Pesti Srácok

Szijjártó: az idei év legnagyobb magyar beruházását hajtja végre a Mol Tiszaújvárosban

Szijjártó: az idei év legnagyobb magyar beruházását hajtja végre a Mol Tiszaújvárosban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Tiszaújvárosban jelentette be, hogy a Mol Petrolkémiai Zrt. hatvanötmilliárd forint értékű zöldmezős fejlesztéssel propilénüzemet létesít Tiszaújvárosban, ami a hazai tulajdonú vállalatok által idén eddig bejelentett legnagyobb beruházás.

A tárcavezető az alapkőletételen arról számolt be, hogy a 2024 végéig megvalósuló projektet az állam ötmilliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva 1200 munkahely megőrzéséhez a vegyipari alapanyagok gyártásával foglalkozó vállalatnál. Beszédében kiemelte, hogy ez az idén bejelentett második legnagyobb beruházás Magyarországon, de a legnagyobb, amelyet magyar cég hajt végre. Örömtelinek nevezte, hogy a Mol az új világgazdasági realitásokra reflektálva következetesen viszi végig új stratégiáját, amely szerint a feldolgozott kőolajat már kevésbé üzemanyaggá, semmint tartós fogyasztási cikkek gyártására alkalmas alapanyaggá érdemes felhasználni. Rámutatott, hogy a cég hosszú távú működőképességét garantáló fejlesztés során a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vették, így évente mintegy 40 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzhetik meg, és a technológiai szennyvízkibocsátás szintje is "konvergál a nullához". Szijjártó Péter ezt követően érintette az európai energiaellátást sújtó "drámai kockázatokat" is, és figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború is ilyen.

– hangsúlyozta. Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy az energiahordozók szállítása nem filozófiai, ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Márpedig szerinte "az európai energiaszállítási struktúra átalakítása nem napok, hetek vagy hónapok, hanem évek, ráadásul hosszú évek kérdése". A miniszter kiemelte: a kormány ezért elutasítja a magyar háztartásokra és iparra aránytalan terheket jelentő szankciók elfogadását.

– mondta. Végül pedig arról is beszámolt, hogy a 95 ezer embernek munkát adó magyar vegyipar termelési értéke tavaly 42 százalékkal nőtt, így megközelítette a 8000 milliárd forintot, míg a bővülés mértéke idén januárban 44 százalékos volt.

Egyszerre kell gyorsnak és okosnak lennünk

Hernádi Zsolt, a Mol elnöke felszólalásában kijelentette: mára a fenntartható vegyipar fellegvárát hozták létre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Továbbá hangsúlyozta, hogy napjainkban az ellátási láncok újraalakulóban vannak, újra kell gondolni az eddig kész tényként kezelt megoldásokat, ami felgyorsítja az iparági transzformációt.

– mondta. Hernádi Zsolt jelezte: a Mol Petrolkémia új propilénüzeme százezer tonna propilént állít majd elő, így jelentős mértékben fedezi a Mol vegyipari alapanyagigényét, és növeli a vállalat önellátását. Ez az üzem biztosít majd propilént az épülő poliolkomplexumnak is, amellyel Tiszaújváros a régió vegyipari fővárosává léphet elő. A két üzem megépítése több ezer embernek ad munkát, és hosszú távon is versenyképes munkahelyeket teremt. Hozzátette: az új propilénüzem megépítése szervesen illeszkedik a Mol-csoport frissített Shape Tomorrow 2030+ stratégiájába, hiszen a fejlesztés segítségével a vállalat fokozatosan növelni tudja a nem motorüzemanyag típusú termékek arányát. A Mol-csoport a következő években mintegy 4,5 milliárd dollárt fordít olyan beruházásokra, amelyek Tiszaújvárost a régió elsőszámú vegyipari központjává emelik.

A propilénüzem 300 új munkahelyet teremt

Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú, Tiszaújváros központú választókerületének kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltje azt mondta, Tiszaújváros múltja és a szakemberek felkészültsége alapján a beruházás a legjobb helyre került.

– tette hozzá.

Fülöp György, Tiszaújváros polgármestere (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták–MSZP) szerint az állam, az önkormányzat és a gazdasági társaság együttműködésének szép példája a beruházás.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.