Elutasította a Fővárosi Törvényszék Neupor Zsolt volt MSZP-s, jelenlegi DK-s politikus személyiségi jogi keresetét, aki azért perelte be Budai Gyulát, mert a volt elszámoltatási kormánybiztos feljelentést tett a korábban Neupor által vezetett vidékfejlesztési intézet korrupciógyanús ügyletei miatt. Neupor végül teljesen bohócot csinált magából, hiszen az elsőfokú ítéletből kiderül: Budai semmi sértőt nem mondott róla, ráadásul kijelentéseinek egy részéről különösebb vizsgálódás nélkül is megállapítható, hogy azok cáfolhatatlan tények.
Neupor Zsolt 2007 és 2011 között az MSZP győri elnöke, 2007 és 2010 között pedig az agrártárca alá tartozó Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet szakmai igazgatója volt, jelenleg a Gyurcsány-párt győri önkormányzati képviselője. A balliberális politikus 2011-ben perelte be Budai Gyulát, miután az elszámoltatási kormánybiztos feljelentést tett a vidékfejlesztési intézetnél Neupor vezetése idején történt svindligyanús szerződések miatt. A Fővárosi Törvényszék júniusban első fokon, nem jogerősen elutasította a keresetet, ráadásul arra kötelezte a felperest, hogy fizessen meg Budainak 127 ezer forint perköltséget, az államnak pedig 120 ezer forint eljárási illetéket. Az ítélet írásba foglalt változatát a napokban vették kézhez a felek – tudta meg a PestiSrácok.hu.
Az egész történet bűzlött a korrupciótól
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos még 2011. júniusában tett feljelentést jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával az agrártárca alá tartozó Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet három szerződése miatt, amelyeket még 2007-ben, az MSZP-s Neupor Zsolt vezetése idején kötött a cég. A kormánybiztos gyanúja szerint ugyanis olyan munkákért fizetett ki 2007-ben 14,2 millió forintot a vidékfejlesztési intézet, amelyek elvégzésére nincs semmiféle bizonyíték. A Conpab Kft.-vel kötött megállapodásokat, amelyek „helyszín és technikai háttér biztosítására” szóltak, az állami szerv igazgatójaként Neupor látta el kézjegyével, aki akkoriban az MSZP győri elnöke is volt.
A feljelentés szerint az egyik legfőbb probléma az volt, hogy az elvégzett munkáról semmilyen irat nem került elő, és a Neupor által aláírt teljesítési igazolások sem nyújtottak támpontot ahhoz, hogy milyen szolgáltatásokat végzett a vállalkozás. Budai feljelentése szerint az is gyanús körülmény, hogy a Conpab Kft.-t csupán néhány nappal az első szerződés megkötése előtt, 2007 májusában alapították. Az pedig végképp gyanús, hogy miközben a megállapodáson május 29-i dátum szerepelt, maga a szolgáltatás május 23. és június 1. közötti időszakra vonatkozott. Vagyis a szerződést hat nappal a teljesítés megkezdése után írták alá – mutatott rá a kormánybiztos. Budai Gyula kiemelte: míg a vállalkozási szerződések helyszín és technikai háttér biztosításáról szóltak, addig a Conpab Kft. által kiállított számlákon oktatást tüntettek fel, ráadásul a cégadatok szerint a társaság tevékenységi köre kizárólag üzletviteli tanácsadásra terjedt ki. Tehát az egész történet bűzlött a korrupciógyanútól… Egyébként a Conpab 2007-ben a gazdasági tárcától is kapott egy húszmilliós megrendelést öt tanácsadói szerződés elkészítésére, és Budai Gyula vizsgálata ezek kapcsán is visszásságokat állapított meg. Neupor Zsolt akkor az MTI-nek nyilatkozva „kabátlopási ügynek” nevezte a történetet, szerinte mindenben jogszerűen járt el, és azt ígérte, jogi úton vesz elégtételt. Így is tett. Bár a rendőrség nyomozást indított az ügyben, azt később megszüntette mondván: a szóbanforgó cselekmény nem bűncselekmény.
Ízekre szedte a bíróság Neupor keresetét
A Gyurcsány-párti politikus elsőként azt sérelmezte, hogy Budai szerint ő írta alá a gyanús szerződéseket. A törvényszék viszont megállapította, hogy a szerződéseken igenis ő van feltüntetve képviselőként, még ha az aláírás nem is vehető jól ki. Tehát az alperes megalapozottan vonta le azt a következtetést, hogy Neupor szignózta azokat. Amúgy Budai kijelentése akkor sem alapozna meg jogsérelmet, ha netán nem lenne igaz – mutatott rá a verdikt. A kereset második pontja azt kifogásolta, hogy a Conpab Kft.-t nem is „néhány nappal” a szerződéskötés (2007. május 29.) előtt alapították, hanem 2007. április 20-án. A törvényszék viszont háromszorosan is elhessegette Neuport. Egyrészt nincs kereshetőségi joga, mivel nem rá, hanem a cégre vonatkozik az állítás. Másrészt Budai igazat mondott, mivel a Conpabot 2007. május 17-én jegyezték be a cégjegyzékbe, ami tényleg csupán néhány nappal a szerződéskötés előtti dátum – amúgy az értékelésen az sem változtatna, ha az április 20-i dátumot vennék figyelembe. Harmadrészt a kormánybiztos állítása nem is sértő.
Neupor harmadik kifogása arra vonatkozott, hogy nem is ő írta alá a teljesítési igazolásokat. Ám a törvényszék cáfolta a DK-s politikust, jelezve: több nagyértékű számlán szerepel a neve a teljesítés igazolójaként. Az ítélet ennél a pontnál is megjegyezte, hogy ha az alperes tévesen nevezte volna őt a teljesítésigazolások aláírójának, az sem sértette volna Neupor személyiségi jogait. A Gyurcsány-párti politikus végül azt is kifogásolta, hogy Budai arról beszélt: a vidékfejlesztési intézetnél a vélelmezhető jogosulatlan kifizetések miatt vagyonvesztés történt. Ennek kapcsán a bíróság leszögezte: egyfelől Neuport ez a kijelentés nem érinti, így nincs kereshetőségi joga, másrészt Budai Gyula ezzel véleményt mondott, amivel egyébként sem sértette a felperes személyiségi jogait.
Summa summarum: a törvényszék úgy elhajtotta az exszocialista, jelenlegi DK-s politikust a csudába, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Egy dolog miatt azonban bosszús lehet az átlag magyarisztáni lakos: a nyomozó hatóság annak idején miért nem bírta vádemelési javaslatig juttatni ezt a korrupciógyanús ügyet… Ám van a történetnek egy másik olvasata is: azzal, hogy megszüntették a büntetőeljárást – sok más, 2010 előtti korrupciógyanús ügy nyomozásához hasonlóan –, hiteltelenné vált az a „diktatúrázós” ellenzéki narratíva, amely szerint a rendőrség és az ügyészség úgy táncol, ahogy Orbánék fütyülnek. Ha úgy táncolna, akkor Neupor már rég a vádlottak padján ülne…
Tátrai is hiába perelt
Két hete számoltunk be arról, hogy Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója jogerősen pert vesztett Budai Gyula ellen. Tátrai is a személyiségi jogait ért állítólagos sérelem miatt perelte az egykori elszámoltatási kormánybiztost, amiért előzőleg arról beszélt, az MNV-vezér is felelős a Budapest Airport eladása kapcsán az államot ért 24 milliárd forintos kárért. A bíróság abban a perben azért utasította el a felperes keresetét, mert Budai okszerűen, logikusan levont következtetések alapján csupán véleményt mondott Tátrai ténykedéséről, ráadásul ezek a kijelentések nem voltak indokolatlanul bántóak.
Vezető kép: Youtube.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS