Pesti Srácok

Elhunyt Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere

Elhunyt Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere

Elhunyt nyolcvannégy éves korában Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere –jelentette be szerdán a volt tárcavezető családja. Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát.

– közölte a család a Twitteren.

PestiSracok facebook image

– olvasható a közleményben.

Menekültként érkezett az Egyesült Államokba

A prágai születésű Albright 1948-ban menekültként érkezett az Egyesült Államokba. Családjával Denverben telepedtek le, ahol apja a Denveri Egyetemen kapott állást. Josef Korbel egyik legjobb tanítványa egy Condoleezza Rice nevű fiatal nő volt, aki később lányát követően töltötte be az amerikai külügyminiszteri posztot. Albright 1959-ben diplomát szerzett a Wellesley College-ban. Újságíróként dolgozott, majd nemzetközi kapcsolatokat tanult a Columbia Egyetemen. A James Carter elnök vezette kormány idején a Nemzetbiztonsági Tanácsban dolgozott, Bill Clinton elnök megválasztása előtt pedig külpolitikai tanácsokkal látta el a demokratákat. 1993-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetévé nevezte ki, 1997-től 2001-ig a Clinton vezette kormány külügyminisztereként dolgozott.

Kitüntette Obama

A Clinton-adminisztrációban betöltött szolgálata után egy globális stratégiai cég, az Albright Stonebridge élén állt, és egy feltörekvő piacokra összpontosító befektetési tanácsadó cég elnöke volt. Több könyvet is írt. A volt amerikai külügyminisztert 1959-ben vette feleségül Joseph Albright újságíró. Három lányuk született, 1983-ban elváltak. Madeleine Albright 2012-ben Barack Obama amerikai elnöktől megkapta a legmagasabb polgári amerikai elismerést, a Szabadság-érmet (Presidential Medal of Freedom). Családja "a demokrácia és az emberi jogok fáradhatatlan bajnokaként" emlékezett rá.

A nemzetközi joggal ellentétes volt Koszovó bombázása

Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát. A 78 napig tartó támadásban - amellyel kikényszerítették a jugoszláv hadsereg kivonulását Koszovóból, és amelynek következtében egy évvel később megbukott Slobodan Milosevic elnök - a becslések szerint több ezer civil, katona és rendőr halt meg. Madeleine Albright egy 2013-as interjúban azt mondta: az Egyesült Államok koszovói beavatkozása 1999-ben - ideértve a bombázást is, amelyet nem hagyott jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt. Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy Joe Biden amerikai elnököt és Antony Blinken külügyminisztert is értesítették Albright haláláról.

– mondta Price.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.