Pesti Srácok

Hétszázmilliárd forinthoz közelített a bankszektor tavalyi profitja

Hétszázmilliárd forinthoz közelített a bankszektor tavalyi profitja

A bankszektor 2019-ben elért 698 milliárd forintos konszolidált nettó eredménye 8,5 százalékkal magasabb az előző évi 644 milliárd forintnál. A kamateredmény 95 milliárd forinttal, 8,0 százalékkal, a díj- és jutalékeredmény 142 milliárd forinttal, 20,9 százalékkal nőtt, míg a működési költségek 10,9 százalékkal, 143 milliárd forinttal emelkedtek 2019-ben az előző évhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett jelentéséből.

A nettó eredmény 93,1 százalékát a kilenc nagy méretű hitelintézet érte el, vagyis a kis- és közepes méretű hitelintézetek a teljes eszközállomány 17,7 százalékának birtokában a nettó eredmény 6,9 százalékát érték el. A tőkearányos jövedelmezőség (RoE) 2019-ben 13,1 százalék volt, ami némileg alacsonyabb az előző évi 13,4 százaléknál. Az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) is minimálisan csökkent 2019-ben, 1,4 százalékos értéke alacsonyabb az előző évi 1,5 százaléknál, mivel az eszközállomány növekedése meghaladta az eredmény dinamikáját. A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 64,7 százalék, ami az előző évi 63,7 százalékhoz képest némileg kedvezőtlenebb. A nagy méretű hitelintézetek csoportjának mindhárom átlagos mutatója szignifikánsan jobb a kis- és közepes méretűekénél – tette hozzá jelentésében a jegybank.

Az MNB által felügyelt 13 bankcsoportból, 11 egyedi hitelintézetből és prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő 2 pénzügyi vállalkozásból, valamint 8 fióktelepből álló hitelintézeti szektor konszolidált eszközállománya a tavalyi negyedik negyedévben 3,2 százalékkal, 49 780 milliárd forintra nőtt, ami az egy évvel korábbi értéknél 18,2 százalékkal magasabb. A negyedévi növekedés döntő mértékben egy külföldi akvizíciónak volt köszönhető. Az akvizíciók az utolsó negyedévinél valamivel kisebb arányban ugyan, de az egész éves növekedésben is nagy szerepet játszottak: hat külföldi hitelintézet adatai a tavalyi naptári évben jelentek meg először egy magyarországi székhelyű bankcsoport konszolidált adataiban. Ezzel a belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése 2019 során tovább nőtt, 55,4 százalékról 59,5 százalékra emelkedett.

A hitelállomány 22,2 százalékos dinamikája 2019-ben a teljes eszközállomány 18,2 százalékos növekedésénél magasabb volt, így részesedése 60,4 százalékról 62,5 százalékra emelkedett az eszközállományon belül. A teljes eszközállomány 7666 milliárd forinttal, 49 780 milliárd forintra nőtt az év során, a hitelállomány 5661 milliárd forinttal 31 110 milliárd forintra, míg a második legnagyobb súlyú eszköztípus, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 6,5 százalékkal, 11 108 milliárd forintra emelkedett, amivel a tárgyidőszak végén 22,3 százalékkal részesedett az eszközállományból. A hitelállományon belül a külföldi kihelyezések részaránya a múlt év során 37,6 százalékról 40,0 százalékra emelkedett. A belföldi hitelállomány 17,8 százalékkal, 3171 milliárd forinttal nőtt, a külföldi, elsősorban akvizíciók hatásaként, 30,1 százalékkal 3228 milliárd forinttal emelkedett. A tárgyidőszak végén 13 967 milliárd forintot kitevő külföldi állomány 91,4 százaléka európai székhelyű partnerekhez került.

PestiSracok facebook image

A forrásállományból 80,1 százalékkal részesedő betétállomány a tárgyidőszakban a teljes eszközállománnyal megegyező ütemben, 18,2 százalékkal emelkedett, 39 871 milliárd forintra, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya pedig 12,4 százalékkal, 2309 milliárd forintra, elsősorban a legnagyobb bankcsoport járulékos tőkebevonása nyomán. A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forrásállományon belüli részesedése a tárgyidőszak végén 4,6 százalékos, a saját tőkéé 10,9 százalékos, ami a szerényebb, 15,5 százalékos dinamikájának köszönhetően némileg alacsonyabb az egy évvel korábbi 11,2 százaléknál.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.