Romániánál még a leghátrányosabb magyarországi régió is jobban teljesít az uniós rangsorban
A legelmaradottabbként számon tartott kelet-magyarországi fejlesztési régió a bukarestit leszámítva legfejlettebb romániai régiót is megelőzi azon a listán, amelyet az európai uniós regionális versenyképességi mutató alapján állítottak össze.
Sereghajtó Románia azon a tabellán, amely 234 uniós régiót sorakoztat fel a regionális versenyképességi mutató mentén, azt vizsgálva, mennyire versenyképes egy régió, milyen mértékben képes vonzó, fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a munkához. Az Európai Bizottság (EB) internetes portálján közzétett jelentés alapján változatlanul nagy különbségek észlelhetők az egyes uniós régiók között, még akkor is, ha összességében a javulás jeleit tapasztalni a kevésbé fejlett régiók versenyképességében – írja a Magyar Nemzet.
Az EU legversenyképesebb régiói Utrecht, Dél-Hollandia és a francia fővárosi régió, Île-de-France; a túlsó póluson a délkelet-romániai, illetve az északkelet-romániai régió szerénykedik, míg Bulgária északnyugati térsége hátulról a harmadik. A top 10-es listán öt holland, két belga, egy francia, dán és svéd régió szerepel, a kullogók „krémje” pedig hat romániai térséget, illetve két-két bulgáriait és görögországit tömörít.
Az egy hete közzétett listát idéző Krónika.ro portál külön összehasonlította Románia és Magyarország mutatóit, elsősorban annak fényében, hogy a közelmúltban több uniós statisztika – mint például a vásárlóerő-paritáson mért GDP-re, bruttó minimálbérre vagy átlagfizetésre vonatkozó – azt látszott igazolni, hogy Románia utolérte, sőt, megelőzte Magyarországot. A regionális versenyképességi mutató azonban nem ezt támasztja alá.
Versenyképesség tekintetében Magyarország leggyengébben teljesítő régiója is jócskán felülmúlja az összes romániai térséget – Bukarestet leszámítva. Észak-Magyarország például 65,6-os indexszel – a 100 az uniós átlagot jelenti – az uniós ranglista 207. helyén áll, Észak-Alföld 68,2-vel a 202., Dél-Alföld pedig 72,8-as mutatóval a 192. helyezett. Budapest és környéke 105,3-as pontszámmal 89. helyezett. A romániai régiók közül a 91,9-es pontszámú Bukarest foglalja el a legelőkelőbb helyezést, a 136.-at, a többiek a sereghajtók között foglalnak helyet. A Temesvárt és Aradot is felvonultató nyugati régió 57,1-es indexszel a 223. helyen áll, meglehetősen illúzióromboló módon a Kolozsvárt és Nagyváradot is magában foglaló északnyugati terület pedig 56,1-es indexszel csak a 225. Csupán az arányok érzékeltetése kedvéért: Utrecht 150,9-es, míg az utolsó Délkelet-Románia 44,9-es indexet kapott.
Az EB-jelentés szerint az elmúlt hét esztendő során javult a kevésbé fejlett régiók regionális versenyképessége, viszont továbbra az eddigi fejlett régiók teljesítenek a legjobban. Felzárkózás jellemzi a legtöbb keleti uniós régiót – a balti országok, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia térségeire egyértelműen igaz a megállapítás –, Csehország, Románia, Szlovákia és Bulgária egyes régiói viszont egyre inkább leszakadnak az uniós átlagtól.
A közleményből az is kiderül, hogy ha egy régiónak magas a versenyképessége, ott az egy főre jutó GDP is magasabb. E régiókban a nők kedvezőbb keretfeltételekkel rendelkeznek, így jobb eredményeket érhetnek el, több fiatal nő vesz részt a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. A versenyképesebb régiók ugyanakkor különösen vonzók a friss diplomások számára. A megújult regionális versenyképességi mutató eredményeit értékelő EB-jelentés alapján az uniós régióknak változatlanul szükségük van uniós támogatásra, hogy javítani tudják a versenyképességüket, csökkenteni a közöttük fennálló különbségeket.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI Fotó/Balogh Zoltán
