Pesti Srácok

ÁSZ-elnök: Fontos a tartalékolás a 2021-es költségvetésben

ÁSZ-elnök: Fontos a tartalékolás a 2021-es költségvetésben
Jövőre

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a 2021-es költségvetésnek három szempontot kell követnie: célra tartás, rugalmasság és tartalékolás. A tartalékok teremtik meg a kormány mozgásterét arra, hogy képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni a váratlan helyzetekre – mondta Domokos László a Magyar Nemzetnek adott interjúban, amely csütörtökön jelent meg a napilapban.

– fogalmazott. Úgy vélte, emellett folytatni kell a munkaalapú gazdaság építését is; minden intézkedést a munkahelyteremtés és a beruházásösztönzés oldaláról kell vizsgálni.

PestiSracok facebook image

– mondta Domokos László. Kifejtette, hogy a segélyezés csak átmeneti felkészülést jelent a munkavállalásra, a tartósan segélyből élés alapvetően konzerválja a problémákat. Akik nagy bajba kerülnek, azokat támogatni kell, de elsősorban olyan módon, hogy munkából tudjanak megélni. Ebből szerinte az is egyenesen következik, hogy a munkát terhelő költségeket tovább kell csökkenteni, illetve részben át kell vállalni a vállalkozásoktól. Úgy vélte, nemcsak az állami költségvetést vagy a vállalkozások üzleti elképzeléseit kell újratervezni, hanem a családoknak is át kell tekinteniük a lehetőségeiket.

– hangsúlyozta. Domokos László az interjúban elmondta azt is: az EU-s pénzek hatékony felhasználásához leginkább az járul hozzá, hogy a kormány az elmúlt években megelőlegezte a Magyarországnak járó források kifizetését, ezzel gyakorlatilag több ezer milliárdos "puffert" képzett a költségvetésben. Az elmúlt években a magyar költségvetésből megelőlegezett pénzek az idén és jövőre is számottevő bevételi forrást jelentenek, aminek védőhatása van a jelenlegi krízisben.

– emelte ki az ÁSZ elnöke.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.