, és miután a korábbi években inkább nőtt, illetve stagnált, a teljesítéshez fordulat kellene. Mivel több EU-tag várhatóan szintén nem teljesíti célját, valószínűleg a közös (indikatív) 20 százalékos energiafelhasználás-csökkentési célkitűzés sem valósul meg. A következő évtizedben, 2030-ig az EU-nak irányelve értelmében összességében további 32,5 százalékkal kellene visszafognia energiafogyasztását. A tagországok a Nemzeti Energia- és Klímatervekben (NEKT) határozzák meg, hogy milyen mértékben kívánnak hozzájárulni ehhez; a magyar kormány a NEKT első változatában 8-10 százalékos energiafogyasztás-csökkentési célt vállalt, amit az Európai Bizottság túlságosan alacsonynak ítélt (amivel Magyarország szintén nincs egyedül a közösségben).

- hívta fel a figyelmet Koritár Zsuzsanna, a MEHI Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója. Az ülésen a tagállamok egyetértettek, hogy nagyobb erőfeszítés szükséges részükről a célok eléréséhez. Több ország a találkozón elkötelezte magát, hogy megemeli az eredetileg vállalt célértékét, néhány tagállam bejelentette, hogy az európai bizottsági ajánlások alapján lépéseket tesz az ügy érdekében, míg más országok, így Magyarország is azt fogalmazta meg, hogy akkor tudja emelni az energiahatékonysági célértéket, ha további finanszírozások állnak majd rendelkezésre. Az európai országok egy része kijelentette, hogy nem fogják megemelni a vállalásaikat.

Forrás: Portfólió, Fotó: MTI / Jászai Csaba