Pesti Srácok

Közel húszmillió forintos bírságot rótt ki az Erste Alapkezelőre az MNB

Közel húszmillió forintos bírságot rótt ki az Erste Alapkezelőre az MNB

Az MNB 19,2 millió forint bírságot szabott ki az Erste Alapkezelő Zrt.-re az általa kezelt ingatlanalapokat érintő jogsértő eljárás miatt. A bírságösszeget többek között a szabálysértés súlya, kockázata és az alapkezelő piaci részaránya alapozta meg - derül ki az MNB szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – célvizsgálatot folytatott az Erste Alapkezelő Zrt.-nél (Erste Alapkezelő). A vizsgálat elsődlegesen arra irányult, hogy az Erste Alapkezelő tevékenysége során betartotta-e a jogszabályi rendelkezéseket és felügyeleti elvárásokat, kiemelten a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozataláról szóló MNB ajánlásban rögzítetteket. Ez utóbbi ajánlást az MNB 2019-ben jelentette meg a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok biztonságát, folyamatos fizetőképességét, és végső soron a befektetői érdekek védelmét elősegítendő.

Hatalmas bírság

A célvizsgálat eredményeképpen az MNB feltárta, hogy az Erste Alapkezelő megsértette a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket azzal, hogy az általa kezelt ingatlanalapok tekintetében a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyisége meghaladta a kezelési szabályzatban előírtakat. A vizsgálat megállapítása szerint ez arra vezethető vissza, hogy az Erste Alapkezelő részéről nem állnak rendelkezésre azok a kontrollt biztosító folyamatok és eljárások, amelyek révén megfelelő módon figyelemmel tudná kísérni a forgalomban lévő befektetési jegyek aktuális mennyiségét, illetve kezelni tudná a maximális mérték elérését követően beérkezett vételi megbízásokat. Mindezekre figyelemmel az MNB ma publikált határozatában összesen 19,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Alapkezelőre, felszólította a hiányosságok megszüntetésére, valamint a jogszabályszerű működést támogató intézkedések megtételére, továbbá ezek teljesítéséről rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezte.

PestiSracok facebook image

Rendszerszintű hiányosság

A bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülménynek számított többek között, hogy a feltárt hiányosság rendszerszintűnek minősül, a szabályszegéssel előidézett kockázat és az alapkezelő piaci részesedése is jelentős mértékű, továbbá, hogy a jogsértéssel az Erste Alapkezelő vagyoni előnyre tett szert. A megállapított hiányosság emellett az ügyfelek széles körét érintette, azonban a megállapított jogsértés a befektetések biztonságát nem veszélyeztette. Az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az Erste Alapkezelő mindvégig együttműködő magatartást tanúsított.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)