Nagy István: a magyar méhészek tudása a sikeres mezőgazdaság alapja
A magyar méhészek tudása, illetve felelőssége, a méhcsaládokkal végzett tevékenység a sikeres mezőgazdaság alapja, kulcsa, és ezért jár nekik a megkülönböztetett figyelem – közölte az agrárminiszter szombaton, Jászberényben.
Nagy István a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján azt mondta: köszönet illeti a magyar méhésztársadalmat az elmúlt egy év nehézségei, a koronavírus okozta járvány és az időjárási körülmények ellenére tanúsított helytállásért, hiszen a méhészek a beporzás biztosításával és a méztermeléssel olyan nagy szolgálatot tettek a magyar mezőgazdaságnak, ami pénzben nem kifejezhető.
A magyar méhészek megmutatták, mire képesek, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy folytathassák tevékenységüket
– fogalmazott a tárcavezető, jelezve: Magyarországon ennek érdekében a méhésztársadalom kapott először teljeskörű adómentességet. Nagy István rámutatott: Európa-szerte elöregedőben van a méhésztársadalom, maga a méztermelés, mint gazdasági tevékenység pedig önmagában "nehezen áll meg a lábán". Ezekből pedig az következik, hogy veszélyben van a beporzás. A statisztikák szerint ugyan nő a méhcsaládok száma, de az agrárminiszter úgy látja, ez vészjelzés, a méhészek ugyanis 20 évvel ezelőtti bevételeik elérése érdekében emelik a méhcsaládok számát.
A tárcavezető azt mondta, a magyar mezőgazdaság kulcsa kerül veszélybe, ha már nem nyújt megélhetést a méhészet, éppen ezért át kell strukturálni a méhészek bevételét: a jövőben nem a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet. A kettő között nagy különbség van, de a biztos és kiszámítható jövő érdekében – illetve, hogy az agrárium egyéb szereplői is megnyugtató módon tudjanak tervezni – biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket. Nagy István kiemelte: a méhészek harmadik éve küszködnek az akác elfagyásával, a repce korai nyílásával, a hideggel és az esővel. A napraforgók esetében pedig az önbeporzók térnyerése miatt egyre kevesebb a nektártermelés, tehát minden olyan klasszikus, nagy méhlegelő, amely biztosította a kellő mézmennyiséget, veszélybe került. Nagy István hozzátette: most még megnyugtatóak a statisztikák, hiszen azt állítják, hogy a világon Görögország után Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség, de "észre kell venni a vészjelzéseket, és meg kell érteni az előre mutató folyamatokat", hogy felelősséggel fel lehessen készülni a jövőre.
Ez pedig egy teljesen új szemléletet igényel
– fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: a társadalomnak meg kell értenie, hogy beporzók nélkül nincs élet, az élelmiszerek kétharmada ugyanis a méhek tevékenységétől függ. Nagy István közölte: a világ élelmiszer-termelése érdekében biztosítani kell az ökológiai sokszínűség fennmaradását, amelyet a magyar méhek tesznek lehetővé. Azt mondta, óriási felelősség ez, akárcsak úgy végezni a méhészetet, hogy másokkal is megszerettethető legyen ez a szakma. Az agrárminiszter rámutatott: az idén 100 millió forintról 110 millió forintra nőtt a méhészeti járművekre igényelhető, úgynevezett mezőgazdasági csekély összegű támogatás. A gyors joggyakorlásnak köszönhetően Magyarország ki tudta használni az Európai Bizottság által jóváhagyott pluszforrásokat, így a tagországok közül elsőként a magyar méhészek használhatják ezt a keretet. Idén júliustól pedig ismét beadható a méhészek átmeneti támogatása. Néhány héten belül megjelenik az úgynevezett fipronilrendelet is, amely lehetővé teszi, hogy a szennyezett állatgyógyászati készítmények miatt veszteséget szenvedő méhészeket az állam kártalaníthassa.
A kormány az eddigiekhez hasonlóan most sem hagyja magukra a termelőket a bajban
– fogalmazott Nagy István.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke arról beszélt: most újra beadhatják támogatási igényüket a méhcsaládonkénti második ezerforintos támogatásra azok a méhészek, akik tavaly igényelték az első ezerforintos támogatást, de a másodikra még nem nyújtottak be kérelmet vagy az elsőből bizonyos okok miatt nem részesültek. Ez mintegy 1400 méhészt érint. Rámutatott arra is: a kormány mintegy százmillió forintot különített el annak érdekében, hogy 2025-ben a méhészeti világkiállításnak Magyarország adhasson otthont. Közölte, hogy az agrárminiszter nemcsak nemzeti, de uniós szinten is mindent elkövet a méhésztársadalom érdekében, hiszen 2023. január 1-jétől a közös agrárpolitika része lesz a méhészeti ágazat, újabb támogatási lehetőségeket megnyitva a méhekkel foglalkozók előtt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mészáros János
