Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen -írja egy birtokába került tanulmányra hivatkozva az Átlátszó.
A portál közreadta a paksi bővítés földrengésbiztonságával kapcsolatos legfrissebb földtani kutatások részletes adatait. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó 2011-es magyar kormányrendelet értelmében tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. Egy az Átlátszó birtokába került, az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.
Évtizedek óta folyik a paksi telephely földrengésbiztonságáról tudományos vita
A paksi telephely földrengésbiztonságáról évtizedes tudományos vita zajlik, mert az 1970-es évek elején, az atomerőmű építése előtt nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek. A tervezett paksi bővítéshez ismét földtani kutatásokra volt szükség, ezeket több mint 8 milliárd forintért el is végezték, de a részletes eredményeket eltitkolták a kívülállók elől – állítja az Átlátszó, amely ez alapján azt a következtetést vonta le,
„szakmailag nagyon ingatag és államilag erősen menedzselt eredmény született a telephely alkalmasságáról.”
Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kikérte az MVM Paks II. Zrt.-től a telephelyre vonatkozó földtani kutatások részletes eredményeit.
PENTAX DIGITAL CAMERA
A megkapott anyagból az derül ki, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak nyilvánították, hogy a NAÜ biztonsági ajánlásainak nem felel meg: tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.
Kormányrendelettel szabályozzák az atomerőművek létesítését
A magyar kormány 2011-ben foglalta törvénybe kormányrendelettel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ vagy IAEA, International Atomic Energy Agency) 2010-ben kiadott, SSG-9 jelű biztonsági ajánlásait, amelyeknek célja kifejezetten a nukleáris létesítmények telephelyének kijelölése során felmerülő szeizmikus, vagyis földrengésbiztonsági kockázatok csökkentése, az emberek és a környezet védelme érdekében. A kormányrendelet a NAÜ ajánlásait átvéve hosszan sorolja milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy a Magyar Köztársaság területén létesíteni kívánt, valamint már üzemelő nukleáris létesítmény telephelyének ahhoz, hogy megfeleljen a jelenleg hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek. A rendeletben előírt követelmények maradéktalan teljesülését a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének kell igazolnia a nukleáris biztonsági hatóság, vagyis az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felé.
Több éves engedélyeztetési folyamat előzte meg a telephelyengedély kiadását
A Paks II. projekt, vagyis a paksi atomerőműben újonnan építendő két orosz blokk 2017. március 30-án kapta meg az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) a telephelyengedélyt, az építkezést már a jövő évben megkezdhetik. A telephelyengedély kiadását több éves engedélyeztetési folyamat előzte meg, melynek során széleskörű és mindenre kiterjedő geológiai, geofizikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a telephely megfelel a törvényben rögzített földrengésbiztonsági követelményeknek.
Greenpeace tiltakozó akció a paksi bõvítés kapcsán a Clark Ádám téren. 2014.01.30. Fotó: Móricz Simon
Az engedélykérelmet megalapozó földtani kutatási program részletes adatait azonban nem hozták nyilvánosságra, a hatósági döntéshozatali folyamat nem volt átlátható, és nem készültek független ellenőrző vizsgálatok – vélekedett az Energiaklub. A civil szervezetnek az OAH nem tette lehetővé, hogy ügyfélként részt vegyen az engedélyezési folyamatban, a földtani kutatási program számadatainak és következtetéseinek ellenőrzésére nem kaptak lehetőséget.
Érthetelen tartja Jávor Benedek, hogy miért nem tartozik rá a levelezés teljes tartalma
Egy 2015. decemberi blogposztjában Jávor Benedek európai parlamenti képviselő arról számolt be, hogy hiába szerzett meg 200 oldalnyi titkos dokumentumot az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levelezésről az új atomerőműről, az iratokból jelentős részeket az üzleti titok védelmére való hivatkozással kitakartak – emlékeztet az Átlátszó.
„Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan a Bizottság lépése, amellyel a földrengésekkel és az extrém időjárási előrejelzésekkel kapcsolatos információkat következetesen kitakarták a megküldött anyagból”
– írta Jávor, aki arra gyanakszik, hogy a magyar kormány veszettül titkol valamit ezen a területen.
A teljes cikket és további részleteket a tanulmányból itt olvashatnak.
fotó: szeretlekmagyarorszag.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS