Pesti Srácok

Jobban spórolnak a magyarok a járványhelyzetben

Jobban spórolnak a magyarok a járványhelyzetben

A járványhelyzet miatt megfontoltabban költenek a magyarok és harmaduk hajlandó nagyobb befektetését is elhalasztani, a hiteleit ugyanakkor a többség tovább fizeti – derül ki a Cofidis legfrissebb, májusban készült reprezentatív kutatásából.

Az MTI-nek küldött felmérés szerint a járvány hatására a legerősebb pénzügyi reakció, ami a lakosságot jellemezte, az a megtakarításra való törekvés volt, kétharmaduk valamilyen költését visszafogta. Nincs eltérés jövedelmi csoportok szerint, vagyis a maga szintjén mindenki igyekezett spórolni, anyagi helyzettől függetlenül. A kutatás tanúsága szerint januárban még a lakosság 15 százaléka tervezett valamilyen hitellel – lakáshitel, személyi kölcsön, áruhitel –, akik bár nem mondtak le a felvételről, a halasztás mellett döntöttek. Akinek jelenleg van hitele, az pedig inkább fizetné tovább. A Cofidis ügyfeleinek 65 százaléka fizeti tovább a törlesztőrészletét. A felmérésből az is kiderült, hogy a járványidőszakban a napi ügyintézés az online csatornák felé terelődött, és ma már többen fordulnak a digitális megoldások felé. A lakosság harmada a korábbiak helyett más megoldást használ: a postai sorbanállás helyett online csekkbefizetést, személyes helyett online vagy telefonos ügyfélszolgálatot, applikációkat, ügyfélkaput és internetbankot választ, kevesebb készpénzt vesz fel és gyakrabban fizet bankkártyával. A lakosság harmada ugyanakkor továbbra is elutasító az online hitelügyintézéssel kapcsolatban, arányuk nem változott az előző, januári felméréshez képest – közölte a Cofidis.

A kutatást a Cofidis megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készítette 500 fős mintán online adatfelvétellel, idén januárban és májusban. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak. A Cofidis Hitel Monitor kutatást évi négy alkalommal készítik el, 2011 óta.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.