Pesti Srácok

Varga Mihály: a kormány célja, hogy fenntartsa a gazdaság növekedését

Varga Mihály: a kormány célja, hogy fenntartsa a gazdaság növekedését

A kormány kiemelt célja, hogy a háború és a szankciók negatív hatásai ellenére a gazdasági növekedés fennmaradjon Magyarországon - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség – HIPA konferenciáján hétfőn Budapesten.

A kabinet intézkedései közül kiemelte: egyes élelmiszerekre és az üzemanyagra ársapkát vezettek be, megőrzik a nyugdíjak értékét, a kamatokat év végéig befagyasztották, továbbá a kis- és közepes vállalkozások részére 350 milliárd forintos támogató programot vezettek be. Miután Magyarországon a gazdaság az első fél évben 7,3 százalékkal nőtt, ebben az évben 4,5 százalékkal bővülhet a GDP; 2023-ban lassulás várható, de az év második felétől már kedvező tendenciákra lehet számítani – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a 2022-es hiánycélt tavaly 5,9 százalékról 4,9 százalékra csökkentették, átütemezték a halasztható kormányzati beruházásokat, a költségvetési szerveknél takarékos gazdálkodást rendeltek el, továbbá tavasszal is jelentettek be konszolidációs intézkedéseket a büdzsé egyensúlya érdekében.

Óriási eredménynek nevezte azt, hogy május óta gyakorlatilag alig nőtt a hiány, szeptemberben pedig többletes volt az államháztartás. Reményeik szerint októberben is sikerülni fog ezt felmutatni. Az Európai Unióval a tárgyalások utolsó fázisánál tartanak, a "konstruktív párbeszéd" eredményképpen "ambiciózus helyreállítási tervet" dolgoztak ki, amely a demográfia, a zöld átmenet, a fenntarthatóság, az infrastruktúra és a digitalizáció területére is kiterjed – mondta. November közepére végre is hajtják a megbeszéltek szerint a tervek egy részét, így lehetőség nyílik arra, hogy a helyreállítási és kohéziós források még idén megnyíljanak az ország számára. Varga Mihály úgy fogalmazott: Magyarország az elmúlt években a válságokból gazdasági értelemben megerősödve került ki, és bízik abban, hogy ezúttal is így lesz.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá, jelezve, hogy a magyar gazdaság idén a térség egyik legnagyobb növekedését érheti el. A pénzügyminiszter beszélt arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok az ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 7,1 milliárd dollárt tett ki tavaly, ebből a magyar export 4,2 milliárd volt. Megjegyezte, hogy több mint 1700 amerikai vállalat van jelen az országban, ezek közül 92-vel stratégiai partnerséget is kötött a kormány. A járvány első évében, 2020-ban ezek a társaságok 2496 új munkahelyet hoztak létre itt, a rá következő évben pedig további ezret – emelte ki. A minisztérium a konferencia apropóján kiadott közleményében jelezte: a háború hatásai elleni védekezéshez jó alapot ad, hogy az elmúlt évtizedben 3,7 millióról 4,7 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség rekordalacsony és a beruházások is jól alakulnak. Felhívták a figyelmet: a kormány oly módon biztosítja a forrásokat az adóegyszerűsítésekre, a gyármentő programra és az energiaigényes kisebb cégek támogatására, hogy közben a költségvetési egyensúlyt is megőrzi. Ezen intézkedéseknek köszönhetően Magyarország finanszírozása a romló külső környezet ellenére is biztosított, a magyar papírok többszörös túljegyzés mellett kelnek el az aukciókon.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.