Hetvenhat éves korában elhunyt Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja – tudatta a Nemzeti Színház szerdán az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint a Balázs Béla-díjas művészt, aki 2012-ben vonult végleg vissza a színházi világtól, hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után, szerdán, Budapesten érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Balázsovits Lajos 1946. december 4-én született Nagykanizsán. 1965 és 1969 között végezte el a Színművészeti Főiskolát. 1968-ban, még főiskolásként állt először kamera elé Makk Károly Isten és ember előtt című filmjében. Ezt 1969–70-ben számos szerep követte: Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában játszott Kovács Kati partnereként, akivel Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjében is együtt szerepelt. A Sára Sándor rendezte Feldobott kőben, majd Jancsó Égi bárányában, Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! és Rózsa János Bűbájosok című filmjében is játszott.
Az 1970-es évek elején a világhírű olasz rendező, Luchino Visconti szemelte ki Tadzio szerepére (Halál Velencében, 1971). A szerepet ugyan egy, a figurához korban közelebb álló tizenéves svéd színész kapta meg, de Visconti támogatásával külföldi bemutatkozási lehetőséget kapott: 1974-ben Liliana Cavani olasz filmrendezőnő Milarepa tibeti jógiról készült filmjének főszerepét játszhatta el.
A fiatal színészt a magyar rendezők gyerekfilmekben is előszeretettel foglalkoztatták: játszott Kovács András Staféta (1971) és Palásthy György Hahó, a tenger! (1971) című filmjében és számos tévéfilmben.
Jancsó Miklóssal folytatott együttműködése sem szakadt meg. A XIX. századi agrárszocialista mozgalmak idején játszódó Még kér a népben (1972) és a Gyurkó László drámája alapján készült Szerelmem, Elektrában (1974) is játszott. Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki 1976-ban bemutatott közös eposzuk, a Magánbűnök, közerkölcsök, amelyet az 1976-os cannes-i filmfesztiválra az egyik olasz versenyfilmként neveztek be. A mayerlingi tragédiáról szóló, a szexualitás ábrázolásában akkor merésznek számító alkotást Olaszországban pornográfia vádjával egy időre be is tiltották, és bíróság elé idézték a producert és a rendezőt. Magyarországon csak a nyolcvanas évek végén mutatták be, de a legenda szerint a jugoszláviai vetítésekre autóbuszos kirándulásokat szerveztek a dél-magyarországi településekről, nem utolsósorban a Rudolf trónörököst alakító Balázsovitsért. A Magyar rapszódia (1978) és az Allegro barbaro (1979) című Jancsó-művekben, majd az 1987-es Szörnyek évadjában is láthatta a közönség.
Ő alakította Kalmár tanár urat a Zsurzs Éva rendezte, négyrészes Abigél című televíziós filmsorozatban 1978-ban. Rényi Tamás Élve vagy halva (1980) című történelmi kalandfilmjében Noszlopy Gáspár alakját formálta meg. Szerepelt Szabó István Oscar-díjra jelölt művében, a Bizalomban (1980) és Fábri Zoltán Requiemjében is (1981).
A filmszerepekkel elhalmozott művész színházi pályafutása 1968-ban a Madách Színházban kezdődött, majd 1974-től a Vígszínházban folytatódott. 1979-ben csatlakozott a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) színtársulatához. 1982-ben visszatért a Madáchba, 1991-ben pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1990–92-ig a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. A korábban lírai alkatú, idővel karakterszínésszé vált művész életében a filmezést – bár Jancsó szerepajánlatait továbbra sem utasította vissza – végül csaknem teljesen háttérbe szorította a színpad, amikor 1992-ben nemzeti színházi tagságát a Játékszín igazgatói székére cserélte fel; 2012-ig igazgatta a teátrumot, amelynek éléről húsz év után távoznia kellett, mert a színház állami támogatását megvonták, majd magánkézbe adták.
Elnyerte 1969-ben a magyar filmszemle díját, 1982-ben kapta meg a Balázs Béla-díjat, 1987-ben az érdemes művész címet, 2015-ben Örökös Tagságot kapott a Halhatatlanok Társulatában. 2022-ben, Haumann Péter helyére választották meg a nemzet színészévé. Özvegye, Almási Éva Kossuth-díjas színésznő szintén a nemzet színésze.
Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színművészt, érdemes művészt, a nemzet színészét a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti – közölte a tárca szerdán az MTI-vel.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/MTVA/Zih Zsolt
csakafidesz
2023-07-22 at 18:23
csakafidesz 2023-07-19 at 22:29
Nézem a fotót, csak a szeme, erről lehet felismerni. Anno a hatvanas évek elején olyan dús sötétbarna haja volt Lajosnak, hogy megállt benne a fésű. Ő volt a gimnázium ügyeletes Petőfije, minden március 15.-én elszavalta a Nemzeti Dalt.
Balázsovits haja ilyen volt fiatalkorában:
https://magyar.film.hu/files/slide/image/52251/large_balazsovits_feldobottko%CC%8B1.jpeg
Gyurcsev Klárenc
2023-07-20 at 21:08
Az szégyen minden rezsimre, az elmúlt legalább 20 évben, hogy Kossuth-díj nélkül hagyták elmenni…
Klára és Ferenc
2023-07-20 at 07:54
A hovatartozása elvtársa a gréczy”nekrológja”ismeretében egyértelmű….
moliere
2023-07-19 at 22:46
Nem voltam híve soha, hogy egy ilyen hírt kommentelhetővé kell tenni, lám, ezt lehet.
Úgyhogy akkor tesztelem, hogy inkább a moderációt választotta-e a PS.
Inkább, mint egy rendes ember!
csakafidesz
2023-07-19 at 22:29
Lajos! Nyugodjál békében! Jó volt együtt koptatni a suliban a padot. Megint egy osztálytársam aki már csak az emlékeimben él..
Orientál
2023-07-19 at 20:31
Nyugodjon békében és lelke Istenhez térjen meg.
2 ÉNAKI
2023-07-19 at 20:01
Isten nyugasztalja. Legyen könnyű neki a föld.