Pesti Srácok

A járvány kitörése óta rekordnak számító forgalmat bonyolított a Budapest Airport novemberben

A járvány kitörése óta rekordnak számító forgalmat bonyolított a Budapest Airport novemberben

Novemberben az utasszám tizenegyezerrel túlszárnyalta a járvány kitörése óta rekordnak számító októberi utasforgalmat; az év utolsó előtti hónapjában 724 626 utas fordult meg a budapesti légikikötőben – közölte a Budapest Airport az MTI-hez kedden eljuttatott repülőtéri értesítőjében.

Novemberben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről 45 ország 122 városa volt elérhető 33 légitársaság kínálatában. Ez azt jelenti, hogy a 2019-es rekordévvel összevetve a Budapestről elérhető desztinációk nyolcvan százaléka már visszaépült – tették hozzá. A legnépszerűbb úticél továbbra is London, Amszterdam, Párizs és Frankfurt volt – tájékoztattak. A repülőtér üzemeltetője a novemberihez hasonló utasforgalomra számít decemberben, hiszen az ünnepi időszak, az év vége, valamint a téli szünet a hosszabb-rövidebb utazásoknak és családlátogatásoknak egyaránt kedvez. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a koronavírus omikron variánsa jelentős kockázati tényezőt jelent a számok alakulására.

Novemberben a repülőtér működésének második legerősebb áruforgalmú hónapját zárta; összesen 16 311 tonna áru fordult meg a BUD Cargo Cityben. A valaha volt legerősebb hónappal, idén áprilissal összevetve ez mindössze 380 tonnás lemaradást, miközben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 17,6 százalékos növekedést jelent. A kimagasló novemberi árumennyiség továbbra sem jár együtt jelentős járatszám-növekedéssel, ez a mutató ugyanis tavalyhoz képest idén mindössze hét százalékos emelkedést mutatott. A kiugró novemberi árumennyiség egyértelműen az év végi ajándékozási időszaknak köszönhető; az online rendelt áruk többsége légi úton érkezik az országba – emlékeztettek a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: bud.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.