Elfogadhatatlan a Momentum magyar pártok elleni kampánya

Nagy port kavart a politikai nyilvánosságban, hogy a Momentum elnöke, Fekete-Győr András és EP-képviselője, Donáth Anna is nemzetközi szövetségesük, nem pedig az erdélyi és felvidéki magyar jelöltek mellett kampányolt a közelmúltban Romániában és Szlovákiában rendezett választásokon. A magyar felnőtt-társadalom 53 százaléka nem tartja elfogadhatónak azt, hogy magyarországi politikusok a környező országokban ne a határon túli magyar képviselők vagy pártok mellett álljanak ki – derült ki a Nézőpont Intézet által a Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint tehát a Momentum vezetői hibáztak taktikázásukkal: egyetlen reményük az lehet, hogy erről a magyarok többsége nem hallott.

Arra a kérdésre, hogy ­elfogadható-e, ha magyarországi politikusok „nem a határon túli magyar politikusok vagy pártok mellett állnak ki?”, az összes megkérdezett 53 százaléka válaszolt nemmel és csak 34 százaléka igennel. Érdekes, hogy a magukat Momentum-szimpatizánsnak mondók 50 százaléka szerint is elfogadhatatlan a határon túli magyar politikusoktól megtagadott támogatás, és csak 42 százalékuk szerint elfogadható. Az elhibázott lépés miatt a liberális pólus megalapítása is nehézségbe ütközhet, mivel a kinézett partnerpártok szavazói még a Momentumnál is jobban ellenzik a nem magyar jelöltek támogatását. Az LMP-támogatók 67 és a Jobbik-szimpatizánsok 63 százaléka mondta ezt.

A képet árnyalja, hogy a fiatal, 30 év alatti választók fele-fele arányban (46 és 45 százalék) gondolják, hogy lehet, illetve nem lehet mást, mint a magyarokat támogatni. A 60 év felettiek ugyanakkor 60 százaléka elkötelezett a határon túli magyar politikusok támogatása mellett. Szintén elgondolkodtató, hogy Fekete-Győr kijelentéséről a magyaroknak csak a 38 százaléka hallott, 60 százaléka nem. A 30 év alattiaknak csak 17, míg a 60 év felettieknek 61 százaléka értesült az ügyről. Így összességében a nagy politikai hiba közepes méretű politikai kárt okozhat a liberális pártnak.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. november 25. és 29. között készült, 1000 fő telefonos megkérdezésével.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Illyés Tibor