Pesti Srácok

Boros Imre az extraprofitról: ha több a pénz, akkor többet kellene a közösbe is beadni

Boros Imre az extraprofitról: ha több a pénz, akkor többet kellene a közösbe is beadni

Boros Imre közgazdász szerint elsősorban az energetikai és a bankszektor, valamint a kiskereskedelmi ágazat szereplői tesznek szert extraprofitra. A közgazdász annak kapcsán nyilatkozott a Mediaworks Hírcentrumának, hogy a kormány szerdai döntése szerint bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent cikk szerint Boros Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi turbulens helyzet, amikor az egészségesnél magasabb az infláció, mindig a nagy tőkestruktúráknak kedvez.

– mondta a közgazdász. Elsőként két olyan ágazatot említett, ahol a jelenlegi gazdasági környezet komoly profitot eredményez: ez az energia- és a bankszektor. Utóbbi kapcsán Boros Imre hozzátette, hogy miközben a hitelek kamatai gyorsan növekednek, a betéti kamatok továbbra is alacsonyak. A szakértő hangsúlyozta, hogy az extraprofitra kivetett adót mint gazdaságpolitikai eszközt már kipróbálta a kormányzat 2010-ben, és az intézkedés hatékonynak bizonyult. Ekkor a balliberális hangadók arról beszéltek, hogy az intézkedés hatására kivonulnak innen a multik, ám a történet vége nem ez lett, hanem az, hogy kiderült: lehet velük normális megállapodást kötni.

PestiSracok facebook image

– mondta közérthetően megfogalmazva Boros az extraprofitot sújtó adó mögött meghúzódó elvről. További ilyen, extrahaszonnal rendelkező szektor a kiskereskedelem, amelynek jelentős része ma is külföldi kézben van. A Mediaworks Hírcentrumának azon kérdésére, hogy kivethetnek-e extraprofitadót azon cégekre is, amelyekben az állam is tulajdonos, Boros Imre határozott igennel felelt. Példaként pedig a Molt és az OTP-t hozta fel.

– mondta a szakértő.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!