Pesti Srácok

Óvatosságra int az MNB és az európai biztosításfelügyelet is a piaci osztalékfizetéseknél

Óvatosságra int az MNB és az európai biztosításfelügyelet is a piaci osztalékfizetéseknél

Az európai biztosításfelügyeleti hatóság (EIOPA) változatlanul csak akkor javasolja a biztosítóknak osztalék és változó javadalmazások kifizetését, illetve részvény-visszavásárlásokat, ha az adott piaci szereplő tőkemegfelelése ezután is megfelelően magas marad. Az uniós álláspont összhangban van az MNB – idén ősszel újabb felügyeleti körlevélben megerősített – álláspontjával – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.

Közleményükben rámutatnak, hogy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) közzétette decemberi Pénzügyi Stabilitási Jelentését, melyben az európai biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szektor kockázatait értékeli. A jelentés kiemeli, hogy bár a tavaszi turbulencia után a tőkepiacok fokozatosan stabilizálódtak, a koronavírus-járvány második hulláma, annak gazdasági növekedésre gyakorolt hatása jelentős bizonytalanságot hordoz. A gazdasági problémák a biztosítók jövedelmezőségére is kockázatot jelentenek, 2021-ben azonban megkezdődhet a gazdaság helyreállása.

Kockázatalapú Szolvencia II rendszer

A járványhelyzet első tapasztalatai azt mutatják, hogy a kockázatalapú Szolvencia II rendszer nagymértékben segíti a biztosítókat a kockázatok kezelésében, valamint hozzájárul sokkellenálló képességük növeléséhez is. A pandémia okozta kockázatok miatt azonban az EIOPA továbbra is fontosnak tartja az erős tőkehelyzet fenntartását az ügyfelek védelmének érdekében. A különösen óvatos megközelítés részeként az EIOPA erősen ajánlja, hogy az osztalékok és változó javadalmazások fizetésére vagy részvény-visszavásárlásra csak akkor kerüljön sor, ha a kifizetések teljesítése után is megfelelően magas tőkemegfeleléssel fog rendelkezni a biztosító.

PestiSracok facebook image

Az EIOPA jelentésében publikált véleménye összhangban van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén október elején kelt körlevelében foglaltakkal. Az MNB a 2020-ra tervezett osztalékfizetések 2021-re halasztása mellett ugyanis jelezte azon elvárását is, hogy ilyen jellegű kifizetésekre a jövő évben is csak abban az esetben kerüljön sor, ha az adott biztosító tőkefeltöltöttsége a kifizetés után is eléri vagy meghaladja a nemzetközi és hazai tőkemegfelelés szokásos átlagát. (Ezek az értékek az elmúlt években a 205-243 százalékos sávban mozogtak). Ez biztosítja továbbra is a biztosítók és a teljes szektor stabil pénzügyi helyzetét és növeli annak sokkellenálló képességét.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.