Pesti Srácok

Magyarország is bekerült a nemzetközi startup-élmezőnybe

Magyarország is bekerült a nemzetközi startup-élmezőnybe

A világszerte több, mint 250 vonzó startup-helyszínt összehasonlító Global Startup Ecosystem Report idén először szerepelteti rangsorában a magyar fővárost. A mértékadó jelentés fontos eredményként említi, hogy az elmúlt években közel huszonhétmilliárd forintnyi korai befektetés jutott a helyi kezdő vállalkozásokhoz. A jelentés megőrzendő értékként emeli ki az aktív állami szerepvállalást és a rendelkezésre álló szakértelmet is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tavaly kapcsolódott be partnerként a Startup Genome elemző-tanácsadó szervezet nemzetközi kutatásába. Az együttműködés célja, hogy a hazai startup ökoszisztéma látványos fejlődése a külföldi innovátorok és befektetők számára is láthatóbbá váljon – olvasható az Origón. A 2020-ról szóló, idén publikált kutatás a feltörekvő városok nemzetközi élmezőnyébe sorolta a magyar fővárost. A kedvező eredmény eléréséhez, a startup-ökoszisztéma élénkítéséhez az ITM és az NKFIH kiemelt szakpolitikai támogatással és jelentős keretösszegű pályázati finanszírozással járult hozzá.

– hangsúlyozta Gulyás Tibor, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkára a tárca közleményében.

– tette hozzá Gulyás Tibor. A Startup Genome jelentése szektorális erősségként külön kitér a mesterséges intelligencia terén felmutatott teljesítményre. Megemlíti a több, mint 200 tagot számláló Mesterséges Intelligencia Koalíciót, az állami beruházásban létrejött ZalaZone járműipari tesztpályát, és olyan startup-sikertörténeteket, mint az önvezető járművekre koncentráló AImotive vagy a gyógyszerfejlesztést digitális sejtmodellezéssel elősegítő Turbine Kft.

– emelte ki Kölkedi Krisztián, az NKFIH főosztályvezetője, a Hungarian Startup University Program vezetője.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.