Már most jelentősen drágultak az élelmiszerárak, és ez még csak a kezdet...
Tavalyhoz képest nőtt a bárány termelői ára, de emelkedett a tojás ára is, csakúgy, mint a csirkehúsé, de az orosz–ukrán háború miatt elszállt a gabona és az olajnövények ára is. Április elejére sem látszott csillapodni a zöldségek és gyümölcsök termelői árának növekedése; az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján drágábban kínálták a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi termesztésű paprikát, kígyóuborkát is és a gyökérzöldségeket is.
Már a háború kitörésekor projektáltuk: az élelmiszerárak is jelentősen megdrágulnak majd, nemcsak az energiahordozóké. A világon éhínség fenyeget több országban is, az élelmiszerhiány komoly gondokat okoz majd.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint tavalyhoz képest április elejére jelentősen nőtt a belföldi paradicsomok termelői ára. Leginkább a koktélparadicsom drágult, a 13. héten 2150 forintba került kilója, az előző év azonos hetében 1450 forint volt. A Portfolio összeállításából kiderül: április elején a belpiaci fürtös paradicsom mérettől függően 1050–1150 forint/kilogramm leggyakoribb áron, míg az importból származó kilogrammonként 900–950 forintért került a Budapesti Nagybani Piac választékába. A görögországi szamóca 13. heti 1460 forint/kilogramm ára 3 százalékkal alatta maradt a tavalyi ugyanezen hetinek. A hazai almák közül az Idared 288 forint/kilogramm heti átlagára 3 százalékkal emelkedett, míg a Gala 315, a Starking 335 és a Golden fajtakörbe tartozó almák 310 forint/kilogramm leggyakoribb ára 12, 7 és 6 százalékkal csökkent.
De drágult a paprika is: a belföldi termesztésű tölteni való édes paprikát a 2021 azonos hetinél 32 százalékkal magasabb, 1000 forint/kilogramm, a hazai kaliforniai paprikát 1300 forint/kilogramm áron kínálták. A lecsópaprika 815 forint/kilogramm ára 32 százalékkal meghaladta az 52 héttel korábbit. A 400–500 gramm méretű belpiaci kígyóuborka kilogrammonként 800 forintért szerepelt a kínálatban, szemben a tavalyi 13. heti 550 forint/kilogramm leggyakoribb árával.
Magyarországon az AKI adatai szerint átlagosan 117,7 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával március negyedik hetében. Ez az árszint 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának átlagárát. Átlagosan 117,1 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica március negyedik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 62 százalékkal múlta felül. A fullfat (extrudált) szóját (30–40 százalék nyersfehérje-, 17–23 százalék nyerszsír- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú) 253,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették március negyedik hetében. A repcemag áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 269,7 ezer forint/tonna volt március negyedik hetében, az egy évvel korábbit 43 százalékkal haladta meg.
Az AKI jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon a könnyű és a nehéz bárány termelői ára 2022 január–márciusában emelkedett 2021 azonos hónapjainak átlagárához viszonyítva. A könnyű bárány átlagára 1503 forint/kilogramm (+13 százalék), a nehéz bárányé 1472 forint/kilogramm volt (+13 százalék) az első három hónapban. Magyarországon az AKI adatai szerint a vágócsirke élősúlyos termelői ára 35,9 százalékkal, 350 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 26,2 százalékkal, 469 forint/kilogrammra emelkedett 2022 első 13 hetében 2021 azonos időszakához képest. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 31 százalékkal, 1468 forint/kilogrammra, a csontos csirkemellé 47 százalékkal, 1092 forint/kilogrammra nőtt, a csirkemell (összesen) ára 33 százalékkal, 1446 forint/kilogrammra, a csirkecombé pedig 46 százalékkal, 681 forint/kilogrammra emelkedett ugyanezen időszakban.
A tojásbehozatal visszaesését az ukrajnai háborúval magyarázta a Tojásszövetség. Az uniós piacra ugyanis nagyrészt olyan telepek termelnek, amelyek Harkiv és Mariupol környékén, tehát a hadműveletek térségében helyezkednek el. Az unióba irányuló behozatalból Ukrajna korábban több mint 23 százalékkal részesedett. Az EU egyébként tojásból önellátó, az import csökkenése ezért nem okoz hiányt, csupán a túlkínálatot szüntette meg – osztotta meg az érdekképviselet az MTI-vel.
Ukrajnában a raktárak tele vannak olyan gabonával, amelyet nem lehet exportálni
Oroszország lezárta a Fekete-tengerhez, Ukrajna fő exportútvonalához való hozzáférést, a tehervonatok logisztikai akadályokba ütköznek, és a teherautó-közlekedés is akadozik, mivel a legtöbb teherautó-vezető 18 és 60 év közötti férfi, aki nem hagyhatja el az országot, és nem viheti át a határon a mezőgazdasági exportot. Emellett az ukrán termelés a háború alatt sem állt le, de csökkent, ráadásul a kikötővárosok orosz megszállása miatt az export is drasztikusan visszaesett. Ilyen körülmények között Kairó kénytelen alternatív piacok után nézni, beleértve a nem európai piacokat is. Egyiptom eddig 16 potenciális gabonaexportőrt azonosított, köztük néhány EU-országot, az Egyesült Államokat, Argentínát, Kanadát és Paraguayt is. A háború miatt éhínség fenyegeti Észak-Afrikát. Ukrajna a háború kezdete óta már legalább 521 milliárd forintnyi gabonaexport-veszteséget szenvedett el – közölte nemrég az ország mezőgazdasági miniszterhelyettese. Oroszország pedig – a világ vezető gabonaexportőre – a nemzetközi szankciók miatt nagyrészt képtelen élelmiszert exportálni.
Élelmiszerhiány, energiaválság, összeomlás
Ha az ukrajnai harcok folytatódnak, az megtizedeli a mezőgazdasági munkaerőt és elpusztítja Európa legtermékenyebb földjeit. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb búzaexportőreinek számítanak. A búzaexport két pillérében bekövetkezett zavar máris jelentős kiugrásokat okoztak a keresletben és az árak megugrását eredményezték, veszélyeztetve a globális élelmiszerellátást. Különösen a közel-keleti és észak-afrikai országok néznek szembe egy közelgő búzaválsággal, mivel erősen függenek az ukrán és orosz búzától. 2020-ban a libanoni búza felét Ukrajnából importálták.
Libanon már most is élelmezés- és üzemanyagválsággal küzd, és a hitelfelvételre képes családok kénytelenek hitelből élelmiszert vásárolni. Mivel a lakosság csaknem háromnegyede szegénységben él, már egész családok kihagyják az étkezést, hogy pénzt takarítsanak meg, és egy alaptermék árának megugrása növeli az élelmiszerellátás bizonytalanságát. De Szíria is a több mint egy évtizeddel ezelőtti forradalom kezdete óta importált búzára támaszkodik. Ahogy a valuta leértékelődött, a külföldi import vásárlási képessége csökkent, az élelmiszerárak pedig folyamatosan emelkedtek. A külföldi válság külső sokkot okoz az amúgy is bizonytalan rendszerben.
PestiSrácok.hu-összeállítás; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
