Pesti Srácok

A bankszektort nem rengetné meg a kamatstop meghosszabbítása

A bankszektort nem rengetné meg a kamatstop meghosszabbítása

A bankszektort nem rengetné meg a június 30-ig bevezetett kamatstop meghosszabbítása, az adósoknak viszont továbbra is nagy segítséget jelentene, így indokolt lehet az intézkedés fenntartása – írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

A gazdasági napilap cikke felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy január 1-jétől a kormány lakossági kamatstopot vezet be, és október végi szinten rögzíti a jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés elsősorban a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő adósoknak jelent segítséget. A Pénzügyminisztérium szerint ez közel félmillió családot érint, akik összesen 30 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a kamatstop révén. Elemzők úgy kalkulálnak, legalább 20 százalékkal nőne a havi terhük az adósoknak az intézkedés nélkül, miközben Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a VG-nek adott év végi interjújában arról beszélt, hogy 2021-ben rekordbevétellel zártak a pénzintézetek. A Magyar Nemzeti Bank arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a tavaly nyár óta tartó kamatemelések hatásai alig jelennek meg a betéti kamatokban, vagyis nem működik megfelelően a monetáris transzmisszió Magyarországon. A jegybank kommunikációs osztálya azt írta: a jelenlegi betétpiaci folyamatok nem optimális irányba mutatnak, mivel a megtakarítások reálértékét folyamatosan csökkentik az árazások, miközben az MNB a monetáris kondíciók folyamatos szigorításával küzd az infláció ellen.

A hazai bankrendszer 2021 végén 12,3 ezermilliárd forint értékű lakossági betétállományt kezelt, amelynek 80 százaléka látra szóló, 20 százaléka pedig lekötött betét. A látra szóló lakossági betétek átlagos évesített kamatlába 0,05 százalék, a frissen lekötött betétek átlagos kamatlába pedig 1,52 százalék volt 2021. decemberben. A hazai jegybanki kamatemelési ciklus elindítását követően, 2021. június és december között az egyhetes betéti kamat 325 bázisponttal emelkedett, ugyanezen időszak alatt az újonnan lekötött lakossági betétek átlagos kamatlába azonban mindössze 119 bázisponttal nőtt. Tehát a bankok a jegybanknál elérhető magasabb kamat ellenére egyelőre nem kezdtek a betétekért folytatott intenzív versenybe – írta az MNB. Bár a betétek átárazása időigényes folyamat, a környező országokhoz képest is Magyarországon a legnagyobb a különbség az irányadó kamatláb és a lakossági betéti kamatlábak között. Miközben a jegybank a monetáris szigorítás következtében egyre magasabb kamatokat fizetett a bankok által nála elhelyezett betétekért, a bankbetétet választó lakossági megtakarítók csak részlegesen érezhették ennek kedvező hatását. Az MNB statisztikái szerint a hitelintézetek 555 milliárd forint üzleti nyereséggel zárták a 2021-es évet – ismerteti a Világgazdaság.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)