Matolcsy György szerint az ország Nyugat és Kelet közötti pénzügyi "átjáróvá" válhat
Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat–Kelet között működő pénzügyi központ, "átjáró" megépítésére – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a magyarnemzet.hu oldalon.
Kiemelte: ez egyben az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtését is jelentené, mert nincs pénzügyi erő gazdasági alap nélkül.
A geopolitikai fordulatok következtében kettéváló világgazdaság kettős pénzügyi rendszert hoz létre, amely a versengés és szembenállás mellett kereskedelmet és együttműködést is igényel, ezért közvetítők és "átjárók" épülnek ki közöttük
– jegyezte meg. Felidézte, hogy az amerikai–szovjet hidegháború idején Ázsiában Hongkong és Szingapúr, Európában Helsinki és Bécs működtek átjáróként.
Svájc különlegesen hatékony pénzügyi átjáróként működik, mert minden időben és nagyjából mindenki számára nyitott
– fogalmazott. A jegybankelnök szerint sokat nyerhet az az ország, amely képes közvetítőként, átjáróként működni a két szembenálló világ között, "mert a békés kereskedelem általában jobban emel, mint a háborús szembenállás". Matolcsy György elmondta, hogy 2021 után több ország, város esélyes új átjáróként működni földrajzi helyzete, geopolitikai stratégiája, gazdasági ereje, a pénzügyi rendszer fejlettsége, illetve kulturális tőkéje alapján.
Új átjárók alakulhatnak ki Ázsiában (India, Dél-Korea, Japán), a Közel-Keleten (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Izrael) és Európában (Magyarország, Szerbia, esetleg eurózónából távozó országok)
– sorolta. A jegybankelnök rámutatott: "az eddigi magyar geopolitikai siker lényege, hogy a Nyugat részeként, nyugati szövetségi/együttműködési szervezetek tagjaként is megőriztük mozgásterünket a keleti együttműködéshez".
A belső politikai kiszámíthatóság, a regionális szövetségek (V4, Szerbia), a nagyhatalmakkal fenntartott "párhuzamos" együttműködések, az EU-piacok elérése, a dinamikus GDP-növekedés, az FDI-vonzás képessége, a nemzeti fizetőeszköz, a jelentős aranytartalék, valamint a jegybanki "vegyes", nyugati és keleti devizatartalék-forrás tehetik alkalmassá Magyarországot a két világ között közvetítőközpont megépítésére
– összegezte. Matolcsy György szerint vannak tartalékok is, amelyek erőteljesebb kihasználásával még jobb képességekkel rendelkezhet az ország az átjáró-közvetítő feladatok ellátására. Ilyenek például az "EU-átlagot gyorsan közelítő, elérő, majd meghaladó GDP-növekedés", a folyamatosan pozitív folyó fizetési mérleg felépítése, a folyamatosan bővülő aranytartalék, az okos védelmi erő és az elismert egyetemek. A jegybankelnök azzal zárta sorait, hogy a magyar pénzügyi átjáró megépítése politikai függetlenséget, üzleti szabadságot, valamint széles gazdasági és pénzügyi döntési mozgásteret igényel.
Előfeltétele ezért, hogy mindkét világ elismerje, sőt támogassa működését
– fűzte hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd