Egy valódi diktatúra hétköznapjai Fehéroroszországban – “A mi brandünk”

Talán nem tanulság nélkül való a magukat diktatúrába képzelő polgártársaink számára bemutatni, hogy egy igazi diktatúrában, egy „hibrid rendszerben” milyen dolgok is történnek a tüntetőkkel, az ellenzékiekkel. Fehéroroszországban talán követendő példaként tekintenek a tömegoszlatás 2006-os, Gyurcsány Ferenc által „jogszerűnek és arányosnak” tekintett technikáira. Mindenesetre nem könnyű eldönteni pusztán a sérülések alapján, hogy jogszerűen és arányosan okozták őket Gyurcsány rendőrei, vagy egy diktátor pribékjei az elkövetők. Ezt a döntést kénytelenek vagyunk az olvasóra bízni.

Erdélyi E. Péter írása

A PS megbízottja napokon keresztül igyekezett hivatalos módon és a Facebook-oldalán is kapcsolatba kerülni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sajtótitkárával, de nem válaszolt a leveleinkre.

Natalja Ejszmontnak egyébként az legelhíresültebb mondata sajtótitkárként, hogy „a diktatúra a mi brandünk”.

Natalja Ejszmont

Az ügy meggyorsítsa érdekében megkerestük egy ottani kollégánkat, a Fehérorosz Újságíró Szövetség elnökét, aki azt válaszolta, hogy kérdéseinkre a fehérorosz sajtóban már megtalálhatjuk a válaszokat, de a könnyebbség kedvéért összefoglalta számunkra azokat.

Andrej Krivosejev

Az egyik válaszát idézzük:

Tisztelt Andrej Krivosejev úr! Igaz-e, hogy a rendvédelmi intézményekben sok őrizetbe vett tüntetőt brutálisan megvernek, állati módon megaláznak, sőt, a letartóztatottak közül néhánynak nyoma veszett?

A bűnüldöző szervek által az augusztus 9–12-i zavargások szétszórása során alkalmazott túlzott erőszakra vonatkozó adatokat különleges tárcaközi bizottság ellenőrzi. A mai napig több mint 20 nemi erőszakról és kínzásról szóló hamis bejelentést állapítottak meg. A provokációk résztvevői beismerték, hogy nagy pénzbeli jutalmat ígértek nekik az ilyen tanúvallomásokért. A belügyminiszter szerint a túlzott erőszak minden tényét kivizsgálják, különösen a letartóztatás után.

Ezen állítása után a hírneves újságíró és politikai elemző a továbbiakban részben eltér a kérdéstől.

Jelenleg a videofelvételi rendszernek köszönhetően több mint 40 állampolgárt azonosítottak, akik erőszakot alkalmaztak a városi és a tömegközlekedési eszközökön. A rendvédelmi tisztviselőkkel szembeni támadásokat végrehajtók között fegyveresek is voltak, és olyan állampolgárokat keresnek, akik gépkocsikkal szándékosan támadtak a rendvédelmi tisztekre (8 karambol, 11 áldozat). A zavargások során az állítólag eltűnt állampolgárokról szóló összes jelentést ellenőrzik. A mai napig egyetlen esetben sem sikerült kapcsolatot teremteni a zavargások és az eltűnések között. Éppen ellenkezőleg, számos esetben az ellenzéki média megpróbált eltűntként feltüntetni olyan személyeket, akik távoztak Fehéroroszországból, alkoholmérgezésben hunytak el, tűzvészben tűntek el, vagy memóriavesztés következtében nem lehet személyazonosságukat megállapítani. A provokációk létrehozásához az „Angyal” keresőcsoport adatait használják fel, amely a Belügyminisztériumot és a mentőket segíti az állampolgárok felkutatásában (évente több, mint 100 esetet).

Szerinte ez a tisztességes, pontos (hivatalos) válasz.

A mellékelt felvételeken viszont igen alaposan megvert leány és fiú panaszkodik. A lány azt mondja, hogy a rendőrök megverték és megerőszakolással fenyegették, a fiú pedig azt, hogy megverték a rendőrségi furgonban, aztán valamilyen nem hivatalos helyen tartották fogva. Igen részletgazdagon mesélnek az “állítólagos” áldozatok: a helyszínekről, az elhangzott szavakról, a kínzásokról, az elhelyezés körülményeiről. Nehéz elhinni, hogy hazudnak, főleg annak fényében, hogy az arcukat és a nevüket adják a nyilatkozataikhoz. Vagy vakmerőek, hiszen frissen estek át a rendőrségi brutalitás tűzkeresztségén és nem félnek visszakerülni a szavaikért, vagy a csalás magas fokán állók kreálják az ehhez és hasonló videofelvételeket. Az orosz újságírók, akikkel a PS megbízásából megkérdeztünk, szintén bizonytalanok. Abban az esetben, ha nyugati forrást látnak, erősebbek a fenntartásaik, de összességében hiszik is meg nem is, amit látnak. Az utcai verésekről készült képek azonban a hívők táborát erősítik. De mivel a felvételek mögött a Szabad Európa Rádió, vagyis egy Amerika-barát forrás áll, az oroszok nem biztosak a hitelességében, mondván, e mögött ismét a szokásos oroszellenesség áll. Ekkor merül fel a pénzjutalom lehetősége és a felvételek művi mivolta.

Rendőrök őrizetbe veszik az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők egyikét Minszkben 2020. szeptember 13-án. Fotó: MTI/EPA

Elgondolkodtató tény viszont az is, hogy míg az egyik oldalon, az állítólagos sértettek részéről vannak példák, Alekszej Krivosejev nem említ konkrétan egyet sem…

Pavel Uszov fehérorosz politológus pedig azt állítja, hogy „a hatalmon lévők hazudnak, mint a vízfolyás, nincsenek konkrét adataik, és azt mondják, ezek a fiatalok részegen estek el, sérültek meg stb.”  Szerinte a hatalom emberei már patologikus hazudozók lettek…

Ez nem hit kérdése, hanem a tényeké. Kínzások, gyilkosságok – ezek tények. Az elhalálozások eltitkolása, személyek eltűnése – ezek tények. A megfélemlítések tények. Ha vizsgálatokat akarnak, vonják be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetét, a Vöröskeresztet és a nem állami szervezeteket. Ez olyan, mintha az NKVD vagy a Gestapo vizsgálná ki a saját ügyeiket.

A letartóztatások száma exponenciálisan növekszik: míg szeptember 7-e körül összesen 650 letartóztatásról volt tudomásunk, addig csak a múlt vasárnap 750 személyt fogtak el az OMON álarcosai, akik azt is megtehették, hogy az egyik egyetemről raboljanak el négy tüntető hallgatót, akiket a tanáraik nem tudtak vagy nem mertek megvédeni.

Arról, hogy milyen sors várhat egy letartóztatottra, arról a Human Rights Watch által készített interjúk és dokumentumok tanúskodnak. A nemzetközi jogvédő szervezet több olyan konkrét esetet hozott nyilvánosságra, amikor a fogvatartottakat megverték, megkínozták. Ebben szerepel egy 30 éves programozó, akit az OMON munkatársai ütlegelések közepette egy gumibottal erőszakoltak meg, mert nem volt hajlandó megadni a telefonja jelszavát. Alesznak csak 30 órával később sikerült kórházba kerülnie, ahol az orvosok agyrázkódást, fogtöréseket, zúzódásokat, véraláfutásokat, végbéltájéki sírüléseket és egyebeket állapítottak meg. Ezekről orvosi látleletek és fotók tanúskodnak.

Marija Kalesznyikavát, a fehéroroszországi ellenzéki Koordinációs Tanács tagját támogató aktivisták ellenállnak a rendőröknek, akik őrizetbe akarják venni őket Minszkben 2020. szeptember 8-án. Fotó: MTI/EPA/str

„A fehérorosz bűnüldöző szervek azt állították, hogy a biztonsági erők nem alkalmaztak szexuális erőszakot.  A Nyomozó Bizottság (amely részben ellenőrzi a biztonsági szerveket) pedig bejelentette, hogy ilyen tényekről nem kapott bejelentést” – olvashattuk a meduza.io fehérorosz ellenzéki hírportálon.

Fotó: MTI/AP/str