Orbán Viktor nélkül még éppen megvan a minősített kétharmad, azaz az összes képviselő kétharmada, ami az ombudsmanok megválasztásához szükséges. A parlament kedden döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek. Megválasztotta az alapvető jogok biztosát kedden az Országgyűlés, amely elhalasztotta a köznevelési törvény módosítását, engedélyt adott az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erőinek magyarországi állomásozására, és elhalasztotta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését. A parlament módosította a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényeket, valamint az Országház kezelésébe helyezte a nemzeti összetartozás készülő emlékművét. Az Országgyűlés ötvenkilenc törvényen módosított a 2020-as költségvetéssel összefüggésben; a változtatások érintik az ápolási díj összegét, a fiatalkori drogprevenciót, az Erzsébet-programot, az onkológiai kutatást, valamint a céginformációs szolgáltatást.
A fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az országgyűlési törvény ezentúl kimondja: ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által – a jelöltté válás előtt – elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog. A kormánypártok lex Czeglédyként emlegették a javaslatot, amelyet azután nyújtottak be, hogy a DK képviselőjelöltként szerepeltette a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát az EP-választási listáján, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – mivel az ellenzéki pártok delegáltjai nem szavazták meg – a bíróság kezdeményezését visszautasítva nem függesztette fel Czeglédy mentelmi jogát.
A közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntöttek
A kormány kezdeményezését egyhangúlag, 187 igen szavazattal hagyták jóvá a képviselők. Az eredetileg 2020. január 1-jére tervezett hatálybalépés határidő nélküli elhalasztását a kormány azzal indokolta, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa “a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták” megnyugtató lezárását. Az Országgyűlés 2018. december 12-én szavazta meg, hogy a közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Idén áprilisban a parlament elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot is, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően.
Az alapvető jogok biztosává választották Kozma Ákost
Az alapvető jogok biztosává választotta Kozma Ákost kedden az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre, titkos szavazással. A képviselők 137 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett támogatták a jelöltet, aki szeptember 26-tól tölti be posztját. Áder János köztársasági elnök javasolta a tisztségre Kozma Ákost, aki 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese. Az alapvető jogok biztosa 2013 szeptembere óta Székely László, mandátuma szeptemberben jár le. Az új ombudsman esküt tett az Országgyűlés előtt.
Elhalasztotta az Országgyűlés kedden a köznevelési törvény módosítására vonatkozó kormányzati törvényjavaslat zárószavazását
A képviselők 180 igen, 4 nem szavazat mellett döntöttek így. Az előterjesztő nem kívánta indokolni a halasztást. A változtatások érintették volna az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását.
Elfogadták a honvédségnél rendszeresíthető beosztások számáról szóló határozatot
Legfeljebb 37 650 státuszban újra meghatározta az Országgyűlés a Magyar Honvédség békeidőszaki, rendszeresíthető beosztásainak számát. Ez nem tartalmazza a rendelkezési állomány státuszainak számát, a minisztériumban, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél kirendeléssel szolgálatot teljesítő állomány rendszeresített beosztásainak számát, sem a különleges jogrendre vonatkozó, hadi állománytáblákban rendszeresített, legfeljebb 20 000 önkéntes tartalékos beosztást. A jogszabályt 133 igen szavazattal, 49 nem ellenében, négy tartózkodással fogadták el a képviselők. A honvédség állománycsoportonként meghatározott státuszainak számát kormányhatározat fogja megállapítani. A javaslat elfogadása biztosítja a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásához szükséges keretet. A keretszám teljes felhasználása, a státuszok rendszeresítése ütemezetten, csak a feladat tényleges végrehajtásakor történik meg – áll az indokolásban.
Az Országgyűlés engedélyt adott az USA fegyveres erőinek magyarországi állomásozására
A parlament engedélyt adott az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozására. A képviselők 162 igen szavazattal, három nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló – kétharmados támogatást igénylő – határozati javaslatot. Az engedély megadása a magyar és az amerikai kormányok között létrejött, két hete ratifikált védelmi megállapodás életbelépésének egyik feltétele volt, mivel az alaptörvény értelmében a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia a külföldi csapatok magyarországi állomásoztatását.
Ötvenkilenc törvényt módosított az Országgyűlés a jövő évi költségvetéshez kapcsolódóan
A parlament módosította a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényeket, az Országház kezelésébe helyezte a nemzeti összetartozás készülő emlékművét. Az Országgyűlés ötvenkilenc törvényen módosított a 2020-as költségvetéssel összefüggésben: a változtatások érintik az ápolási díj összegét, a fiatalkori drogprevenciót, az Erzsébet-programot, az onkológiai kutatást, valamint a céginformációs szolgáltatást. A képviselők 131 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszternek a jövő évi büdzsé megalapozásáról szóló előterjesztését. A döntéssel 32 600 forintról 39 365 forintra emelkedik az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díjának alapösszege. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos emberek után járó emelt összegű ápolási díj az új alapösszeg 150 százaléka, a legsúlyosabb állapotú hozzátartozók után járó kiemelt ápolási díj pedig annak 180 százaléka lesz. A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy a drogterápiás, illetve rehabilitációs intézmények szolgáltatásait a korábbi 16 éves kor helyett már 12 éves kortól igénybe lehessen venni. A kabinet az úgynevezett dizájnerdrogok használatát kívánja visszaszorítani a változtatással. Az Erzsébet-utalványok megszűnését követően kimondták: az Erzsébet-programban a jövőben kifejezetten az ifjúsági és gyermekprogramok szervezésével foglalkoznak. A kabinet korábban azt közölte: idén még változatlan formában zajlik a gyerekek táboroztatása és a nyugdíjasok kedvezményes üdültetése, a következő évi táboroztatási rendről pedig később születik döntés. A törvényhozók létrehozták a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítványt, amely kutatással, oktatással foglalkozik majd. A kormány szndékai szerint az alapítvány tevékenysége hozzájárul a daganatosbetegség-kezelés feltételeinek megteremtéséhez. Megszavazták továbbá, hogy az ingyenes céginformáció a jövőben nem úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését, hanem online, valósidejű adatokhoz történő hozzáférést jelent. Az adatigénylőknek a jövőben azonosítaniuk kell magukat, az ingyenes céginformáció igénybevételére pedig havonta – egy későbbi rendeletben – meghatározott alkalommal kerülhet sor. Az elfogadott javaslat indokolása szerint a változtatást azt teszi szükségessé, hogy az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe. “Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni” – olvasható az Indokolások Tárában közzéteendő szövegben.
Uniós jogharmonizációs céllal módosították a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényeket
Az Országgyűlés átültette a magyar jogrendbe az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló legfrissebb uniós irányelveket. A képviselők 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a miniszterelnök kabinetfőnökének erről szóló javaslatát. A módosítások a jogharmonizáció mellett több, a kiskorúak védelmét célzó változtatást is tartalmaznak. Ezek egyike kimondja, hogy a 30 percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorokat félóránként legfeljebb egyszer lehet reklámmal megszakítani. A szerzői jogokat érintő változás, hogy a jövőben az ismétlések után kizárólag az előadóművészeknek és a jogtulajdonosoknak kell jogdíjat fizetni, a jogkezelő szervezetnek már nem. A parlament döntése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziós csatornák hírműsoraiban az eddigi 20 százalékról 35 százalékra emelkedhet a “demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló”, bulvár jellegű hírek aránya. A törvényalkotási bizottság javaslatára emelkedik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőinek illetménye: az elnök például a jegybankelnöki fizetés 80 százalékát kapja majd augusztus 1-jétől.
Döntés az akadémiai kutatóhálózatról
Az Országgyűlés új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára. A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését. Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában elmondta: a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése. Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd. Palkovics László kiemelte: a változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.
Az Országház kezelésébe kerül a nemzeti összetartozás készülő emlékműve
A parlament tizenhárom törvényt módosított az épített és természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökség védelmével összefüggésben. Ezek egyike kimondja, hogy a nemzeti összetartozás parlament épülete mellett, az Alkotmány utcában készülő emlékhelye kiemelt nemzeti emlékhellyé válik, és így az Országgyűlés Hivatalának kezelésébe kerül állami tulajdonként. A képviselők 131 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.
A trafiktörvény szigorítására tett javaslatot a fideszes Lázár János
Lázár János fideszes képviselő a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítására tett javaslatot. Mint mondta, az előterjesztés az általános vita után ősszel, európai uniós notifikáció után kerülhet vissza az Országgyűlés elé. A javaslat legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy Magyarország belátható időn belül, az Európai Unióban elsőként füstmentes országgá váljon. Ismertetése szerint az előterjesztés számos kérdésben szigorítást vezetne be, így a korábbinál több esetben lesz kötelező jogsértés esetén bírság alkalmazása. Továbbá – folytatta – amennyiben a vámhatóság vizsgálata alapján egy trafikban háromszor egymást követően kiskorút szolgálnak ki, akkor elveszik a koncessziós jogot. Lázár János folyamatosan, felmenő rendszerben, a mai koncessziós jogokat nem érintve csökkentené a koncessziós kiírásokat, így a mai 3 ezer helyett 4 ezer lakosonként lenne kötelező trakfikkoncessziót kiírni. Meggyőzhetetlen és elszánt vagyok abban, hogy ki kell vezetni a következő húsz évben a hagyományos dohánytermékeket, és ennek egyik módja a hozzáférés korlátozása – jelentette ki. Kitért arra is: az e-cigaretták és az új típusú dohánytermékkel kapcsolatos kiegészítőket és reklámtevékenységet korlátozni és tiltani kell, és be kell vinni ezeket a termékeket az állami, adóhatósági kontroll alatt tartott trafikokba. Hozzátette: a nikotinmentességet ígérő e-cigarettával kapcsolatos minden segéd- és kiegészítő eszköznek a kereskedelmét is kontroll alá vonnák, és ilyen termékekkel nem lehetne 18 év alattiakat kiszolgálni. Rámutatott: a hagyományos cigaretta kifutóban van a következő 20 évben, és az e-cigaretta, illetve más, új típusú termékek váltják majd fel, a multik pedig azzal kampányolnak, hogy ez nem okoz tüdőrákot. Lázár János óvott mindenkit attól, hogy ezt a “multinacionális dumát benyalja”. Elmondta: a javaslat módosítaná a közvetett reklámokra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az egyes dohánycégek a “kiskapukat ne tudják kijátszani”, a trafikosok érdekszövetségének javaslata alapján viszont a koncesszió öröklési szabályaival kapcsolatban könnyítéseket vezetnének be. Emellett a javaslat pontosítja az árusítható termékek körét is – tette hozzá. Lázár János jelezte: a témával kapcsolatban intézkedéscsomag-javaslatot tett le a miniszterelnök és a kormány asztalára, amelynek ez az előterjesztés is része, és amelyben például a gépjárműben való dohányzás tiltása vagy a KDNP kezdeményezésére a társasházak közös területein való dohányzás kérdése, illetve a 2020 után születettek dohánytermék-vásárláshoz való jogának megvonása is felmerült. Úgy vélte: előbb vagy utóbb a gazdasági és demográfiai szempontok miatt a kormányzatnak nem marad más lehetősége, mint hogy hozzájáruljon ezekhez a lépésekhez. Hangsúlyozta: tavaly 20-22 ezer ember halt meg a dohányzás következtében, és az éves 30-35 ezer daganatos megbetegedés miatt bekövetkezett halálesetből 10 ezren a tüdőrák áldozatai lesznek. Hangsúlyozta: jelenleg 2,5 millió ember dohányzik Magyarországon, évente 7,6 milliárd szál cigarettát szívnak el, és minderre 700 milliárd forintot költenek, azonban a dohányzással kapcsolatos megbetegedések miatti 150-200 milliárdos költségvetési kiadás, a kifizetett táppénz, rokkantnyugdíj, és a munkaadók vesztesége jóval több, mint amennyi a bevétel. Rámutatott: az eddigi kormányzati intézkedések – a cigaretta árának tudatos drágítása, a szórakozóhelyek és éttermek füstmentessé tétele, a trafiktörvény és a hozzáférési lehetőségek szűkítése – megmutatkoznak abban, hogy 2009-bez képest 38 százalékról 25-27 százalékra csökkent az aktív dohányzók aránya, a 13-15 éves korosztályban 58-ról 74 százalékra emelkedett azok aránya, akik abszolút elutasítják a dohányzást, a tizenévesek között pedig 30-ról 20 százalékra csökkent a rendszeres dohányzók aránya.
Fónagy: A kormány támogatja az előterjesztést
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt mondta: a kormány támogatja az előterjesztést. Hozzátette: a kabinet az életminőség javítását alapvető célnak tekinti, főleg a fiatalok egészségtudatosságának kialakítását. Ennek egyik eszköze, hogy a kiskorúak számára korlátozzák a hozzáférést a dohánytermékekhez, és védelmet nyújtanak a nemdohányzók, a várandós nők és az idősek számra. Szólt a reklámozás szigorításáról, és azt mondta: kiemelt jelentőséggel bír, hogy az e-cigaretta töltőfolyadéka jövedéki termékké alakul. A javaslat rögzíti az egyéni vállalkozóból más társasági formára való váltást is, és lehetőséget kínál az árukínálat bővítésére, de szigorúan elválasztja a dohányboltokat az egyéb üzletektől – fűzte hozzá. A jövőben nem háromezer, hanem négyezer emberenként adható ki egy koncesszió – sorolta az előnyöket.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS