Egy lépéssel közelebb került az országgyűlési képviselőjelöltséghez Czeglédy Csaba (Videóval!)

Újabb egy lépéssel közelebb került Czeglédy Csaba ahhoz, hogy hivatalosan is képviselőjelöltté váljon, ami esetében az előzetes letartóztatásból való szabaduló levéllel egyenlő. Hétfőn a Nemzeti választási Bizottság döntött Tényi István beadványáról, amelyben megtámadta Czeglédy jelöltségét. Harmadfokon a Kúria dönthet a jogorvoslati kérelemről. Amennyiben azt ők sem találják érdemi vizsgálatra alkalmasnak, vagy épp megalapozottnak, akkor a szocialista ügyvéd-politikus hivatalosan országgyűlési képviselőjelöltté válik. Attól a pillanattól fogva, a hatályos választási törvény szerint mentelmi jog illeti meg. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az egész ügy méregfoga egyetlen mondat a jogszabályban, amit, ha kihúznának, nem állhatnának elő ilyen, a törvény betűjének megfelelő, mégis abszurd helyzetek.

Tényi István beadványában, amelyben jogorvoslati kérelemmel élt Czeglédy Csaba jelöltté válása ellen, egyfelől arra alapoz, hogy a politikus nem is titkolja, azért kíván elindulni a választáson, hogy szabaduljon az előzetes letartóztatásból. A szombathelyi ügyvédet 16 társával együtt köztörvényes bűncselekményekkel gyanúsítják, és azért van előzetes letartóztatásban, mert a bíróság úgy látta, hogy esetében fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, illetve az, hogy bizonyítékokat tüntetne el, összebeszélne a társaival és befolyásolná a tanúkat. A beadvány, majd az első fokú határozat indokolása azzal is érvelt, nonszensz, hogy köztörvényes bűncselekménnyel gyanúsított illető képviselőjelölt lehessen és veszélyeztethesse a választás tisztaságát. Czeglédy jogi képviselői érvei szerint a beadvány eleve alkotmányellenes, ugyanis Czeglédy esetében még vádemelés sem történt, választójogát nem korlátozták, így szabadon válhat képviselőjelöltté. A Nemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasította el hétfőn a fellebbezést, azaz a jogorvoslat iránti kérelmet. Elsősorban arra hivatkoztak, hogy bizonyítékok hiányában az alkalmatlan az érdemi vizsgálatra. Amennyiben ezt a határozatot is megfellebbezik (Tényi István a PS-nek azt mondta, meg fogja) ez esetben a Kúriának három napja lesz meghozni a már jogerős határozatot az ügyben.

Ha a Kúria is úgy dönt, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott, vagy érdemi vizsgálatra nem alkalmas, akkor Czeglédy Csaba jelöltsége jogerőssé válik. Attól a pillanattól fogva megilleti a mentelmi jog és a vele szemben hatályban lévő kényszerintézkedést meg kell szüntetni – mondta megkeresésünkre ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Ifjabb Lomnici Zoltán; Fotó: Kozma Zsuzsi

Hozzátette, ezek után, a törvény alapján a legfőbb ügyész kezdeményezheti a képviselőjelölt mentelmi jogának felfüggesztését a Nemzeti Választási Bizottságtól. Az NVB-nek ez esetben 8 napja lesz dönteni, igaz ez ellen a határozat ellen még mindig lehet majd a Kúrián fellebbezni.

A legfontosabb azonban az, hogy ebben az eljárásban mindenképpen lesz átfutási idő, még akkor is, ha felfüggesztik Czeglédy mentelmi jogát. Ez alatt az átfutási idő alatt jó eséllyel szabadlábon lehet a gyanúsított – véli az alkotmányjogász.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint megoldást jelenthet, ha módosul a választási törvény és e körben a jogalkotói akarat is érzékelhető.

Csak azt az egy mondatot kellene kivenni a jogszabályból, ami a képviselőjelölteket is mentelmi joggal ruházza fel. Hiszen az Alaptörvényben biztosított joguk a szabad véleménynyilvánítás, és a szólásszabadság, ami e vonatkozásban az indokolatlan jogi támadásokkal szemben védi őket, így a képviselőjelölti munkájuk érdemben mentelmi jog hiányában sem ütközik akadályba – fogalmazott az alkotmányjogász.

A címlapfotó a Nemzeti Választási Bizottság hétfői ülésén készült; Fotó: PS