A baloldal nem foglalkozik a munkavállalókkal
Jelentősen emelkednek 2022-ben a fizetések, a cégek közel háromnegyede tervez valamekkora béremelést, többségük az inflációt is meghaladó mértékben. Az ipar és az energiagazdálkodás területén arányuk meghaladja a nyolcvan százalékot – derül ki a Profession.hu legfrissebb felméréséből. Eközben továbbra sem fordít túl sok figyelmet a baloldal a munkavállalókra. Az Egységben Magyarországért név alatt egyesült hat párt tegnap ismertetett programjában mindössze leporolta korábbi kampányígéreteit, olyanokat is, amelyek már megvalósultak.
A bérek érezhető emelkedésének a munkavállalók megtartása az egyik legfontosabb mozgatórugója, irántuk a kereslet ma már a járványt megelőző időszakhoz képest is nagyobb. A Profession elemzéséből az is kiderül, az idei béremelési szándék jellemzően a vállalkozás összes munkavállalóját érinti, és mértékében is bőven meghaladja a tavalyit. A megkérdezett cégek mindössze hét százaléka jelezte, nem tervez béremelést, ezek árbevétele nem éri el az évi ötmillió forintot. Kedvező, hogy a vállalkozások nem a béren kívüli juttatások emelésével növelnék a jövedelmet. A Profession felmérése megegyezik az elemzők és a munkáltatók várakozásaival. Az érdekképviseleti beszámolók szerint idén nem ritka a 15-20 százalékos béremelés sem, sőt a hosszabb távú, több évre megkötött megállapodások is két számjegyű emelésekről szólnak. Ez összességében azt jelzi, hogy a magyarországi keresetek értéke is nő, az évek óta befagyott nyugat-európai fizetésekhez képest így csökken a lemaradás. A béremelésekhez erős hátteret nyújt az a tény, hogy Magyarország csökkentette legjobban a béreket terhelő adókat az unióban. Az Eurostat legfrissebb adatait Varga Mihály ismertette a közösségi oldalán. A pénzügyminiszter kiemelte: 2009 és 2020 között Magyarországon 9,5 százalékponttal csökkent az átlagbérre számított adóék. Idén az újabb jelentős csökkentés hatszáz milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, amely részben fedezi a béremelések jelentette többletköltséget is.
A baloldalt, úgy tűnik, hidegen hagyja, hogy a munkavállalókat a fizetésük, anyagi helyzetük foglalkoztatja leginkább. Az Egységben Magyarországért név alatt egyesült pártok tegnap bemutatott programja szinte mindenben megegyezik a korábbi kampányok ígérgetéseivel. Ezek közül az alig valakit érintő, rabszolgatörvénynek csúfolt munkaidőszabályok eltörlését ígérik a választóknak, vagy olyan intézkedéseket, amelyek már megvalósultak, például a távmunkát lehetővé tévő szabályozást. Az ígéretek közül most sem maradt ki a minimálbér utáni adójóváírás újbóli bevezetése és a európai minimálbér ígérete, noha a legkisebb kötelező bérért napjainkban a munkavállalók öt százaléka dolgozik, közülük pedig sokan a valóságban többet kapnak kézhez, adómentesen. Az Európai Unió minimálbért érintő irányelvtervezete alapján ráadásul a jelenlegi, bruttó kétszázezer forintos magyar minimálbér magasabb, mint az európaiként emlegetett összeg. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban nyomatékosította, hogy a liberális gazdaságpolitika híve, így a minimálbért sem tartja fontosnak. Ez tehát azt vetíti előre, hogy a baloldal kormányra kerülésével véget érne a béremelkedések időszaka, a munkavállalók pedig ismét ki lennének szolgáltatva a külföldi nagyvállalati érdekeknek, a bérek helyett a multik profitja gyarapodna.
Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/Krizsán Csaba
