Pesti Srácok

Egy felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból

Egy felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból

A magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból, 85 százalékuk egyetért a mobiltelefon-használatot korlátozó kormányrendelettel - állapította meg a Szent István Intézet megrendelésére készült friss felmérés, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t.

Felhívták a figyelmet arra: augusztus elején jelent meg az a kormányrendelet, amely szeptembertől korlátozza az iskolákban a mobiltelefon-használatot. Hasonló intézkedéseket vezetett be korábban Anglia, Franciaország, Hollandia, Ausztrália, Görögország, Finnország, valamint a múlt év végén Svédország is, ahol az iskolákból lényegében kitiltották az okostelefonokat. A Nézőpont Intézet által ezer ember megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás azt mérte fel, hogy a felnőtt magyar lakosság mennyire érzi problémásnak a fiatalok okoseszköz-használatát, illetve mennyire értenek egyet az új kormányrendelettel.

Négy kérdést tettek fel: mire használják a leggyakrabban a gyerekek az eszközt, mennyire jelent problémát a telefonfüggőség a gyermekek körében, a válaszadók mit gondolnak arról, hogy 13 éves kortól csatlakozhat legálisan egy gyermek a közösségimédia-platformokhoz, és egyetértenek-e azzal, hogy ősztől az iskolákban a tanítási napokon nem lehet mobiltelefonokat használni, csak kizárólag oktatási céllal. A válaszadók 65 százaléka szerint elsősorban szórakozásra használják a gyerekek az okostelefont; 21 százalék jelölte meg az információszerzést, 9 százalék a kapcsolattartást.

A válaszokból kiderült: Magyarországon alig akad valaki, aki azt gondolná, hogy az okostelefon-használat ne jelentene valamilyen mértékben problémát a gyermekkorúaknak. A legsúlyosabbnak az alapfokú végzettségűek és a 40-59 évesek látják a helyzetet, 70, illetve 69 százalékuk gondolja úgy, hogy itt nagyon nagy baj van. Kevésbé borúlátóak a középfokú végzettségűek, illetve a budapestiek: 59, illetve 56 százalékuk gondolja ezt így. Ugyanakkor a legmegengedőbb budapestieknek is csupán a 3 százaléka érzi úgy, hogy nincs az eszközhasználattal semmiféle probléma - írták.

PestiSracok facebook image

Annak szabályozását, hogy a gyerekek 13 éves kortól csatlakozhatnak legálisan a közösségimédia-platformokhoz, a többség túl enyhének tartja. Egyetlen kivétel akad: a fővárosiak 47 százaléka mondja azt, hogy a szabályozás megfelelő, és csak 44 százalék gondolja, hogy túl enyhe. Ezzel a véleményükkel a budapestiek kilógnak az országos átlagból, ahol közel dupla annyian vannak a túl enyhe véleményt képviselők. A nem budapesti városlakók, illetve az alapfokú végzettségűek látnának a legszívesebben szigorúbb szabályozást, 60 illetve 66 százalékuk képviselte ezt az álláspontot.

A felmérés szerint a magyar társadalom egészét tekintve kifejezetten nagy, 85 százalékos a telefonhasználat korlátozását célzó döntés támogatottsága. Budapesten a legalacsonyabb az intézkedés elfogadottsága, 75 százalékos, ami szintén magas arány. Jelentős azonban a szakadék a korosztályok között. A 18-39 éveseknek ugyanis kevesebb mint a fele, mindössze 48 százaléka ért csak teljes mértékben egyet a korlátozással. Ezzel szemben a 40-59 éves, illetve a 60 feletti korosztályok 70, illetve 79 százalékban támogatják teljes mértékben az intézkedést.

- áll a közleményben.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.