Pesti Srácok

MNB-körlevél: a kibocsátóknak meg kell felelniük a piaci visszaéléseket tiltó szabályoknak

MNB-körlevél: a kibocsátóknak meg kell felelniük a piaci visszaéléseket tiltó szabályoknak

Az MNB újabb vezetői körlevelet adott ki a nyilvános értékpapír-kibocsátóknak a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet kapcsán az eddiginél egységesebb jogalkalmazás érdekében. A jegybank – támogató felügyeleti stratégiája mentén, a tőzsdei cégek önkéntes jogkövetését előmozdítandó – egyebek közt a bennfentes információk keletkezése, kezelése, az ügyletkötési tilalmi időszak, a késleltetett nyilvános közzétételek felügyeleti bejelentése, illetve a bennfentesek jegyzékének vezetése kapcsán fogalmazta meg gyakorlati elvárásait.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – 2018. évi és 2021. évi vezetői körleveleit követően – a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) egységes alkalmazásának elősegítésére újabb körlevélben fogalmazta meg elvárásait a tőzsdei kibocsátóknak – olvasható az MNB által kiadott közleményben. Ismertetésük szerint az elmúlt időszak felügyeleti tapasztalatait alapul véve megfogalmazott „jó gyakorlatok” alkalmazása kulcsfontosságú, hiszen a piaci visszaélések (például a bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció) veszélyeztethetik a tőkepiaci transzparens működését, megrendíthetik a befektetők bizalmát.

A közleményben aláhúzzák: a MAR rendelkezései szerint a kibocsátónak a keletkező bennfentes információt a lehető leghamarabb nyilvánosan közzé kell tennie. A haladéktalan közzététel – a bennfentes kereskedelem elkerülése mellett – azt hivatott biztosítani, hogy a befektetők az adott értékpapírral kapcsolatban valós és időszerű információk birtokában, megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni.

Az MNB a vezetői körlevélben gyakorlati eseteken keresztül mutatja be, hogy a lehető leghamarabb történő közzétételnek nem felel meg többek között az, ha a kibocsátó a kereskedési piacok zárva tartására, illetve a hétvégére vagy munkaszüneti napra hivatkozva nem teszi közzé haladéktalanul az információt. Szintén nem fogadható el, ha a kibocsátó a bennfentes információ létrejötte után további részinformációkra vagy az arról szóló hivatalos értesítésre várakozik, esetleg belső szervezeti okai vannak a közzététellel való késlekedésnek.

PestiSracok facebook image

Hozzáteszik: utóbbira az MNB példaként említi, ha nem érhetők el a nyilvánosságra hozatalhoz szükséges személyek (és nincs megfelelő helyettesítési rend) vagy ha a kibocsátó tudja, hogy hamarosan megkeletkezik a bennfentes információ (például egy hatóság megadja/megtagadja az engedélyt egy termék forgalomba hozatalára, illetve a szervezet egy olyan területén jön létre az információ, amelyik nem dönthet annak nyilvánosságra hozataláról), mégsem készíti elő a közzétételt. Az esetleges jogszabálysértések elkerülése érdekében az MNB a vezetői körlevélben felhívja a kibocsátók figyelmét: a pénzügyi jelentések összeállítása kapcsán is folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy a készülő pénzügyi jelentés esetlegesen tartalmaz-e bennfentes információt.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben arra is kitérnek, hogy a MAR ugyanakkor a piaci visszaélések visszaszorítása érdekében a főbb pénzügyi jelentések nyilvános közzétételét megelőzően a kibocsátó vezetői feladatokat ellátó személyei vonatkozásában 30 napos ügyletkötési tilalmi időszakot is megállapít. Tájékoztatásuk szerint az ügyletkötési tilalmi időszak intézménye tehát végső soron segít megelőzni a vezetői feladatokat ellátó személyek esetleges bennfentes kereskedelmét, vagy akár azt, hogy e személyek ezen érzékeny időszakban a kereskedésükkel esetlegesen félrevezető jelzéseket adjanak a tőkepiaci szereplőknek.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy felügyeleti stratégiája alapján az MNB a jövőben is támogató, megelőző módon, de szükség esetén határozottan, időben fellépve felügyeli a tőzsdei kibocsátók jogszabályból fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az MNB által kiadott tájékoztatást azzal zárják, hogy a támogató jellegű kibocsátói felügyelés ellenére piaci visszaélést elkövető szereplőkkel szemben az MNB piacfelügyeleti hozzáállása változatlan: zéró tolerancia és a repressziót szolgáló szankciók.

Forrás: MNB sajtóközlemény; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.