Pesti Srácok

Tizenegy adatmulasztó pénzpiaci közvetítő engedélyét vonta vissza az MNB

Tizenegy adatmulasztó pénzpiaci közvetítő engedélyét vonta vissza az MNB

Az MNB határozataiban tizenegy független pénzpiaci közvetítő tevékenységi engedélyét vonta vissza az elmúlt hetekben, mivel azok többszöri felhívás ellenére sem teljesítették – a piac biztonságos működése és a hatékony felügyelés szempontjából elengedhetetlen – rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségüket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos felügyelése során ellenőrzi, hogy a független pénzpiaci közvetítők (alkuszok, többes ügynökök, illetve többes kiemelt közvetítők) a hitelintézeti törvény és egy jegybanki rendelet előírásai alapján teljesítik-e féléves adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az MNB megállapította, hogy a jelenleg 553 itthon tevékenykedő független pénzpiaci közvetítő közül 11 piaci szereplő immár több alkalommal is elmulasztotta az adatszolgáltatást. A jegybank 2018 (vagyis az adatszolgáltatás jogszabályi elrendelését követő esztendő) óta összesen 209 figyelmeztetést küldött az adataik benyújtásával késlekedő pénzpiaci szereplőknek. Ezt követően a fokozatosság elve szerint a változatlanul nem reagáló, immár kisebb számú független közvetítők előbb a kötelezettségük teljesítésére felhívó, majd – további késlekedésük esetén – bírságot is tartalmazó felügyeleti határozatot kaptak.

A jegybank most annak a 11 pénzpiaci közvetítőnek vonta vissza az engedélyét, amelyek valamennyi felhívás és határozati kötelezés ellenére sem szolgáltattak adatot magukról. A megfelelő adatminőség és a jogszabályszerű adatszolgáltatás biztosítja, hogy a felügyeleti hatóság és maguk a közvetítők is valós képet kapjanak a piac működéséről, és proaktívan kezelhessék az esetlegesen felmerülő kockázatokat. Az MNB ezért kiemelt szigorral lép fel az adatszolgáltatás teljesítését felróhatóan elmulasztó piaci szereplőkkel szemben. A pénzpiaci és biztosításközvetítői felügyelés alapvető feladata, hogy csak azon szereplők legyenek jelen a piacon, akik folyamatosan megfelelnek a személyi és tárgyi feltételeknek, így a felelősségbiztosítás és a tőkekövetelmény (biztosításközvetítők esetében) mellett az adatszolgáltatási kötelezettségüket is teljesítik. Az MNB 2020-ban eddig így összesen 21 pénzpiaci közvetítő esetében kezdeményezett engedélyvisszavonást, valamint további 17 szereplő esetében a közvetítő kérelmére történt ilyen lépés. A hazai pénzügyi rendszerben a pénzpiaci közvetítők súlyát jelzi, hogy azok 2019-ben mintegy 805 milliárd forintnyi hitel-, lízing- és lakástakarékpénztári szerződést közvetítettek, és az ezekhez kötődő szerződések száma megközelítette a 320 ezret.

Piactisztító tevékenysége során az MNB négy éve közel 2000, megbízó nélkül nyilvántartott tőkepiaci közvetítőt törölt nyilvántartásából, 2017-ben mintegy félszáz – igazolt felelősségbiztosítás nélküli – pénzpiaci közvetítő engedélyét vonta vissza, két éve pedig 23 további pénzpiaci közvetítőnél kezdeményezte az engedélyvisszavonást. Az engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező közvetítők adatait az MNB honlapján elérhető közvetítői nyilvántartásai tartalmazzák. Az esetleges jogosulatlan piaci szereplők listája pedig a jegybank weblapjának Figyelmeztetések menüpontjában érhető el.

PestiSracok facebook image

Forrás: MNB; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)