Pesti Srácok

Boros Imre az extraprofitról: ha több a pénz, akkor többet kellene a közösbe is beadni

Boros Imre az extraprofitról: ha több a pénz, akkor többet kellene a közösbe is beadni

Boros Imre közgazdász szerint elsősorban az energetikai és a bankszektor, valamint a kiskereskedelmi ágazat szereplői tesznek szert extraprofitra. A közgazdász annak kapcsán nyilatkozott a Mediaworks Hírcentrumának, hogy a kormány szerdai döntése szerint bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent cikk szerint Boros Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi turbulens helyzet, amikor az egészségesnél magasabb az infláció, mindig a nagy tőkestruktúráknak kedvez.

– mondta a közgazdász. Elsőként két olyan ágazatot említett, ahol a jelenlegi gazdasági környezet komoly profitot eredményez: ez az energia- és a bankszektor. Utóbbi kapcsán Boros Imre hozzátette, hogy miközben a hitelek kamatai gyorsan növekednek, a betéti kamatok továbbra is alacsonyak. A szakértő hangsúlyozta, hogy az extraprofitra kivetett adót mint gazdaságpolitikai eszközt már kipróbálta a kormányzat 2010-ben, és az intézkedés hatékonynak bizonyult. Ekkor a balliberális hangadók arról beszéltek, hogy az intézkedés hatására kivonulnak innen a multik, ám a történet vége nem ez lett, hanem az, hogy kiderült: lehet velük normális megállapodást kötni.

PestiSracok facebook image

– mondta közérthetően megfogalmazva Boros az extraprofitot sújtó adó mögött meghúzódó elvről. További ilyen, extrahaszonnal rendelkező szektor a kiskereskedelem, amelynek jelentős része ma is külföldi kézben van. A Mediaworks Hírcentrumának azon kérdésére, hogy kivethetnek-e extraprofitadót azon cégekre is, amelyekben az állam is tulajdonos, Boros Imre határozott igennel felelt. Példaként pedig a Molt és az OTP-t hozta fel.

– mondta a szakértő.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.