Ezek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági újraindításra vonatkozó javaslatai
Budapest, 2017. szeptember 7.
Orbán Viktor miniszterelnök (b3) átadja az elsõ 100 milliós Széchenyi Kártya hiteligénylésért járó jubileumi kártyát Gál Csabának, a G-COM Hungary Kft. vezetõjének a KAVOSZ Zrt. 100 millió, 15 év, 250.000 Széchenyi Kártya ünnepségén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Bank Centerben lévõ konferenciatermében 2017. szeptember 7-én. Balról Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fõtitkára, a KAVOSZ felügyelõbizottságának elnöke és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor arra kérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy gyűjtse össze a gazdaság szereplőinek javaslatait a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák megoldására, és agazdaság újraindításához rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználására. A kamara tizenöt szakterületért felelős munkacsoportot hívott életre az adott területen működő vállalkozások széles körének bevonásával, amelyek három hét alatt elkészítették javaslataikat, és az elmúlt hét folyamán el is juttatták azokat a kormány részére.
Az MKIK lapunk részére kedden eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: célként azt határoztuk meg, hogy olyan javaslatok kerüljenek megfogalmazásra, amelyek egyrészt biztosítják a veszélyhelyzet végső szakaszában és annak elmúltával a gazdaság lehető leggyorsabb újraindítását. Ezen túl szervesen illeszkedjenek azon patrióta gazdaságpolitika alappilléreihez, amelyek 2010 és 2019 évek között a magyar gazdaság felemelkedéséhez vezettek. Minden fejlesztéspolitikai koncepció elindításakor a döntéshozók szemben találják magunkat azzal a dilemmával, hogy kiket kell és lehet a legnagyobb gazdasági növekedés biztosítása érdekében a támogatási rendszer kedvezményezettjeinek kijelölni. Elsősorban azokat, akik már dinamikusan teljesítenek és képesek arra, hogy mások számára is munkahelyeket vagy piacot teremtsenek, avagy ezzel szemben azokat támogassák, akik a legelesettebbek, és támogatás hiányában nem tudnának tovább működni. A világjárvány okozta gazdasági válságra adható helyes válasz jelen esetben az, hogy mind a két célt megfelelő arányban kell szolgálnia a rendelkezésre álló hazai és európai uniós források felhasználásának. Most a társadalmi igazságosság fokozottan megköveteli, hogy az önhibáján kívül ellehetetlenülő vállalkozások segítséget, mentőövet kapjanak.
Mindezek szellemében a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) már igényelhető az első százmilliárd forintos hitelkeretet, azok a vállalkozások vehetik igénybe, akiknek a működését a korlátozó rendelkezések egyértelműen megakadályozták. Ez a vállalkozói kör elsősorban a turizmus és vendéglátás, és a személyi szolgáltatások köre, amelyre vonatkozóan az előzetesen meghatározott 25 TEÁOR szám a kamara javaslatára 55-re bővült – írta közleményében a kamara, hozzátéve: a kormánnyal folytatott tárgyalásaink során kértük, hogy a meghirdetett keret felülről nyitott legyen, és amennyiben további nehéz helyzetben lévő vállalkozások igénye merülne fel, legyen lehetőség a forrás bővítésére. A KKV-szektort érintő további kétszer százmilliárdos hitelkonstrukció kialakítása jelenleg is folyamatban van. Általánosságban kértük, hogy a válság idején bevezetett sikeres válságkezelő támogatások kivezetése az általunk javasolt fokozatos nyitást követően, azok bevezetésétől számított 1-3 hónap elteltével történjen csak meg, ezzel is támogatva a sikeres túlélés lehetőségét. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság a járvány elmúltával a világban folyó kíméletlen gazdasági küzdelem valódi nyertesévé tudjon válni, szükségét látjuk a Kormány eddigi gazdasági stratégiájával összhangban lévő rövid és középtávú hatással járó intézkedések meghozatalának – írták. A gazdasági szerkezet átalakítása során a kamara az alábbi prioritásokat tudta meghatározni:
a termelési és szolgáltatási ágazatok diverzifikációja, modernizációja;
a gazdaság import kitettségének csökkentése;
a vállalkozások exportképességének javítása;
a hazai innovációs képesség fokozása, kiemelt figyelemmel a digitalizációra;
a vállalati hozzáadott érték növekedésével a gazdasági szerkezet tudás tartalmának fokozása;
a fenntarthatóság és a zöldgazdaság erősítése;
a tudásalapú társadalmat segítő magas minőségű oktatási rendszer kialakítása.
A hazai vállalkozások erősítése érdekében az MKIK szükségesnek tartja a hazai beszállítói hányad további növelését a közeljövő uniós és hazai forrásból megvalósuló állami beruházási programjaiban, különös tekintettel a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervre. A kamara szerint a válságkezelés utolsó szakasza és az azt követő újraindítási szakasz megfelelő finanszírozhatósága érdekébenkiemelten szükség van a vállalkozásfejlesztési célú uniós források kifizetésének előbbre hozására és felgyorsítására. A munkacsoportok közel 150 tételes javaslatának közös átgondolására az államigazgatás szakmai vezetőivel a közeljövőben kerül sor. A munkacsoportok legfontosabb javaslatai:
A lakossági fogyasztás növelését célzó programok indításával a piaci kereslet növelése és annak irányított felhasználása a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével;
A vállalati csődök, felszámolások és végrehajtások felfüggesztése minimum a veszélyhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig;
A vállalkozásfejlesztési célú források felhasználásának előbbre hozása a programciklusnak a korai szakaszára és a kifizetések felgyorsítása;
A kkv-szektorban a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint az exporttevékenység fejlesztését szolgáló kis összegű pályázatok gyors beindítása;
A sikeresen működő Széchenyi Kártya Program folytatása és további területekre való kiterjesztése.
Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sajtóközleménye; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
