Pesti Srácok

Elhunyt Fekete Gábor, a XVI. kerület első szabadon választott polgármestere

Elhunyt Fekete Gábor, a XVI. kerület első szabadon választott polgármestere

Megdöbbenve fogadtuk a hírt, hogy méltósággal viselt betegség után elhunyt Fekete Gábor, kerületünk első szabadon választott polgármestere - tudatta a szomorú hírt Facebook-oldalán a XVI. Kerület Önkormányzata. Fekete Gábor 1963-ban született Sárváron, tanulmányait a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán végezte. Már a ’80-as évek közepétől kezdve tagja volt a lelkes, politikával foglalkozó nemzedéknek, 1988-ban pedig részt vett a XVI. kerületi EMG Fidesz-csoport megalapításában. 1990-ben egyedüli fideszes polgármesterként nyert a kerületben, amit a teljes cikluson keresztül vezetett. Fekete Gábort az önkormányzat saját halottjának tekinti.

- emlékeznek vissza munkájára, majd hozzátették:

PestiSracok facebook image

Életútja

1999-től a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, majd a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője volt.

2000-ben a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybizottság programkoordinációs főosztályvezetőjeként az ’információs társadalom’ programok irányítását végezte, 2002-ben pedig kinevezték a Hírközlési Minisztérium főosztályvezetőjévé. Később a Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kht. közigazgatási programvezetőjeként irányította a kistérségi társulási modellkísérlet közigazgatás-fejlesztési projektet, melyhez közvetlen központi támogatás járult.

2010-től a Vidékfejlesztési Minisztériumban miniszteri biztos, ahol többek között feladata volt a saját ötleteként elindított Közhiteles Címregiszter projektje, ami a több szakmai terület határán mozgó címinformációk terén kívánt rendet tenni, rá jellemző módon a projekt nem csupán ötlet volt, hanem igazgatásilag is átgondolt módon indult útjára. Később az újonnan létrehozott, Dr. Navracsics Tibor miniszter vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára lett.

A KIM-ben töltött évek alatt Fekete Gábor kiemelkedő szerepet vállalt a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésében és a kormányzati informatika fejlesztésében. Szakmai felügyelete alatt születetett meg az e-ügyintézés új koncepciója és törvényi szabályozási keretei, továbbá ekkor jöttek létre azok a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, amelyek a papírmentes közigazgatási működésnek jelenleg is fontos alapjai.

A KIM megszűnését követően, 2014-től az Országos Bírósági Hivatal informatikáért felelős elnökhelyettese lett, innen nevezték ki 2015-ben a Földmérési és Távérzékelési Intézet élére főigazgatónak. 2016-ban azt a feladatot kapta, hogy az Intézetet építse be Budapest Főváros Kormányhivatalába, a zökkenőmentes átalakítást követően, 2018-ig főosztályvezetőként vezette a szervezetet. Ezt követően 2019-ig a Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Méltósággal viselt betegsége miatt egy idő után már nem vállalt fontosabb kormányzati megbízatásokat, ugyanakkor évekig szakértője volt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, valamint aktív tagja volt több szakmai civil szervezetnek is. Ötletei, intellektusa, integratív hozzáállása kiemelkedő közigazgatási gondolkodóvá tették. Életigenlő személyiségét, pozitív gondolkodását, emberségét minden munkatársa szerette, akinek alkalma volt együtt dolgozni vele.

Forrás: Facebook

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.