Böröcz Lajos: A pünkösdi időszakra már beindulhat a turizmus és a vendéglátás

Unger Zsolt

A turizmus és a vendéglátás sínylette meg talán leginkább a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatását. Mi minden történt november óta és milyen várakozással tekintenek a tavaszi időszakra?

A novemberi korlátozások bejelentését követően a vendéglátóegységek egy része úgy döntött, hogy kivárja az átmeneti időszakot, a megtakarításaiból és az állami bérhozzájárulásból inkább munkavállalóit támogatja vagy elvégez szükséges felújítási, karbantartási munkálatokat. Az étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital kiszállításra bevezetett kedvezményes 5%-os áfával élők át kellett, hogy szervezzék addigi gazdálkodásukat, sokan azokat a munkavállalóikat alkalmazták most a kiszállításhoz, akik eddig a szervízért voltak felelősek. Az áfa–szabályozás is ebbe az irányba vezette a vállalkozásokat. Megoldást jelenthetett még a nagyobb ételkiszállító cégekhez való csatlakozás, de itt a részvételért jelentős százalékot kell odaadni a bevételből. A helyzet a legtöbb vendéglátóhelynél hasonlít abban, hogy tartalékaikkal év elejéig gazdálkodtak, a megkérdezettek nagy részének nagyon kevés vagy semmilyen tartaléka nem maradt január-februárra. A szálláshely-szolgáltatók, utazási irodák, rendezvényszervezők és egyéb turisztikai vállalkozások a járulék- és adókedvezményeken kívül semmilyen vagy elenyésző bevételhez jutnak november óta. Jelentős számú munkavállaló kényszerült munkahelyet vagy akár pályát váltani, hiszen a válsághelyzet végét nem lehet időponthoz kötni, így a munkaadók kénytelenek voltak elfogadni, hogy sok munkavállalójuk biztosabb bevételi forráshoz fordul. A tavaszi kilátások nagyon vegyesek, sok múlik a támogatások, kedvezmények jövőbeli formáján és összegén, illetve értelemszerűen az újranyitás módján, időpontján.

Az állami kedvezmények és könnyítések beváltották a hozzájuk fűzött elvárásokat?

Tavasszal a Kurzarbeit szabályozás első változata nem volt szerencsés, de utána a szakmai szövetségek, nemzetközi kamarák javaslataival készült módosítás már használhatóvá tette és persze nagy segítség volt a járulékkötelezettség felfüggesztése is. A nagy csalódottság az ősszel történt, amikor a támogatás meghosszabbítása elmaradt, az üzemeltetési költségek viszont fennmaradtak, forgalom pedig nem volt. Novembertől ugyan ismét érkeztek a bértámogatások, ami sokat javított a helyzeten, viszont az eltolódás miatt ekkor került sor a fizetések akár több hónapos késésére is.

A könnyítések, így például az éttermeknél bevezetett kiszállítás rendszere mennyire segítették a munkaerő megtartását, minimalizálták-e a bezárásokat?

Nagy segítséget jelentett az áfa csökkentése, amit indítványozunk is a kormányzatnak, hogy tartósan, de legalább 2021. végéig tartsanak meg, egyébként a kiszállítások lehetősége valóban életben tartó jellegű volt. Mindez azonban csak csökkentett létszám megtartására adott lehetőséget a munkaadóknak és a fedezetet is csak részben teremtette meg a bérleti díjak, rezsiköltségek fizetésére, illetve a vendéglátásban szokásos szervízdíj, borravaló, akárcsak jelképes kompenzálására sem lett elegendő (a három elemből együtt állt össze egy vendéglátói bércsomag).

Milyen egyéb kezdeményezéseket fogalmaztak meg hazai, illetve uniós szinteken? Vannak-e olyan együttműködő partnerszervezetek, akik segítik a közös munkát?

Március óta valamennyi jobbító szándékot tükröző levelünket, a kormányzat munkáját segítő javaslatainkat társszervezeteinkkel közösen dolgoztuk ki, és általában velük közösen is nyújtottuk be. Lassan egy éve szinte minden hétvégén készült valamilyen előterjesztésünk, ami akár az ágazat egészének működési feltételeire vonatkozott, vagy csak egy-egy részlet pontos megfogalmazásához igyekezett segítséget nyújtani. Társszervezeteink, név szerint a MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége), MUISZ (Magyar Utazási Irodák Szövetsége), MABEUSZ (Magyar Beutaztatók Szövetsége), MVI (Magyar Vendéglátók Ipartestülete), MaReSz (Magyarországi Rendezvényszervezők és -Szolgáltatók Szövetsége), MNGSZ (Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség) ebben óriási munkát végeztek, ami nem mindig talált elismerésre, sőt önhibájukon kívül olykor rájuk ömlött a kritikák özöne. Együttműködünk még a nemzetközi szinten a szállodai-vendéglátó és közétkeztetési európai munkaadói szövetségekkel (HOTREC, FoodServiceEurope), az ágazat munkavállalóit képviselő szakszervezetekkel (EFFAT). Legutóbbi összehangolt, közös akciónk keretében a FoodServiceEurope velünk és 12 másik, az európai vendéglátást, beszállítói ágazatát és dolgozóit képviselő európai szakmai szövetséggel és szakszervezettel együtt küldött levelet az uniós intézmények vezetőinek. A levélben egyöntetűen kérjük a döntéshozókat egy, a vendéglátó-ipart segítő munkacsoport felállítására az EU intézményeiben, hogy közösen megvitathatóak legyenek a Covid-19 üzletmenetre és munkahelyekre ható következményei, valamint azért, mert szükségét érezzük egy ütemterv elkészítésének a vendéglátás és annak értékláncának helyreállításáról.

A napokban látott napvilágot Flesch Tamásék (Szállodaszövetség) javaslata, melyben azt szorgalmazzák, hogy hozzák előre a részleges nyitást. Ebben arra is kitérnek, hogy az igazoltan beoltott vendégek látogathassák az éttermeket és a szállodákat is. Önök mit gondolnak erről?

Ez egy koordinált európai összefogás keretében működhetne igazán, ha ez megtörténik, üdvözöljük, alapvetően ez egy nagyon jó kezdeményezés. Amennyiben nem születik egységes európai megoldás, akkor is az ágazat vállalkozásainak a mielőbbi biztonságos újraindítás az érdeke, így az erre vonatkozó különféle tervezeteket örömmel vesszük.

Március 16-ától a gyógyfürdők korlátozott megnyitására nyílt lehetőség. Ez bár kicsinek tűnik, mégis fontos lépés lehet a teljes nyitás felé vezető úton.

Egyelőre még nincs szó a gyógyfürdők megnyitásáról, csak a gyógyászati szolgáltatások újra indításáról beszélhetünk. Az ezeket ellátó egészségügyi személyzet oltása megtörtént, védettségük így teljes körű, vagyis indokolatlanná vált, hogy az olykor életbevágóan fontos kezelések továbbra is felfüggesztve maradjanak. Ez is első körben csak Budapesten történt meg, a fürdők teljes körű nyitása még jócskán várat magára.

Mit gondol, húsvétra tervezhetünk már hazai utazásokat?

Látva a legutóbbi járvány adatokat, sajnos nem vagyunk optimisták és nem gondoljuk úgy, hogy a turizmus-vendéglátás már húsvétra beindulhat. Ha az oltások beadása a tervezett gyorsasággal és ütemezésben történik, akkor elképzeléseink szerint a pünkösdi időszak lehet az, amely már egy nyugodt és biztonságos megnyitást tesz lehetővé.

Többször felmerül kérdésként: a főváros vagy inkább a vidék számára nehezebb átvészelni ezt az időszakot?

Budapestnek 2021-ben is rendkívül nehéznek ígérkezik a helyzete, hiszen a rendezvények tömegesen maradnak el és úgy tűnik, hogy nem számolhatunk a különféle kulturális programok, zenei és egyéb fesztiválok beindulásával sem. A vidéki konjunktúra Pünkösd után már fokozottan jó lehet, ami teljesen egybeillik az egyéb országokban tapasztalható tendenciával az Amerikai Egyesült Államoktól Franciaországig, vagy Kínától Németországig végig mérve.

A külföldi turizmus újjáéledése nélkül az ágazat nem képes visszaállni prosperáló pályájára? A repülőjáratok beindulása nélkül nem beszélhetünk külföldi turizmusról?

Valóban ez a helyzet, mert ha vendégszámban nem is, de bevételben rendszeresen a turisztikai forgalom kétharmadát a külföldi vendégek adták, és ez most szinte teljes mértékben kiesett. A légiforgalom milyensége is meghatározó szerepű az idegenforgalomban. Friss piaci felmérésekből azt olvashatjuk, hogy elsőként a repülőgép igénybevételét nem jelentő turisztikai célpontok jelennek meg a legkeresettebbek között, így bizakodunk, hogy a németek, osztrákok, hollandok, lengyelek, csehek viszonylag nagy számban érkezhetnek hazánkba a közeljövőben. Fokozatosan bővülhet emellett a repülőgépes turizmus, de itt egyes előrejelzések jó esetben csak 2023-ra, vagy 2024-re ígérik a pandémia előtti, azaz a 2019. évi forgalomhoz való visszatérést, felzárkózást.

Ön szerint mikor várható az újranyitás?

Abszolút döntő elemnek mondható, pontos jövőképpel azonban senki sem rendelkezik a „mikor”-ral kapcsolatban. A pünkösdi időszak környékére várható lehet már a vidéki turizmus feléledése, az azelőtti időszak milyensége szorosan összefügg a járványügyi adatok alakulásával. Budapest kiemelt függése a külföldi turistáktól nem változik, így itt egy késleltetett újraindulással számolhatunk. Úgy gondoljuk, hogy amikor a nyitás végre megtörténik, még akkor is szükség lesz legalább három hónapig az addigi állami támogatási rendszer fenntartására. Ezt több tényező is indokolja: egyrészt az egyszeri nyitási költségek magas volta, másodrészt a fogyasztók várhatóan fokozatos, viszonylag lassú visszatérése, és harmadrészt a Covid miatti kapacitás-csökkentés, szigorúbb egészségügyi feltételek betartása okán.

Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula