Pesti Srácok

EU-s források nélkül is elérhetőek a kormányzati hiánycélok

EU-s források nélkül is elérhetőek a kormányzati hiánycélok

Banki elemzések szerint a költségvetési bevételek rendkívül erőteljes növekedése és a bejelentett kiigazító lépések együttesen már elegendőek lehetnek a 2022-re és 2023-ra kitűzött kormányzati hiánycélok eléréséhez, még akkor is, ha a helyreállítási alapokról nem születik megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között.

Egy hónappal ezelőtt az OTP Bank költségvetési elemzői azzal számoltak a vártnál nagyobb kormányzati kiigazító csomag bejelentése után, hogy teljesülhetnek a költségvetési hiánycélok idén és jövőre az intézkedéseknek köszönhetően, viszont ehhez arra is szükség van, hogy megérkezzenek az uniós források, vagyis a kormánynak meg kellene állapodnia Brüsszellel. Ehhez képest friss elemzésükben már úgy fogalmaznak, hogy a megállapodás hiányában sincs veszélyben a költségvetési hiánycél egyik évben sem. A fordulat pedig annak köszönhető alapvetően, hogy a költségvetés bevételi oldalán egészen "szokatlan" dolgok történtek az év eddig eltelt részében. Ezt pedig a napokban megjelent első negyedéves kormányzati szektor adatok erősítették meg legutóbb. Vagyis az elmúlt hónapok költségvetési bevételei minden várakozást felülmúló értékben teljesítettek – minderről a kormányközeliséggel nehezen vádolható Portfolio számolt be.

Ebből kiderült az elemzők szerint, hogy a kormányzati szektor négy negyedéves gördülő hiánya 6,4%-ra csökkent az idei első negyedévben a tavaly év végi 6,8%-ról (a GDP arányában). Ez annak köszönhető, hogy a bevételek GDP-arányosan jobban növekedtek (+1,0%), mint a kiadások. Előretekintve azt gondolják az elemzők az első negyedéves büdzséadatok és a kormányzati intézkedések miatt, hogy mind az idei 4,9%-os hiánycél, mind pedig a 3,5%-os jövő évi cél teljesíthető, amennyiben a kormányzati kiigazítás a tervek szerint meg is valósul. Egyenesen azzal számolnak, hogy a hiánycélok még akkor is teljesülhetnek, amennyiben az EU-val nem sikerül megállapodásra jutnia Magyarországnak a helyreállítási alap ügyében. Ez ugyanis a GDP arányában mindössze 0,6%-os bevételkiesést jelentene 2022-ben.

Forrás: Portfolio; Fotó: bigstock

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.