Pesti Srácok

Tovább korlátozhatják Németországban a külföldi befektetők tulajdonszerzését a hazai vállalatokban

Tovább korlátozhatják Németországban a külföldi befektetők tulajdonszerzését a hazai vállalatokban

Elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette szerdán a német szövetségi kormány a stratégiai fontosságúnak ítélt hazai vállalatok külföldi tulajdonba kerülésének korlátozásáról szóló javaslatát.

A kormány javaslatára a törvényhozás várhatóan megszigorítja az Európai Unión (EU), illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társuláson (EFTA) kívüli befektetők tulajdonszerzésére vonatkozó bejelentési kötelezettséget, és kiterjeszti az úgynevezett szektorspecifikus vizsgálat hatókörét, így az eddiginél több gazdasági tevékenységnél vizsgálják majd, hogy a tulajdonszerzés érintheti-e a közrendet, a közbiztonságot és a nemzeti érdekeket, amire hivatkozva a kormány megtilthatja az ügyletet. A vizsgálat megindításának eddigi feltétele az volt, hogy a tervezett ügylet "tényleges és súlyos fenyegetést" jelenthet a közrendre, a közbiztonságra és a nemzeti érdek érvényesülésére. Ezt egy jóval általánosabb feltétellel helyettesítik, így már akkor is elindíthatják a vizsgálatot, ha a külföldi tulajdonos megjelenése az adott vállalatban "várhatóan befolyásolja" Németország rendjét vagy érdekeit.

A legutóbb 2018-ban szigorított szabályozás alapján az úgynevezett kritikus infrastruktúra területén – például az energiaellátás és az informatikai biztonság területén – előre be kell jelenteni azokat az ügyleteket, amelyekkel legkevesebb 25 százalékos tulajdonrész EU-n vagy EFTA-n kívüli vásárlóhoz kerülhet, és meg kell szerezni a kormány engedélyét. Az új javaslat szerint ezt a határértéket 10 százalékra csökkentik. Tovább növeli a külföldi befolyásszerzési törekvések elhárítására szolgáló mozgásteret, hogy az úgynevezett kulcsfontosságú technológiák területére is kiterjesztik az engedélyeztetési kötelezettséget. Így a mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetőgyártás, a biotechnológia és a kvantumtechnológia piacán tevékenykedő cégek esetében is korlátozhatják a külföldi tulajdonszerzést. Az ügy azóta kiemelt téma a német politikában, hogy 2016-ban kínai tulajdonoshoz került a Kuka nevű robotikai cég, amely a legsikeresebb német vállalkozások között van a digitális technológiák területén.

PestiSracok facebook image

– emelte ki a kormányülés után tett nyilatkozatában Peter Altmaier gazdasági miniszter.

– tette hozzá a miniszter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)