Egy híres amerikai színész megrendítő fotója tarol a Twitteren Afganisztánból

James Woods amerikai színész eddig sem rejtette véka alá, mit gondol Joe Biden politikai szerepléséről, az afganisztáni történések pedig végleg kiverték nála a biztosítékot és lemondásra szólította fel az elnököt. Egy sokkoló fotót is közzétett a Twitteren, ami nem csupán Biden, de valószínűleg minden ember emlékezetébe bevésődik majd.

Az amerikai elnök lemondását követeli több híresség is, köztük James Woods. A színészlegenda több posztban erőteljesen bírálja Bident. Ezekben azt írja: a jelenlegi elnök nem hajlandó válaszolni a sajtó kérdéseire, “utolsó elnökünket kitiltják a közösségi médiából, és elhallgattatják. Az egyetlen hírforrásunk Afganisztánról a táliboktól származik, akik sajtótájékoztatót tartanak, és cenzúrázatlan Twitter-fiókjuk van.” Majd egy sokkoló fotót is közzétett Bidennek címezve, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a képet semmi sem fogja eltüntetni.

Nothing Biden ever does will dispel this image. pic.twitter.com/rDJ5GjWMl5

— James Woods (@RealJamesWoods) August 18, 2021

Többek mellett James Woods is azt hangoztatja, hogy óriási politikai baklövés volt a Biden-kormányzat lépése, amivel humanitárius válságot okozott.

Szabó Tímea bikiniben Tordai Bencével parolázik, miközben szeretett afgánjai miatt humanitárius katasztrófa van kialakulóban

De vajon miért nem kérdezték meg a magyar afgán-szakértőt, aki egyszer már segített megoldani a válságot Afganisztánban? – merülhet fel kérdésként bennünk, hiszen egy olyan kiváló szakember tudását, mint Szabó Tímea, hagyják az orbáni diktatúrában sínylődni, miközben szükség lett volna rá a válságövezetben. Mint arról korábban a PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozatában, a Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában rávilágítottunk: Szabó Tímea laza huszonhét órás repülőutakat vállalt hőn szeretett afgánjai miatt, majd a világ számos országának kormányánál lobbizott sikerrel. (Azt nem tudjuk meg, kinek a megbízásából és pontosan milyen céllal.) Találtunk egy tanulmányt, amelynek megírásában ő is részt vett. De az afgán kormány felállításában is tevékeny szerepet vállalt, és a fegyveres konfliktusok megoldásában is jártas volt.

Az ENSZ politikai szárnyának megbízásából az indonéz konfliktust, a nyugat-pápuai betelepülők helyzetének kezelését vizsgáltuk fegyveres konfliktus megelőzési szempontból, illetve a sérülékeny csoportok védelméről folyt a kutatás. Annyira érdekelni kezdett a téma, hogy amikor pár hónappal később, nyáron lehetőségem lett a Rescue Commitee civil szervezettel Pakisztánba utazni és afgán menekültek között dolgozni három hónapig, azonnal igent mondtam.

Ekkor még 2002-t írtunk; izgalmas megjegyezni, hogy a magyar honvédség ekkor még csak készült a térségben segíteni. Nem mellesleg ezt a kiküldetést tartották a legveszélyesebbnek a harcedzett katonák. A törékeny Szabó Tímea tehát férfiakat megszégyenítő bátorsággal, életét kockáztatva segítette a migránsokat jogaik érvényesítésében. Szabó Tímea karrierje (emlékezzünk vissza: újságíró, majd hirtelen egyetemi kutató) 25 évesen már szépen ívelt felfelé: Kabulban az ENSZ afgán missziójával dolgozott közösen az új afgán kormány kapacitásfejlesztésének elősegítésén. Itt csatlakozott a CARE International civil szervezethez, 2003 őszén pedig egy országos emberi jogi kutatást végzett. Ő maga így mesélt erről az időszakról:

Jónéhány országban, sokféle szervezetnél dolgoztam. (…) A Harvardon végzett munkám annyiban hasonlít a jelenlegihez, hogy bár ott alapvetően kutatásokat folytattam, volt egyfajta diplomáciai vetülete is. ENSZ-vezetőkkel, delegációkkal tárgyaltam, feladatom volt meggyőzni őket saját stratégiánk helyességéről. Ott is fontos volt az érdekérvényesítő képesség és a kompromisszumkészség.

Tehát, ha valakinek nem lenne világos, összefoglaljuk a lényeget: a Harvardon nem csupán kutatásokat végzett, de tárgyalt (!) ENSZ-vezetőkkel, delegációkkal, feladata (!) pedig a meggyőzés volt. A Velvet összefoglalója szerint Szabó Tímea Afganisztánban egy rendkívül toleráns vallással és kultúrával találkozott, aminek “vannak radikális ágazatai”, de nem ez a jellemző. Szabó Tímea szerint az iszlám és a helyi szokások közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen ezeken a területeken a törzsi szokások sokszor még sokkal erősebbek, mint az iszlám szabályozása.

(Még szerencse, hogy van egy Cseh Katalin nevű EP-képviselőnk, aki azért mégiscsak közölte, hogy megvédi az embereket a táliboktól, akiket egyúttal meg is fenyegetett. Ettől nyilván nagyon megijedtek az Iszlám Állam katonái, a neokomcsi halálbarbiként emlegetett botmixerestől, aki milliárdos bevétellel a zsebében EP-képviselőként feltűnősködik. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy Afganisztán nem az uniós tagállamok egyike, amit Brüsszelből irányíthatnának. Még akkor sem, ha annak külügyi bizottsági tagjaként egy momentumos képviselő akar emberjogi védelmet adni az ottaniaknak. Egy olyan nő, aki fehérorosz és belorusz aktivistáknak tartott workshopokat. Azoknak, akik a kijevi Majdan téren robbantották ki a polgárháborút…)

Forrás: Twitter, PestiSrácok.hu