A kormány „befagyaszt” bizonyos árakat és növeli a jövedelmeket, az ellenzék a béreket „fagyasztaná be” és az árakat növelné
Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy látszik, azt az elvet vallja, mint az egykori brit miniszterelnök, Margaret Thatcher, aki szerint az infláció az első számú közellenség. Már majdnem egy évtizede működik a rezsicsökkentésnek nevezett lakosságienergiaár-szabályozás, míg nemrégiben került sor az üzemanyagok árának rögzítésére, most pedig bevezetik a lakossági kamatstopot. A magyar infláció mára már egyértelműen a külső hatásokra vezethető vissza, amelynek elsődleges oka a Biden-kormány és az unió kétbalkezes gazdaságpolitikája. Mi kis ország révén nem tehetünk mást, mint védekezünk, ahogy tudunk. Ha az ellenzéki miniszterelnök-jelölt elképzeléseit követnénk, akkor egy átlagos háztartás a jelenlegi 22 ezer forint helyett 86 ezer forintot fizetne havonta rezsire.
Márki-Zay jelenlegi ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek újabban sok minden nem tetszik: Nem tetszenek a közvélemény-kutatások, mert azokból az derül ki, hogy nagyon rosszul áll. Valamiért a minimálbérrel sincs kibékülve, de leginkább a rezsicsökkentésnek nevezett lakosságienergiaár-szabályozási mechanizmusra haragszik. Ennek okát nehéz kideríteni, pedig ha valami történetesen jól működik Magyarországon, akkor az éppen a rezsicsökkentés. Márki-Zay szerint azonban
a miniszterelnök tegnap beismerte, hogy a rezsicsökkentés nem működik, nem elegendő arra, hogy megvédje az embereket az árak rohamos emelkedésétől.
Mit is mondott valójában Orbán Viktor?
Ha már Orbán Viktorra hivatkozik, akkor legalább hallgatta volna meg a beszédét figyelmesen. Ideje is volna rá, hiszen éppen gyógyulgat és észrevehetné, hogy Orbán Viktor valami teljesen mást mondott. Segítsünk Márki-Zay Péternek és értelmezzük a miniszterelnök gondolatait, amelyek egyébként abszolút egyértelműek és teljesen világosak. Eszerint olyan termékek árát érdemes befagyasztani – tartósan vagy ideiglenesen –, amiket be lehet tartani és könnyen ellenőrizhetőek, mint a rezsi és a benzin, vagy a hitelkamatok. Azonban olyan termékek és szolgálttatások esetében, ahol ezt a piac jellege ezt nem teszi lehetővé, nincs más lehetőség, mint a kompenzáció. Ez a gyakorlatban nem más, mint béremelés és nyugdíjemelés. Az infláció ellen tehát kétféleképpen lehet védekezni: árbefagyasztással és jövedelemnöveléssel. Az Orbán-kormány épp ezt teszi, a két módszert kombinálja egyszerre. A rezsicsökkentés a legelesettebbek életét teszi elviselhetőbbé, a bérek emelése a munkavállalók életszínvonalát segít fenntartani. Az átlag család ma a piaci árnál sokkal kevesebbet fizet energiáért és üzemanyagért, és nem kell a fogyasztását korlátoznia.
Növekedne az energiaszegénység
Márki-Zay Péter a lakossági tarifákat a piaci árakhoz igazítaná. Az intézkedés 64 ezer forint többletköltséget okozott volna például novemberben egy átlagos magyar háztartásnak – olvasható a Századvég Gazdaságkutató egy nemrég közzétett jelentésében. Az árnövekedés hatására több mint egymillió magyar ember válna energiaszegénnyé. Míg a jelenlegi szabályozással egy átlagos magyar háztartásnak 22 ezer forintot kell havi áram- és földgázszámláira fordítania, a piaci árszabással ez meghaladta volna a 86 ezer forintot.
Magyarország nem követi az uniós energia-irányelveket
Azt biztosan mondhatjuk, hogy most, amikor az árak elrepültek az égbe, a rögzített energiaárra épülő rendszer a mosolygós, előnyös arcát mutatja; ez védi meg jelen pillanatban a magyarokat attól, ami Nyugat-Európában általános, hogy kétszeresére-háromszorosára növekedjen a családok kiadása csak a rezsi tekintetében az elszabadult árak miatt. Orbán Viktor egy minapi beszédében ehhez kapcsolódva a következőket mondta:
Magyarország egy különleges helyzetben van, ugyanis Magyarországon nyolc éve a háztartások esetében a rezsi fixált, tehát rögzített áron kapják az emberek, függetlenül a világpiaci ár változásától, mindig állandó.
Márki-Zay a multik csicskája lett
Az csak egy dolog, ha valaki ellenzi az árak befagyasztását, de azzal végképp nem lehet mit kezdeni, hogy a magát baloldalinak nevező ellenzék a minimálbér-emelést sem szavazta meg a parlamentben. Lázár János egykori miniszter, országgyűlési képviselő éppen ezzel kapcsolatban jelentette ki egy rádió interjújában: megdöbbenti, hogy a magát „baloldalinak” nevező ellenzék nem szavazta meg a minimálbér 200 ezer forintra történő emelését; ez szerinte a munkavállalók elárulását jelenti. A jóléti demokráciában ugyanis az számít a legnagyobb vívmánynak, hogy az emberek oldalán álló politikai pártok kiharcolták: a munkáltatók ne zsákmányolhassák ki a dolgozóikat. Aki ez ellen küzd, az a piacnak, a multiknak akarja kiszolgáltatni az embereket. Ehhez még azt is hozzátette Lázár Márki-Zayról:
Azzal, hogy a rezsicsökkentés és a minimálbér elleni harc élére állt, a nagyvállalatok és a multik csicskája lett.
Lenne, aki jól járna
Lázár valószínűleg fején találta a szöget, és igaza lehet abban, hogy Márki-Zay zavaros ötleteit egy gondolat vezérli: megfelelni olyan nyugati pénzügyi, spekuláns körök elvárásainak, amelyek nagy hasznot remélnek egy esetleges baloldali választási győzelemtől. Mert például a rezsicsökkentés eltörlése kinek lenne érdeke? A válasz pedig egyszerű: annak, aki birtokolja a lakossági közműveket. Ha teszem azt, újra privatizálnák az áram- és gázszolgáltatókat, akkor az új tulajdonos komoly haszonra tehetne szert a megemelt árak miatt. Innen nézve a dolgot, Márki-Zay már nem tűnik annyira butának, sőt, inkább kisstílű, ám ravasz és számító ember benyomását kelti.
Fotó: Origo
