Zebegény polgármestere tökösen lépett fel a Halloween-őrülettel szemben
Nem mondom, férfias kiállás egy település értékei, hagyománya mellett. Történt ugyanis az, hogy a napokban Zebegény polgármestere betiltotta a főtérre szervezett családi tökfaragást. A Dunakanyarban lévő település nevezetes a hagyomány tiszteletéről, arról hogy itt állították fel az Országzászló- és hősi emlékművet, amely emlékeztet a gyalázatos Trianon békediktátumra és az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire.
Zebegényben találjuk Kós Károly korai remekművét, a Havas Boldogasszony római katolikus templomot, a Kálvária stációval együtt. De itt láthatjuk a Dunakanyar szerelmesének, Szőnyi István festőművész egykori lakóházát, műtermét és festményeit.
A Kilátóból megcsodálhatjuk a Dunakanyart, útba ejtve a Sziklakápolnát, ahol egykor egy remete élt. Egyszóval Zebegényben minden a hagyományok, a szokások tiszteletéről szól. Nem így látja a 444.hu újságírója. Ferenczy Ernő polgármestert mindjárt pellengérre állítja s bizarr tiltásnak nevezi a polgármester döntését, miközben idézi a falu vezetőjének posztját: „A Halloween és a »haláltökök« idegenek Zebegény szellemiségétől. A Halloween az angolszász kultúra halálünnepe, amely a halált vidám, játékos és/vagy ijesztő formában jeleníti meg. A halál ijesztő motívumait díszként kezelni, mécsesekkel világító minél rémisztőbb fejeket faragni, miközben Zebegényben az emberek a temetőben, imával és gyertyával emlékeznek – ez nem illik a helyi közösséghez, és mélyen sérti annak érzékenységét. A »haláltökök« látványa, a halál figuráival való játék nemcsak kulturálisan idegen, hanem a gyerekek lelki fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja... Zebegény hagyományai, egyházi élete és szakrális csendje nem állítható szembe idegen kulturális mintákkal és azok népszerűsítésével.” Majd egyértelműen zárja a levelét, a polgármester: „Zebegény nem Halloween-falu, és nem is lesz az. Ez a mi rendünk, a mi Zebegényünk.” Egyszóval a 444. újságírónak nem tetszik a hagyományokhoz való ragaszkodás. Ahogyan nem tetszik Bye Alexnek sem. Az énekes botrányosnak tartja a zebegényi halloween ügyet s kifejtette: ha tehetné Ferenczy Ernő polgármester háza előtt faragná a legijesztőbb tököket, sőt még huhogna is a kapuban mint egy szellem. Körülbelül ennyit a megengedő liberalizmusról, a mérhetetlen műveletlenségről. Azt tudni kell, hogy a rendszerváltással egy időben Magyarországon különböző, a magyar kultúrától idegen szokások kezdtek elterjedni. Ilyen volt például a halloween ünneplés, de ilyen volt a Valentin (Bálint) nap ünneplése, amihez nekünk soha semmi közünk nem volt, legalábbis ilyen formában. Most csak a halloweennel foglalkozom. Nekem nincs bajom ezzel a szokással, éljenek vele az angolszászok Nagy-Britannia és az USA földjein. Dehogy itt? Értjük mire megy ki a játék. Meg szeretnék fosztani a társadalmat, egy keresztény országot, attól az ősrégi szokástól, amikor elhunyt szeretteire emlékezik. Erre a kommunisták, Rákosiék, Kádárék is kísérletet tettek. A Feltámadási ünnepünknél betiltották az utcai körmenetet, sőt a templom körüli körmenetet is korlátozták. Beszervezett ügynökökkel figyeltették, hogy egyes neves, híres embernél mit mond, mit üzen a katolikus pap. A Szent István ünnepét átkeresztelték alkotmány ünnepévé, kilúgozták belőle az ezeréves vallásos és népi tartalmakat. Számos ilyen példa van. Ezt is túléltük. A mostani beavatkozás azonban sokkal rafináltabb, körmönfontabb. A neoliberálisok, a woke őrültek most a fiatalokat veszik célba: játékosnak, viccesnek, kicsit ijesztőnek próbálják eladni a halloweent úgy, hogy bevonják, aktivizálják a gyerekeket. Sajnos a pedagógusok és szülők részvételével. Ezzel kiválóan el lehet lehetetleníteni a Mindenszentek és a Halottak napját.
Zebegény példájából sokan tanulhatnának
A halloween hívőknek is meg kell érteniük, hogy amíg Nyugaton az embereknek november elseje a halloween, addig nekünk az a mindenszentek és a halottak napja, melynek hagyományai mélyen gyökereznek a magyar kultúrában. A vallási hagyomány szerint mindenszentekkor a katolikus egyház minden üdvözült lélekről megemlékezik, másnap, halottak napján pedig az elhunytakról imádkozik. Ez az emlékezés halottakra nem szomorúságot, hanem a feltámadásba vetett hitet és az örök élet reményét fejezi ki. Az ünnep szimbóluma a gyertyagyújtás: a láng az örök világosságot és a lélek halhatatlanságát jelképezi. A temetőkben ilyenkor a sírok gondosan feldíszítve, virágokkal és mécsesekkel telnek meg. Ezek a temetői szokások a tisztelet és szeretet kifejezései is egyben. Ilyenkor ez nem a vicc, a rémségek ünnepe, hanem a szereteté, az emlékezésé. Ilyenkor kelnek útra milliók az ország különböző részeiről, hogy meglátogassák a temetőkben szeretteik sírját egy csokor virággal vagy koszorúval, gyertyát gyújtsanak, imádkozzanak és néhány percig csendben emlékezzenek. A liberális módi, hogy ezt nevetségessé tegyék. A liberalizmus, a wokeizmus és a globalizmus lényege, hogy egy nemzettől elvegyék az önazonosság tudatukat és összekeverjék értéktelen, lényegtelen dolgokkal, a halál tényét kifigurázzák, ha kell félelmetessé tegyék. Magyarországon kevesen tudják, hogy a tökfaragás nem a modern Halloween szülötte, hanem egy sokkal régebbi, európai hagyomány. A magyar falvakban már évszázadokkal ezelőtt is ismerték a tökfaragás fortélyait, és fénylő lámpásokkal űzték el a sötétséget, de ez nem jelentett házról-házra járást s pénzért való koldulást. Közös együttlétet, közös emlékezést, beszélgetést tartalmazott a töklámpás, a töklámpába gyújtás, amit Luca napján vagy farsangkor is elővettek. Egyébként a Magyar népszokások, közmondások könyvben olvastam ezt a mondást: fénylik, mint a Salamon töke. Nem kell arra gondolni, amire többen gondolnak. A magyar hagyományok szerint a töklámpás története egészen Salamon király koráig nyúlik vissza. A visegrádi várban őrzött király tornyát (Salamon tornya) éjjelente töklámpásokkal világították be, hogy szemmel tarthassák a rabot. Erdélyben a temetőkbe is vittek töklámpásokat, hogy a halottak lelkei hazataláljanak. Egyszóval a töklámpás több száz éves magyar hagyományt, miért kell szolgai módon halloweennek nevezni.
Így a gyerekek nem tudják tökfaragás közben, majd azt hordozva, hogy mit csinálnak, hogyan válnak anyagiassá, kapzsivá, miként a szüleik sem tudják, vagy igenis tudják?
Ilyenek miatt történhet az, hogy a nem nevelésből, a tudatlanságból, a műveletlenségből, a tiszteletlenségből kialakulhatott a Ferenciek terén a miséző templom előtt, hogy a Hadházy-féle csorda zajongva tüntikézett, megfenyegetve egy szerzetest. S ez már nemcsak a 45 évig tartó ateista nevelés hordaléka. Brüsszel magyar ágenseivel újra át akarja ültetni hazánkba a neobolsevizmust, a neoliberalizmust. Ha nekik nem jó, akkor nekünk miért legyen jó.
Továbbra is erősíteni kell a magyar hagyományokat, minden településnek a sajátját. Ez persze függ az önkormányzatok vezetőitől is. Nekem szimpatikus Ferenczy Ernő zebegényi polgármester kiállása. Mondhatnánk ,,tökös” gyerek. Meg tudja védeni faluja érdekeit, nem enged az idegen, felületes divatnak. Csak gratulálni tudok neki. Még több ilyen patrióta kellene a településeink élén.
