Pesti Srácok

Tizenegy adatmulasztó pénzpiaci közvetítő engedélyét vonta vissza az MNB

Tizenegy adatmulasztó pénzpiaci közvetítő engedélyét vonta vissza az MNB

Az MNB határozataiban tizenegy független pénzpiaci közvetítő tevékenységi engedélyét vonta vissza az elmúlt hetekben, mivel azok többszöri felhívás ellenére sem teljesítették – a piac biztonságos működése és a hatékony felügyelés szempontjából elengedhetetlen – rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségüket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos felügyelése során ellenőrzi, hogy a független pénzpiaci közvetítők (alkuszok, többes ügynökök, illetve többes kiemelt közvetítők) a hitelintézeti törvény és egy jegybanki rendelet előírásai alapján teljesítik-e féléves adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az MNB megállapította, hogy a jelenleg 553 itthon tevékenykedő független pénzpiaci közvetítő közül 11 piaci szereplő immár több alkalommal is elmulasztotta az adatszolgáltatást. A jegybank 2018 (vagyis az adatszolgáltatás jogszabályi elrendelését követő esztendő) óta összesen 209 figyelmeztetést küldött az adataik benyújtásával késlekedő pénzpiaci szereplőknek. Ezt követően a fokozatosság elve szerint a változatlanul nem reagáló, immár kisebb számú független közvetítők előbb a kötelezettségük teljesítésére felhívó, majd – további késlekedésük esetén – bírságot is tartalmazó felügyeleti határozatot kaptak.

A jegybank most annak a 11 pénzpiaci közvetítőnek vonta vissza az engedélyét, amelyek valamennyi felhívás és határozati kötelezés ellenére sem szolgáltattak adatot magukról. A megfelelő adatminőség és a jogszabályszerű adatszolgáltatás biztosítja, hogy a felügyeleti hatóság és maguk a közvetítők is valós képet kapjanak a piac működéséről, és proaktívan kezelhessék az esetlegesen felmerülő kockázatokat. Az MNB ezért kiemelt szigorral lép fel az adatszolgáltatás teljesítését felróhatóan elmulasztó piaci szereplőkkel szemben. A pénzpiaci és biztosításközvetítői felügyelés alapvető feladata, hogy csak azon szereplők legyenek jelen a piacon, akik folyamatosan megfelelnek a személyi és tárgyi feltételeknek, így a felelősségbiztosítás és a tőkekövetelmény (biztosításközvetítők esetében) mellett az adatszolgáltatási kötelezettségüket is teljesítik. Az MNB 2020-ban eddig így összesen 21 pénzpiaci közvetítő esetében kezdeményezett engedélyvisszavonást, valamint további 17 szereplő esetében a közvetítő kérelmére történt ilyen lépés. A hazai pénzügyi rendszerben a pénzpiaci közvetítők súlyát jelzi, hogy azok 2019-ben mintegy 805 milliárd forintnyi hitel-, lízing- és lakástakarékpénztári szerződést közvetítettek, és az ezekhez kötődő szerződések száma megközelítette a 320 ezret.

Piactisztító tevékenysége során az MNB négy éve közel 2000, megbízó nélkül nyilvántartott tőkepiaci közvetítőt törölt nyilvántartásából, 2017-ben mintegy félszáz – igazolt felelősségbiztosítás nélküli – pénzpiaci közvetítő engedélyét vonta vissza, két éve pedig 23 további pénzpiaci közvetítőnél kezdeményezte az engedélyvisszavonást. Az engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező közvetítők adatait az MNB honlapján elérhető közvetítői nyilvántartásai tartalmazzák. Az esetleges jogosulatlan piaci szereplők listája pedig a jegybank weblapjának Figyelmeztetések menüpontjában érhető el.

PestiSracok facebook image

Forrás: MNB; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.