Egy szlovák koronatanú azonosította Portik Tamást

Kulcsfontosságú, a vádat erősítő vallomást ismertettek az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság pénteki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. A hírhedt szlovák maffiavezér, Mikulás Cernák bandájának egyik tagja írásbeli vallomásában azt állította, hogy jelen volt 1998 áprilisában egy olyan találkozón, ahol Portik Tamás és Jozef Rohác az olajügyek koronatanújának likvidálásáról tárgyalt. A megbeszélésen állítólag elhangzott, hogy az Energol-vezér még sürgette is az -egyébként nyomás alatt lévő – elsőrendű vádlottat, hogy a gyilkosságot „minél hamarabb hajtsa végre”. A szlovák bűnöző rendőrségi kihallgatásán egy fényképtabló segítségével azonosította is Portikot.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

A volt szlovák maffiavezér, Mikulás Cernák bandájához tartozó, jelenleg börtönbüntetését töltő bűnöző Portik Tamásra és Jozef Rohácra is terhelő írásbeli vallomását olvasták fel a négy halálos áldozatot követelő merénylet, a Cinóber- és a Fenyő-gyilkosság összevont tárgyalásán pénteken a Fővárosi Törvényszéken. Ismert, a vád szerint Portik 1998 júliusát megelőző, de pontosan nem meghatározható időpontban azért adott utasítást Boros megölésére, hogy az olajügyek koronatanúját elhallgattassa és az Energol-ügyben indított nyomozás bizonyítását megnehezítse. Rohác a megbízást anyagi előny fejében elfogadta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef Hamalát is bevonta.  A vád szerint Jozef Rohác arra utasította Jozef Hamalát, hogy a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtse el.  A kocsit 1997 szeptemberében Hamala hamis okiratokkal szerzte meg és 1998 tavaszán bocsátotta Rohác rendelkezésére. Az autót Jozef Hamala a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtti útszakaszon, ahol az áldozat naponta közlekedett. Rohác és Hamala a helyszínen élesítette a robbanószerkezetet, és várták a bűncselekményre alkalmas időpontot. Boros József Károly 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor gépkocsival érkezett a helyszínre, ahol Jozef Rohác az Aranykéz utcai parkolóháznál már lesben állva várta. Pár perc múlva, amikor a sértett gyalogosan elhaladt a Polski Fiat közelében, Jozef Rohác távirányítással működésbe hozta a robbantószerkezetet, majd az általa előidézett robbantás után 11 óra 50 perckor a Türr István utca fele távozott a helyszínről. A robbantás következtében a merénylet célpontja és három másik járókelő életét vesztette.

Az Aranykéz utcai robbantás volt a magyar maffiaháború legvéresebb leszámolása. Fotó: Urbán Tamás

Újabb szlovák maffiózó tett terhelő vallomást

Milos Kastan  írásban tett, a mai tárgyaláson felolvasott vallomásában elmondta, még Szlovákiában ismerkedett meg Roháccsal, akinek a meghívására először 1998 februárjában érkezett Magyarországra. A szlovák gengszter néhány hétig egy családi házban volt elszállásolva, de járt egy belvárosi lakásban is, amiről úgy tudta, az az elsőrendű vádlott egyik magyarországi főnöke tulajdonában volt. Rohác állítólag arról is említést tett neki, hogy annak a csoportnak, akiknek dolgozik, két vezetője előzetes letartóztatásban van, viszont a legfiatalabb, szökésben lévő főnöke szívesen találkozna vele. A találkozóra valamikor 1998 áprilisában, egy vidéki házban került sor. A férfit 170 centiméter magas, fekete hajú, 30 év körülinek írta le. Később, már a rendőrségi kihallgatása során egy fényképtabló segítségével a bűnöző azonosította is Portik Tamást. A tanú megemlítette még, hogy Portik és szlovák bűntársa „valamilyen koronatanú likvidálásáról” beszéltek és az energolos „sürgette” Rohácot, hogy a gyilkosságot „minél hamarabb végre kell hajtani”.

Rohác nagy nyomás alatt volt

Az elsőrendű vádlott panaszkodott is társának, hogy „nyomás alatt van”, mivel a feladatot végre kell hajtania, de eközben Robert Lalis, egy másik szlovák maffiavezér is azt követeli tőle, hogy az ő megbízásait is végezze el, azonban Rohác a magyarországi gyilkosságot részesítette előnyben. Kastan azt is hallotta, hogy Portiktól Rohác az áldozatról minden információt megkapott, de azt az elsőrendű vádlott akkor még nem döntötte el, miként végez Borossal. Később a tanú megtudta, az általa Homolaként ismert Jozef Hamala szerezte be a robbanóanyagot és Rohác először egy – erre a célra felszerelt – postaládába rejtett bombával akarta kivégezni az olajügyek koronatanúját, ám ezt végül az elsőrendű vádlott elvetette. Ezután dőlt el, hogy egy Kis Polskiba rakott pokolgéppel végzik el a feladatot – állította a tanú, aki szerint a sértett megfigyelését az emberölés előtt az Energol-vezér emberei végezték. Kastan később az Aranykéz utcai robbantás után is találkozott Jozef Roháccsal, aki eldicsekedte neki, hogy „végre sikerült” a likvidálás, igaz, azt is hozzátette, hogy kénytelen lesz kivégezni a merényletben lebukó Hamalát.

Portik: külföldön voltam a robbantás idején!

Rohác észrevételében ismét nehezményezte, hogy egy újabb szlovák bűnöző a vádalku reményében tesz ellene hamis vallomást. Szerinte ugyanis képtelenség, hogy ilyen súlyú bűncselekményről bárkinek is fecsegjen.  Portik ugyancsak visszautasította a szlovák bűnöző állításait és hangsúlyozta, ő soha nem találkozott ezzel az emberrel és nem adott utasítást „Boros Tamás meggyilkolására sem”. Portik ezt azzal is próbálta magyarázni, hogy elmondta, ő a robbantás idején külföldön volt. Ennek igazolására tanúként idéztette egyik barátját, Koczka Zoltánt, akivel még az olajos időkben együtt bujkált. A férfi elmondta, szökése alatt valóban többször összefutott az Energol-vezérrel, de arra nem emlékezett, hogy a merénylet napján is találkoztak volna, noha Portik a tárgyaláson ezt többször hangsúlyozta. Péntekre idézte a bíróság Portik másik régi ismerősét, Tomori Tamást is. A férfit egyszer már meghallgatták a Prisztás-gyilkosság ügyében és gyakorlatilag a mai tárgyaláson megismételte, amit abban a perben mondott: állította, ő soha nem beszélt gyilkosságokról Portik volt titkárnőjének, már csak azért sem, mivel nem voltak olyan közeli kapcsolatban. Tomori azt is tagadta, hogy bárkinek is pénzt vitt volna, valamint hogy bármikor is fenyegette volna a védett tanút. Radnai Lászlóval összefüggésben a tanú kifejtette, a Conti-Car autókereskedés egykori tulajdonosa sok kellemetlenséget okozott neki, amikor különböző leszámolásos ügyekbe valótlanul keverte bele a nevét. A per március 21-én a perbeszédek megtartásával folytatódik, március 31-én pedig várhatóan ítéletet hirdet a törvényszék.

Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu