Tíz év alatt Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a munkabérre rakódó közteher
Több mint 8,5 százalékponttal csökkent a munkabérre rakódó közteher 2009 és 2019 között. Magyarország ezzel az első helyen áll az Európai Unióban, az élvonalbeli szereplés hosszú távon is biztosított, hiszen a kormány adócsökkentő politikáját a koronavírus-járvány sem tudta felülírni – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára kifejtette, a tízéves összehasonlításban kimutatott csökkenés nagyságrendjét jól mutatja az is, hogy Litvánia mindössze 3,4 százalékpontnyi mérsékléssel áll Magyarország mögött a rangsor második helyén. Szintén 3,4 százalékpontos csökkenést ért el Belgium, de a mérséklés ellenére az EU mintaállamának számító országban 2019-ben még mindig 52,2 százalék volt az adóék, azaz a munkabérre rakódó közteher. Magyarországon az átlagbérre rakódó közteher mértéke 2019-ben 44,5 százalék volt, amellyel kapcsolatosan két dolgot rögtön érdemes leszögezni – emelte ki Izer Norbert. Mint mondta, a legfontosabb az, hogy Magyarországon az adócsökkentések folytatódnak, ezt még a koronavírus-járvány sem tudja felülírni. Ezért az adócsökkenést mérő rangsorokban hasonlóan jó eredményekre ezután is számítani lehet.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2020-tól a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosított, továbbá július 1-től újabb két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó, valamint minden dolgozó nyugdíjast mentesített a járulékfizetés alól. Az adócsökkentések idén is meghatározóak: az újlakás-értékesítések áfamértéke 22 százalékponttal öt százalékra csökkent. Az eljárási illetékmentességnek köszönhetően másfélmillió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé. A családi otthonteremtési kedvezményt igénybevevő, gyermekes családok lakásvásárlása illetékmentes lett, és 2021. január 1-től csökkent a kisvállalati adó mértéke is. Az adócsökkentési tendencia jövőre se törik meg – húzta alá az államtitkár, megjegyezve, hogy már az Országgyűlés előtt van a fiatalok szja-mentességéről szóló törvényjavaslat, amely 2022-től átlagosan havi 40 ezer forintot hagy a 25 év alatti munkavállalóknál.
Izer Norbert kitért a nemzetközi adóék összehasonlítás módszertanára is, amely nem átlagol, csak – egy Magyarországon nem túl jellemző – kiragadott példát mér. Ezek az arányszámok az egyedülálló, gyermek nélküli átlagos fizetésű munkavállalókra vonatkoznak, így több mint egymillió szülőre ennél jóval kedvezőbb arányok érvényesek – hangsúlyozta az államtitkár. A fenti statisztikából így teljesen hiányoznak a három vagy több gyermeket nevelő családok, akik havi százezer forint összegben jogosultak családi kedvezményre, valamint a négy gyermeket nevelő anyák, akik teljes személyi jövedelemadó mentességet élveznek. A statisztika a vállalkozásoknak járó munkahelyvédelmi kedvezményeket se veszi figyelembe. Ha mindezekkel számolna, akkor az nemcsak reálisabb képet adna a tényleges adóék mértékéről, hanem a 2009-hez képest közölt, 8,5 százalékpontnál is lényegesen nagyobb adómérséklést könyvelhetne el Magyarország – jegyezte meg Izer Norbert. Az utóbbi egy évtizedben a kormány komoly erőfeszítéseket tett a magyar adórendszer átalakításáért. A túlzó és a munkát visszafogó korábbi személyi jövedelemadó rendszerből például egykulcsos, modern, családbarát és alacsony adót szedő konstrukciót alakítottak ki, a társasági adó a legalacsonyabb az Európai Unióban, az elmúlt években pedig nagymértékben csökkent a vállalkozók adóterhe, a munkabér után fizetendő közteher. Mindeközben olyan, elektronikus ellenőrzési módszereket is működtető adóigazgatási rendszer jött létre, amely alig hagy teret az adócsalásoknak – összegezte az elmúlt évtized legfontosabb változtatásait Izer Norbert.
Forrás: MTI ; Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
